Elfogadta a parlament a vészhelyzetet szabályozó törvényt


-A A+

FRISSÍTVE - Elfogadta szerdán este a képviselőház a vészhelyzetet szabályozó törvényt. Ez feljogosítja a kormányt arra, hogy különböző korlátozó intézkedéseket hozzon a vészhelyzet ideje alatt. A gond csak az, hogy jogszabály leghamarabb hétfőn lép hatályba, a szükségállapot pedig csütörtök éjfélkor lejár, és még mindig nem világos, lesz-e jogalapja a hét végén a kijárás és a gyülekezés bármiféle korlátozásának. Ismertetjük a törvény fontosabb előírásait.

  • A vészhelyzetet a kormány rendelheti el a belügyminiszter javaslatára, legtöbb 30 napos időtartamra, amelyet további 30 nappal meghosszabbíthatnak. A vészhelyzet elrendelhető az ország egész területére vagy csak bizonyos településekre.
  • Ha a vészhelyzetet az ország területének legalább felére rendelik el, ezt a parlamentnek is jóvá kell hagynia öt napon belül. Ha a törvényhozás elutasítja a vészhelyzet jóváhagyását, az azonnali hatállyal megszűnik.
  • A parlament módosíthat a vészhelyzet idején elrendelt kormányintézkedéseken.
  • Kinyithatnak a vendéglátóipari egységek teraszhelyiségei.
  • Kinyithatnak azok a 15 ezer négyzetméteresnél kisebb bevásárlóközpontok, amelyek üzlethelyiségei egyenként 500 négyzetméteresnél kisebbek (a mallok többsége teljesíti ezt a feltételt).
  • A közintézmények és hatóságok által kibocsátott okmányok érvényessége nem jár le a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig.
  • Engedélyezett a polgárok intézményes karanténba helyezése és az otthoni elkülönítésük.
  • Korlátozható a gyülekezési jog: betilthatók a tüntetések, menetelések, népgyűlések.
  • Betilthatók a zárt térben szervezett kulturális, sport, tudományos és vallásos események, összejövetelek, például a koncertek, misék, istentiszteletek.
  • A tömegközlekedési eszközök használata korlátozható (például korlátozott számban szállhatnak fel utasok egy járműben), illetve bizonyos feltételekhez (például maszk viseléséhez) köthető.
  • Korlátozható vagy betiltható a lakosság szabad mozgása a településeken belül vagy települések között, esetenként naponta egy idősávban.
  • Vesztegzár alá vonhatók épületek, települések vagy akár egész régiók.
  • Korlátozható vagy betiltható a légi, közúti, vasúti, tengeri vagy folyami közlekedés, esetenként naponta egy idősávban.
  • Ideiglenesen bezárhatók határátkelőhelyek.
  • Felfüggeszthető bizonyos intézmények és gazdasági egységek tevékenysége.
  • Engedélyezhető az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, fogászati rendelők, szépségszalonok, ruhatisztítók, optikai üzletek megnyitása. A vásárlók, vendégek, ügyfelek kötelesek maszkot viselni ezekben a létesítményekben.
  • A kollektív munkaszerződések érvényessége nem járhat le a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig.
  • A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak az év végéig megkaphatják a bérük 75 százalékát állami támogatásként.
  • A 12 évesnél kisebb gyermekek szülei gyermekfelügyeleti szabadságra jogosultak a vészhelyzet ideje alatt.
  • A felsőoktatási intézményekben engedélyezett a hallgatók online záróvizsgáztatása.
  • A különleges vészhelyzeti bizottság engedélyezheti az edzéseket, edzőtáborozásokat és sportversenyeket, illetve a különböző sportlétesítmények használatát; ezeket a tevékenységeket a sport- és az egészségügyi minisztérium közös rendeletben szabályozza.
  • A különleges vészhelyzeti bizottság jóváhagyásával a helyi hatóságok kötelesek megnyitni a parkokat és az önkormányzat által működtetett szabadtéri sportlétesítményeket a lakosság számára.
  • A vészhelyzet ideje alatt engedélyezhető a múzeumok, könyvtára, koncert- és előadótermek, művelődési otthonok és más kutlurális intézmények tevékenysége a kulturális minisztérium és az egészégügyi tárca közös rendeletében rögzített szabályok alapján.
  • A vészhelyzet ideje alatt érvényes előírások megszegéséért járó bírságok értéke 500-tól 5000 lejig terjed.
Szinte bekerült egy alkotmányellenes cikkely. A törvénytervezet vitája előtt a képviselőház jogi bizottsága elfogadta a  nemzeti liberális párti Florin Romannak azt módosító javaslatát, hogy a törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számítva lépjen hatályba. Ezt azonban a Szociáldemokrata Pártot képviselő Alfred Simonis kezdeményezésére külön szavazásra bocsátották a plénumban, az alkotmány értelmében ugyanis a törvények a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után három nappal vagy egy későbbi időponttól lépnek érvénybe. Florin Roman módosító javaslatát végül elutasították a képviselők.







EZT OLVASTA MÁR?

X