Pusztán magyarellenességből, érdemi vita nélkül utasította el a képviselőház szerdán a közigazgatási jogszabályok összességét magába foglaló törvénykönyv RMDSZ által kezdeményezett módosítását – jelentette ki Benedek Zakariás, a magyar érdekvédelmi szövetség alsóházi frakcióvezetője a Maszolnak a szerda délutáni szavazás után.

A politikus szerint a Klaus Iohannis államfő által felkorbácsolt magyarellenes indulatok, a székelyföldi autonómiatervezet kapcsán Erdély magyaroknak való „kiárusítására” tett múlt heti nyilatkozata, majd a közigazgatási törvénykönyv tervezett módosításának tárgyában a magyar nyelv hivatalossá tételével való hétfői riogatása vezetett ehhez az eredményhez.

„Elmondtam a plénum előtt, hogy mi, magyarok mindig kéznél vagyunk, amikor valami baj van ebben az országban. Olyankor elővesznek bennünket, és mi vagyunk a hibásak” – fejtette ki a frakcióvezető a Maszolnak, hogy szerinte Iohannis az általa támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) tehetetlenségéről és hozzá nem értéséről akarta elterelni a figyelmet a „magyarveszélyre” való figyelmeztetéssel.

A parlament által 2018-ban már elfogadott, de a volt Dăncilă-kormány által egy sürgősségi rendelettel tavaly megcsonkított közigazgatási törvénykönyv kisebbségi jogokra vonatkozó részeit visszaállító RMDSZ-es kezdeményezést a szenátus hallgatólagosan elfogadta, de kérdésben döntő fórumként szavazó képviselőház szerdán nagy többséggel elutasította: 287:21 arányban. A 21 támogató voks az RMDSZ-es képviselőké volt, továbbá hárman tartózkodtak, de a „félig-meddig online szavazás” során nem lehet tudni, hogy kik tartózkodtak.

„Egy hete beindult ez a hisztéria ellenünk, és ez vezetett ehhez az eredményhez. A négy jelentéstevő bizottság egyikében sem volt érdembeli vita róla, senkit nem érdekelt semmi, csak a 94-es cikkely, amelyben az szerepel, hogy kötelező a kisebbségek nyelvét is használni ott, ahol 20 százaléknál nagyobb az adott kisebbség aránya. Nemcsak magyarokról van szó, mert léteznek olyan települések, amelyeken más nemzetiségek is a 20 százaléknál nagyobb arányban vannak jelen” – mondta Benedek Zakariás.

Ha a magyar közösséget vesszük alapul – magyarázta –, akkor a 423 megyei jogú város és városi rangú település közül 35-öt érintett volna ez a rendelkezés, vagyis magyar nyelvű feliratokat kellene kihelyezni, illetve a hivatalokban magyar formanyomtatványokat használni (ezek egy részében ez jelenleg is így van); a községek esetében még kisebb ez az arány, körülbelül öt százalék – mondta a képviselő.

Benedek Zakariás hangsúlyozta: nem plusz kiváltságokat szerettek volna a törvényben, hanem a már szerzett – és az alkotmányban is elsimert – jogoknak védelmet szerezni, például, ha egy következő népszámlálás szerint valamelyik településen húsz százalék alá esik a magyarság számaránya, ne vehessék le a magyar helységnévtáblákat. Felvetésünkre, hogy mintha a román pártok egymásra licitálva bizonygatták volna RMDSZ- és magyarellenességüket az autonómia- és a közigazgatási törvénytervezet kapcsán, a frakcióvezető azt mondta, hogy nem érzékelt általános ellenszenvet, de elismerte, hogy „nehéz lesz ezek után partnert találni a román pártok között”.

„Nem szabad minden hidat felégetnünk magunk mögött, hanem keresnünk kell továbbra is partnereket a következő célkitűzéseink eléréséhez, folyatnunk kell a harcot a parlamentben a jogainkért” – mondta. Esélyt nem lát arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban átvigyék a közigazgatási törvénykönyv kisebbségeknek kedvező módosítását, de szerinte a következő mandátumban neki lehet futni ismét.