Tekintélyes német lap bírálja a magyarok ellen uszító Klaus Iohannist


-A A+

Egy díjazott agitátor címmel jelent meg írás hétfőn a Der Spiegelben Klaus Iohannisnak az Erdély „kiárusításáról” szóló kijelentéseiről. A tekintélyes német napilap szerint sötét időket idéz a román államfő megnyilvánulása.

A cikk emlékeztet, hogy Iohannist a múlt év végén Nagy Károly-díjjal tüntették ki. A kitüntetést Aachen városa adományozza minden évben egy-egy olyan személyiségnek, aki az európai értékek védelmével tűnik ki. „Ám a díjazott a romániai magyar kisebbség ellen uszított. Ez sötét időket idéz” – írja a szerző.

Emlékeztet arra is, hogy a korábbi megítélése szerint Klaus Iohannis azon kevés kelet-európai állami vezetők közé tartozott, akik nem engedtek a nacionalizmus kísértésének, és többek között ezzel érdemelte ki a Nagy Károly-díjat is.

„Iohannis az erdélyi szász kisebbség soraiból származik. Ezt a közösséget a második világháború idején kollektíven fasizmussal vádolták, és a többi kisebbségi közösséghez hasonlóan fájdalmasan érintette a Ceaușescu-diktatúra groteszk nacionalizmusa. Ám most Iohannis politikai eszköznek használja fel a román nacionalisták egyik legalantasabb kliséjét: azt a mítoszt, hogy Magyarország Erdély elszakításáért küzd, és ehhez ötödik hadosztályként a romániai magyar kisebbséget használja fel” – állapítja meg a szerző az államfőnek Erdély „kiárusításáról” szóló kijelentéseiről.

A fekete márciusra utalva az írás rámutat arra, hogy az Erdély Romániától való elszakításáról szóló összeesküvés-elmélet kis híján polgárháború kirobbanásához vezetett 1990-ben. „Iohannis megnyilvánulása előzmény nélküli a posztkommunista Romániában. Nem történt precedens arra, hogy az EU valamelyik tagállamának vezetője a koronavírus-járvány kellős közepén szeparatista törekvésekkel vádolja az egyik, szintén tagállam szomszédját” – olvasható a Der Spiegel cikkében.

Az írás szerzője, Keno Verseck nem először mossa fel a padlót Iohannisszal a Spiegelben, korábban a Dilettáns címmel közölt róla publicisztikát. Az újságíró 1967-ben született a kelet-németországi Rostockban, 1984-ben áttelepedett Nyugat-Németországba. 1991-től szabadúszó külpolitikai újságíró, huzamosabb ideig élt Romániában és Magyarországon. Rendszeresen publikál a Spiegel online kiadásában, munkatársa az N-ostnak (kelet-európai tudósítók és szakértők hálózatának), dolgozik a német közrádiónak és a köztévének, illetve az Amnesty International lapjának is. A Maszol korábban interjút is készített vele.







EZT OLVASTA MÁR?

X