Sem Ludovic Orban újbóli kormányfői jelölése, sem a választói jogosultság kiterjesztése az ország valamennyi szavazókörére nem mond ellent az alkotmány szövegének, viszont sérti az alaptörvény, illetve a választások szellemiségét – nyilatkozta a Maszolnak Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja, aki szerint a közelmúlt politikai húzásai alapján „Romániában a demokrácia meghalt”.

Mint ismert, a nemzeti liberális párti (PNL-s) kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány múlt heti megszavazása után Klaus Johannis államfő ismét Ludovic Orbant kérte fel kormányalakításra, aki hétfőn be is terjeszti a parlamentbe a kabinet névsorát és a módosított kormányprogramot. Az Orban-kabinet megbuktatását kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) már jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük sérti az alaptörvényt, hogy ugyanazt a személyt javasolja miniszterelnöknek az államfő, akit a minap leváltottak.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke szerint az elnök azt kérhet fel kormányalakításra, akit akar, az alaptörvény szerint csak az a kötelessége, hogy az abszolút parlamenti többséggel rendelkező párttal konzultáljon erről, vagy ha nincs ilyen, akkor az összes parlamenti párttal. Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja nem osztja ezt a véleményt.

„Az alkotmány szövegében nem találunk semmilyen idevágó kitételt. Ha azt az egy cikkelyt olvassuk, ami erre az esetre vonatkozik, akkor valóban nem mondja ki konkrétan, hogy nem lenne szabad ugyanazt a személyt javasolni kormányfőnek” – nyilatkozta a Maszolnak az RMDSZ volt szenátora. Hozzátette azonban, hogy az alkotmányt egészében kell vizsgálni.

„Azt mondja az alkotmány, hogy a parlament szankcionálhatja a kormányt, megvonhatja a bizalmat tőle, ami azt jelenti, hogy nem tartja megfelelőnek, nem fogadja el a kormány tevékenységét – magyarázta. – Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a miniszterelnök és ugyanaz a kormányösszetétel nem javasolható még egyszer, mert akkor az alkotmány szellemét megsértettük. Lehet, hogy durva a hasonlat, de leegyszerűsítve így néz ki: beviszem a kocsimat a szervizbe, ahol megállapítják, hogy azért nem megy, mert rossz a karburátor, mire kiveszik, de a főnök azt mondja a szerelőknek, hogy tegyétek vissza ugyanazt, hátha menni fog.”

Puskás Bálint szerint a jelenleg szemben álló két legnagyobb párt csak saját érdekeit tartja szem előtt. „Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták csúfot űznek a társadalomból, az országból, az ország lakosságából. Nem érdekli őket sem az, hogy mi áll az alkotmányban, mit tartalmaz a szellemisége, csak az érdekli őket, hogyan tudnak egymásnak ártani. Ezért úgy érzem, hogy Romániában a demokrácia – ebből a szempontból – meghalt, a politikum levizsgázott” – jelentette ki.

A volt alkotmánybíró hangsúlyozta: az alaptörvény – jellegénél fogva – nem írhatja le pontosan, milyen helyzetben mit kell tenni. „Akkor azt is be kellene írni, hogy hány centi magas lehet, vagy hányas cipőt hordhat a miniszterelnök-jelölt – ezt nem lehet, az alkotmány szellemét, egészét kell tekinteni” – vélekedett.

A bizalmatlansági indítvány szerdai vitája előtt estén a kormány maratoni ülésén 25 sürgősségi rendeletet fogadott el, köztük azt is, amelyik az előre hozott parlamenti választások megszervezésére vonatkozik. Puskás Bálint szerint ez egyrészt felesleges, másrészt választói jog kiterjesztése az ország valamennyi szavazókörzetére befolyásolhatja az eredményeket egy-egy megyében. Ez pedig szerinte szintén sérti az alaptörvény szellemiségét.

Puskás Bálint szerint ezt a sügősségi rendeletet is a választási törvénnyel és az alkotmánnyal együtt elemezve lehet kiértékelni. "A választás az választás: ha előre hozzák, ha az esedékes időpontban tartják meg, vagy ha három hónappal később. Erre külön szabályozást nem kell hozni, mert amikor tartják, akkor az a szabályozás érvényes. Viszont a megyei választókerületek megsemmisítése, az, hogy bárki bárhol szavazhat, miközben megyei jelöltlisták vannak, anomáliákhoz vezethet" – magyarázta.

A volt alkotmánybíró a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által felhozott példát idézte: ha Kolozsváron százezer egyetemista szavaz, akkor az teljesen megváltoztatja a kolozsvári választópolgárok akaratát. „Nem lehet azt mondani a sürgősségi rendeletről, hogy alkotmányellenes, mert az alkotmány ezt így nem írja le, de ha az alkotmány és a választások szellemét nézzük, akkor megváltoztathatja a szavazók akaratát abban a körzetben, és ezt nem tartom elfogadhatónak” – fogalmazott Puskás Bálint.