Olyan, kisebbségi jogokat érintő módosításokat próbál a sürgősségi kormányrendelettel tavaly nyáron hatályba léptetett, és szerdán alkotmányosnak minősített közigazgatási törvénykönyvhöz beterjeszteni az RMDSZ, amelyeket korábban már elfogadtatott a parlamenttel – fejtette ki a Maszolnak csütörtökön Cseke Attila. A szenátusi frakcióvezető szerint az RMDSZ megvárja a sürgősségi rendelet képviselőházi vitáját és a szavazás eredményét, ennek ismeretében mérlegeli a további lépéseit. Az is elképzelhető, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a kisebbségi jogokat csorbító, többek között a magyar nyelvhasználatot nagy mértékben korlátozó cikkelyek miatt.

A közigazgatást érintő törvények összességét szabályozó kódex, illetve a jogcsabálycsomag sürgősségi kormányrendelet általi elfogadása miatt a Nép Ügyvédje emelt kifogást korábban az alkotmánybíróságnál. Kifogásait a taláros testület szerdán elutasította, így hatályban maradnak azok a rendelkezései, amelyek visszalépést jelentenek Romániában az anyanyelvhasználati jogok terén. Cseke Attila szerint az ombudsman csak általánosságokban fogalmazta meg kritikáit, és bár azokat az RMDSZ a magáénak vallja, hangsúlyozta, hogy az észrevételek között nem szerepelt például az anyanyelvhasználati jogok csorbítása.

„Az alkotmánybíróság csak a Nép Ügyvédje által kifogásoltakról mondta, hogy nem sértik az alkotmányt, nem volt cikkelyekre bontva az óvás” – hívta fel a figyelmet a szenátor, hozzátéve, hogy bár tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntéseit, továbbra sem értenek azzal egyet, hogy egy ilyen fontos törvénycsomagot a kormány sürgősségi rendelettel elfogadhat.

„Ezt a parlament kellett volna megszavaznia, vagy a parlament által elfogadott formának kellett volna hatályba lépnie. A sürgősségi kormányrendelet eszközét ilyen esetekre ki kellene venni az alkotmányból, mert minden kormány – bármilyen színezetű is legyen – visszaél ezzel” – ismertette az RMDSZ fenntartását Cseke Attila.

A procedúra szerint a sürgősségi kormányrendeletek a kihirdetés után azonnal érvénybe lépnek, a parlament pedig utólag megtárgyalja, megszavazza vagy módosítja azokat. Cseke Attila tájékoztatása szerint a szenátus hallgatólagosan elfogadta a kormány által javasolt formát. „Nem akartak róla vitát nyitni, pedig az RMDSZ-nek voltak módosító javaslatai. A döntő ház a képviselőház, ott még nem kezdődtek el a szakbizottsági viták, de az RMDSZ oda is eljuttatta a módosító javaslatokat, amelyeket egyébként korábban már a parlamenti vitán elfogadtatott” – magyarázta a Bihar megyei szenátor.

A végszavazás után – ha a kifogásolt cikkelyek a törvénykönyvben maradnak – támadhatók meg az alkotmánybíróságon azok a kitételek, amelyekkel az RMDSZ nem ért egyet. Cseke Attila elmondta, a szövetség önállóan nem nyújthat be alkotmányossági kifogást – ezt minimum ötven képviselő vagy legalább huszonöt szenátor kezdeményezheti  –, de a szavazás eredményétől függően döntenek majd a további lépésekről. „Egyelőre arra koncentrálunk, hogy azokat a módosító javaslatokat, amit letettünk és a parlamenti procedúra idején egyszer már elfogadtattunk az akkori többséggel, ismét elfogadtassuk” – tette hozzá.

Ezek az RMDSZ kifogásai

Az RMDSZ többek között azt nehezményezi, hogy a jelenleg hatályos közigazgatási törvénykönyvből kikerült az utcák, terek, parkok kisebbségi nyelven való feliratozása, pedig ezt az előírást 2018-ban elfogadtatták már. Leginkább a már megszerzett kisebbségi jogok visszavonása érinti érzékenyen az erdélyi magyar közösséget.

„A korábbi közigazgatási törvénybe az RMDSZ javaslatára 2007-ben bekerült, hogy egy adott településen akkor is biztosítani kell az anyanyelvhasználati jogokat, ha egy bizonyos nemzeti kisebbség lélekszáma a húsz százalékos arány alá csökken. A kormány ezt korlátozta, és bevezette, hogy csak a következő népszámlálásig érvényesek ezek a megszerzett jogok. Tehát, ha a jövő évi népszámláláskor kiderül, hogy bizonyos településeken húsz százalék alá esett a magyarság aránya, akkor le kell szedni a magyar helységnévtáblát” – emlékeztetett Cseke Attila.

Az RMDSZ-es szenátor szerint paradoxon, hogy míg a megyei közhivatalokban biztosítani kell a kisebbségi anyanyelvhasználatot – ha egy bizonyos nemzetiség számaránya eléri „küszöböt” –, az illető hivatalokat felügyelő és irányító prefektúrán nem kell, ezért többek között olyan módosító javaslatot is fűztek a közigazgatási törvénykönyvhöz, hogy a prefektúrákon is használható legyen a magyar – vagy más nemzetiség – nyelve.