A székelyföldi autonómia törvénytervezetének múlt heti leszavazása után kedden a szenátus elutasította a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvényt, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is. Hasonló sorsa juthat szerdán a képviselőházban a közigazgatási törvénykönyv kisebbségek számára kedvező változata. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Cseke Attila szerint egyértelműen az államfő múlt heti uszító nyilatkozata van a háttérben.

A kedden leszavazott két tervezetet 2004-ben terjesztette be az RMDSZ több képviselője. A képviselőházban még abban az évben leszavazták, de a végső döntés meghozatalára hivatott szenátusban azóta sem tűzték napirendre. Kedden azonban hirtelen napirendre került, és a szenátus mindkét tervezetet 121-9 arányban elutasította. A jogszabályokat csak az RMDSZ támogatta.

Cseke Attila frakcióvezető kérdésünkre emlékeztetett: a szenátusban sürgősségi eljárással szavazták le múlt héten a képviselőházban korábban hallgatólagosan elfogadott székelyföldi autonómiastatútumot, és hasonló sorsa juthat szerdán a képviselőházban az RMDSZ által benyújtott, anyanyelvhasználati jogokat rögzítő új közigazgatásitörvény-tervezet is, amelyet a szenátus fogadott el hallgatólagosan.

„A székelyföldi autonómiastatútum, a közigazgatási törvénykönyv RMDSZ-es tervezete, illetve a ma leszavazott két tervezet azért került sürgősen napirendre, mert a liberálisok közvetett módon igazolni próbálják az államfő múlt heti kijelentéseit. Azt akarják szemléltetni, hogy lám, mégis csak van abban valami, hogy az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal egyezkedve autonómiára, kisebbségi jogokra vonatkozó tervezeteket próbál átvinni a parlamenten. Egy tudatosan megtervezett cselekménysor zajlik most” – magyarázta a Maszolnak az RMDSZ frakcióvezetője.

Hasonlóan nyilatkozott az MTI-nek am kedden leszavazott tervezeteket kidolgozó - most már az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöki tisztségét betöltő - Toró T. Tibor, az RMDSZ volt képviselője. Szerinte is a kormánypárt feltehetően azért fújta le a port a rég elfektetett jogszabályokról, hogy Klaus Iohannis államfőnek az Erdélyt fenyegető "magyar veszéllyel" kapcsolatos doktrínáját igazolja.  

"Gondolom, azt akarták bizonyítani, hogy míg a román nép a koronavírussal küzd, addig a magyarok a Szociáldemokrata Párt (PSD) árulásával, Orbán Viktor utasítására ármánykodnak, hogy megszerezzék Erdélyt, és bevezessék az autonómiát" - ironizált az EMNP ügyvezető elnöke.

A személyi elvű autonómia kedden leszavazott kerettörvénye lehetőséget teremtene Románia valamennyi számbeli kisebbségben élő nemzeti közössége számára, hogy igényelje és megkapja azokat a jogosítványokat, amelyek a kulturális identitása megőrzése szempontjából fontos személyi és kollektív jogok gyakorlásához szükségesek. A másik leszavazott törvénytervezetben a magyar közösség személyi elvű autonómiájának statútumát fogalmazták meg, vagyis pontosították, hogy a "menüszerű" kerettörvényből milyen jogokkal szeretnének a magyarok élni.

Az előzmények

Az államfő múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Iohannis akkor arra reagált, hogy a PSD által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő lejárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.

Iohannis hétfőn ismét a "magyar veszélyre" hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ "párhuzamos" közigazgatási kódexe "kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein". Ez a tervezet nem a magyar nyelv használatát, hanem az anyanyelvhasználati jogok biztosítását teszi kötelezővé.