A települések közötti közlekedés korlátozása és egyéb alapvető szabadságjogokat érintő megszorítások nem vezethetők be a parlament által jóváhagyott törvények nélkül – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.

A koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett szükségállapotot május 15-től váltja fel a készenlét egy enyhébb formája, a vészhelyzet – ezt hivatalosan hétfő délután jelentette be Klaus Iohannis államfő, hangsúlyozva, hogy feloldják ugyan a kijárási korlátozásokat, de több óvintézkedés hatályban marad, így például a távolsági közlekedést is csak indokolt esetekhez kötnék.

A szükségállapotot az alkotmány szerint az államfő hirdetheti ki, azonnal hatályba lép, de a parlamentnek utólag rá kell bólintania. A vészhelyzet kihirdetését nem az alkotmány szabályozza, hanem a 2004-ben kiadott 21-es számú kormányrendelet teszi lehetővé. E szerint a vészhelyzet idején is – ha szükséges – korlátozhatók egyes alkotmányos jogok: ideiglenesen korlátozhatják a közlekedést, a lakhely sérthetetlenségéről, a kényszermunka tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló jogot. Ám az alkotmány előírja: „egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható".

A 2004-es rendelet szerint vészhelyzet esetén azonnal érvényt lehet szerezni a lakosság figyelmeztetését vagy a veszély megelőzését, illetve következményeinek elhárítását célzó intézkedéseknek. A településeken a veszélyhelyzetet a polgármester hirdeti ki a megyei prefektus jóváhagyásával. Egy megyében a prefektus hirdethet vészhelyzetet a belügyminiszter jóváhagyásával. Országos szinten a belügyminiszter által vezetett vészhelyzeti (jelen esetben járványügyi) országos operatív törzs hirdethet veszélyhelyzetet a miniszterelnök jóváhagyásával.

A szükségállapot idején katonai rendeletekkel hoznak azonnal hatályba lépő intézkedéseket, a vészhelyzet alatt viszont nem adhatók ki ilyenek, és az eddig hatályos katonai rendeletek érvényüket veszítik a szükségállapot május 15-i megszűnését követően – magyarázta Augustin Zegrean. Az alkotmányjogász felhívta arra is a figyelmet, hogy míg a szükségállapot 30 napra szól, a vészhelyzet hatályának nincs előre meghatározott időtartama. A vészhelyzet idején kiadhatnak miniszteri rendeleteket, de ezeknek nincs ugyanolyan jogerejük, mint a katonai rendeleteknek – magyarázta.

„Vészhelyzetet rövid időtartamú katasztrófák – árvizek, földrengések – esetén szoktak hirdetni, de nem tartható ez a helyzet hosszú ideig. Szerintem ez a formája a védekezésnek nem a legmegfelelőbb a mostani járványhelyzetben” – nyilatkozta az alkotmánybíróság volt elnöke. Iohannisnak arról a kijelentéséről, miszerint a szükségállapot idején karantén alá vont településeken május 15. után sem oldják fel a kijárási tilalmat, Zegrean azt mondta: ezt törvényben kell szabályozni, mert amint a katonai rendeletek érvényüket veszítik, a vesztegzár is megszűnik.

„Például, hogy Suceava továbbra is karantén alatt maradjon, a parlament által elfogadott törvényre van szükség. A karantén a település elhagyásának a tilalmát is jelenti, márpedig alapvető emberi jogot csak törvény által lehet korlátozni” – példálózott az alkotmányjogász. A vészhelyzet idején is megbírságolhatók azok, akik vétenek az óvinézkedések ellen, mert Augustin Zegrean szerint a kormányrendelet rendelkezik ilyesmiről, de egyelőre kérdése miként fogják élete léptetni ezeket a megszorító intézkedéseket, és azok kiállják-e az alkotmányossági próbát.