Ludovic Orban miniszterelnök nem mond le, ehelyett a választási törvény kormányzati felelősségvállalás általi módosításával próbálja meg kiprovokálni a kormánya bukását, amivel elméletileg elérhetnék az előre hozott parlamenti választásokat – állították a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közel álló források a Hotnews-nak.

A PNL országos végrehajtó bizottsága hétfőn felhatalmazást adott a párt- és miniszterelnök Orbannak, hogy rendkívüli parlamenti ülésszakot hívjon össze a korábbi szociáldemokrata (PSD-) kabinet által hozott „hibás gazdasági döntések kijavítása” érdekében, de a források szerint a törvényhozás összetrombitálása valójában azt szolgálná, hogy a kormány a parlament előtt felelősséget vállaljon a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséért (s állítólag az igazságszolgáltatásban dolgozók visszaéléseit vizsgáló ügyészi osztály és a külön nyugdíjak eltörléséért is).

Orbanék tudják, hogy kevesebb mint hat hónappal a helyhatósági választások előtt alkotmányellenes lenne a játékszabályok megváltoztatása, másrészt az országszerte a legtöbb polgármesterrel és megyei tanácselnökkel rendelkező PSD kézzel-lábbal tiltakozik a polgármesterek két fordulóban történő megválasztása ellen, s már korábban is jelezte, hogy kész bizalmatlansági indítványt benyújtani, ha ehhez folyamodik a kormány (az RMDSZ-nek szintén nem érdeke a kétfordulós polgármester-választás, és a jelenlegi rendszer fenntartása érdekében kész szembe menni a kormánnyal, tehát akár meg is lehetne a többség a kabinet megbuktatásához.)

A múlt évben zárult parlamenti ülésszak végén a PSD megpróbálta kihúzni a kormány „méregfogát” azzal, hogy cselből megvitatásra nyújtotta be a két ház szakbizottságaihoz a választási törvény módosításának javaslatát, mert az alkotmány szerint a kormány nem vállalhat felelősséget egy olyan törvénytervezetért, ami megvitatás alatt van a parlamentben – még egy ok tehát, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a végrehajtásból októberben hasonló módon leváltott Szociáldemokrata Párt.

A PNL-nek és a liberálisok által támogatott Klaus Johannis államfőnek két okból is érdeke az előre hozott választások megszervezése, amelyről a közelmúltban állapodtak meg: egyrészt a november elején beiktatott Orban-kormány kisebbségben kormányoz, sürgősségi rendeletekkel, felelősségvállalással és a többi parlamenti párt támogatásáért való kuncsorgással elég kényelmetlen kihúzni a parlamenti ciklus decemberi lejártát; az előre hozott választás esélyt jelentene az önálló vagy valamelyik jobbközép párttal kötött koalíció révén egy kormánytöbbség kialakítására.

Másrészt a politikai becsvágy is vezérli Johannist és Orbant, hiszen érzik, hogy a büntetőjogi törvények módosításával népszerűségét vesztett, Liviu Dragnea volt pártelnök májusi bebörtönzése óta megroggyant PSD felett most arathatnak fölényes győzelmet s erősíthetik meg a PNL pozícióit a parlamentben (a választók elfordulása a szocdemektől mérhető a tavalyi európai parlamenti választások, az azzal egy időben tartott igazságügyi népszavazás és a novemberi elnökválasztás eredményeiben is).

A PNL-hez közel álló források szerint egy sikeres bizalmatlansági indítvány esetén Johannis ismét Ludovic Orbant kérné fel kormányalakításra, és ekkor a politikai játszmákat úgy kellene alakítani, hogy 60 napon belül két kormányalakítási kísérlet is kudarcba fulladjon, mert az államfő csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, és írhat ki előre hozott választásokat. Kockázatos azonban a PNL-nek ez a terve, ugyanis elképzelhető, hogy a PSD-s törvényhozók (illetve más pártok egyes képviselői és szenátorai) megszavazzák az újabb PNL-kormányt, csak azért, hogy kitöltsék négyéves mandátumaikat, mert csak akkor lesznek jogosultak a törvényhozóknak járó külön nyugdíjra. Ez esetben elhúzódó belpolitikai válságnak nézünk elébe.