FRISSÍTVE - Elfogadta szerdán este a képviselőház a vészhelyzetet szabályozó törvényt. Ez feljogosítja a kormányt arra, hogy különböző korlátozó intézkedéseket hozzon a vészhelyzet ideje alatt. A gond csak az, hogy jogszabály leghamarabb hétfőn lép hatályba, a szükségállapot pedig csütörtök éjfélkor lejár, és még mindig nem világos, lesz-e jogalapja a hét végén a kijárás és a gyülekezés bármiféle korlátozásának. Ismertetjük a törvény fontosabb előírásait.

• A vészhelyzetet a kormány rendelheti el a belügyminiszter javaslatára, legtöbb 30 napos időtartamra, amelyet további 30 nappal meghosszabbíthatnak. A vészhelyzet elrendelhető az ország egész területére vagy csak bizonyos településekre.
• Ha a vészhelyzetet az ország területének legalább felére rendelik el, ezt a parlamentnek is jóvá kell hagynia öt napon belül. Ha a törvényhozás elutasítja a vészhelyzet jóváhagyását, az azonnali hatállyal megszűnik.
• A parlament módosíthat a vészhelyzet idején elrendelt kormányintézkedéseken.
• Kinyithatnak a vendéglátóipari egységek teraszhelyiségei.
• Kinyithatnak azok a 15 ezer négyzetméteresnél kisebb bevásárlóközpontok, amelyek üzlethelyiségei egyenként 500 négyzetméteresnél kisebbek (a mallok többsége teljesíti ezt a feltételt).
• A közintézmények és hatóságok által kibocsátott okmányok érvényessége nem jár le a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig.
• Engedélyezett a polgárok intézményes karanténba helyezése és az otthoni elkülönítésük.
• Korlátozható a gyülekezési jog: betilthatók a tüntetések, menetelések, népgyűlések.
• Betilthatók a zárt térben szervezett kulturális, sport, tudományos és vallásos események, összejövetelek, például a koncertek, misék, istentiszteletek.
• A tömegközlekedési eszközök használata korlátozható (például korlátozott számban szállhatnak fel utasok egy járműben), illetve bizonyos feltételekhez (például maszk viseléséhez) köthető.
• Korlátozható vagy betiltható a lakosság szabad mozgása a településeken belül vagy települések között, esetenként naponta egy idősávban.
• Vesztegzár alá vonhatók épületek, települések vagy akár egész régiók.
• Korlátozható vagy betiltható a légi, közúti, vasúti, tengeri vagy folyami közlekedés, esetenként naponta egy idősávban.
• Ideiglenesen bezárhatók határátkelőhelyek.
• Felfüggeszthető bizonyos intézmények és gazdasági egységek tevékenysége.
• Engedélyezhető az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, fogászati rendelők, szépségszalonok, ruhatisztítók, optikai üzletek megnyitása. A vásárlók, vendégek, ügyfelek kötelesek maszkot viselni ezekben a létesítményekben.
• A kollektív munkaszerződések érvényessége nem járhat le a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig.
• A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak az év végéig megkaphatják a bérük 75 százalékát állami támogatásként.
• A 12 évesnél kisebb gyermekek szülei gyermekfelügyeleti szabadságra jogosultak a vészhelyzet ideje alatt.
• A felsőoktatási intézményekben engedélyezett a hallgatók online záróvizsgáztatása.
• A különleges vészhelyzeti bizottság engedélyezheti az edzéseket, edzőtáborozásokat és sportversenyeket, illetve a különböző sportlétesítmények használatát; ezeket a tevékenységeket a sport- és az egészségügyi minisztérium közös rendeletben szabályozza.
• A különleges vészhelyzeti bizottság jóváhagyásával a helyi hatóságok kötelesek megnyitni a parkokat és az önkormányzat által működtetett szabadtéri sportlétesítményeket a lakosság számára.
• A vészhelyzet ideje alatt engedélyezhető a múzeumok, könyvtára, koncert- és előadótermek, művelődési otthonok és más kutlurális intézmények tevékenysége a kulturális minisztérium és az egészégügyi tárca közös rendeletében rögzített szabályok alapján.
• A vészhelyzet ideje alatt érvényes előírások megszegéséért járó bírságok értéke 500-tól 5000 lejig terjed.