Bírságolhatnak a hatóságok péntektől a vészhelyzeti szabályok megszegéséért? Csoma Botondot kérdeztük


-A A+

Jelen állás szerint nincs jogalapjuk a hatóságoknak a hétvégén sem a kijárás és a gyülekezés korlátozására, sem a bírságolásra – véli Csoma Botond jogász-politikus, aki két megoldást lát a „joghézag" kiküszöbölésére. Az RMDSZ parlamenti képviselője szerint azért került az ország ebbe a helyzetbe, mert a kormány a „magyaroktól és a magyar nyelvtől akarta megvédeni Erdélyt” ahelyett, hogy a valós problémákra összpontosított volna.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot csütörtök éjfélkor lejár, és a védekezés enyhébb formája, a vészhelyzet váltja fel. Mivel a hatóságok a korlátozások egy részét továbbra is fenn akarták tartani, ehhez a parlament felhatalmazását kellett kérniük. A kormány által kidolgozott tervezetet végül szerda este elfogadta döntő házként a képviselőház, de legkorábban csak hétfőn léphet hatályba, ezért gyakorlatilag pénteken nulla órától semmilyen korlátozó intézkedés nem lesz érvényben a hétvégén.

„Legkorábban pénteken jelenhet meg a Hivatalos Közlönyben a törvény, és az alkotmány szerint leghamarabb csak az azt követő három nap után, ez esetben hétfőn léphet életbe" – magyarázta érdeklődésünkre Csoma Botond. Megjegyezte: a liberálisok bele akarták foglalni a tervezetbe, hogy már pénteken, a közlönyben való megjelenés napján hatályba lépjen, de ez alkotmányellenes, és a cikkelyenkénti szavazáskor elvetették, a plénumban mindenki ellenezte a liberálisokon kívül.

A képviselő szerint két megoldás létezhet a „joghézag" kiküszöbölésére. „Kibocsáthat a kormány egy sürgősségi rendeletet, ami nyilván alkotmányellenes lesz, mert az alkotmánybíróság kimondta, hogy csak a parlament korlátozhatja a szabadságjogokat. De hétfőig senki sem fogja megtámadni az alkotmánybíróságon, vagy ha ez meg is történik, addig érvényben marad, amíg tárgyalásra nem kerül a sor, ez pedig hétfőnél korábban nem történik meg. Ez alkotmányellenes, de gyakorlati megoldás lenne” – részletezte.

A másik lehetséges megoldás, hogy Klaus Iohannis államfő meghosszabbítja a szükségállapotot hétfőig. Ezt is utólag jóvá kellene hagynia a parlamentnek, de azonnal hatályba lépne. Legközelebb csak hétfőn szavazhatna róla a két ház, de addigra a kormánynak lenne már törvényes eszköze meghozni az szükséges intézkedéseket. „Ez teljesen legális lenne, de kérdéses, hogy ennek a politikai ódiumát felvállalja-e az államfő. Már többször mondta, hogy nem fogja a szükségállapotot meghosszabbítani” – tette hozzá az RMDSZ politikusa.

Csoma Botond szerint egyértelműen a kormány hibája, hogy előállt az a helyzet, amikor a koronavírus-járvány közepette semmilyen megelőző intézkedést nem tudnak hozni három napon át. „A kormány a magyaroktól és a magyar nyelvtől akarta megvédeni Erdélyt, a magyar kérdéssel volt elfoglalva Iohannis és a Nemzeti Liberális Párt, nem az ország valós problémáival, így későn nyújtották be a tervezetet. A kétkamarás parlament két nap alatt megszavazta a törvényt, egyértelmű, hogy a kormány mulasztása vezetett ide” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kormány feladata a helyzet törvényes megoldása.

Nagyon úgy tűnik egyébként, hogy az Orban-kabinet az első megoldást választja a joghézag kiküszöbölésére a Csoma Botond által említettek közül. A miniszterelnök ugyanis a csütörtöki kormányülésen kijelentette: sürgősségi rendelettel szabályozzák az átmenetet a szükségállapot és a vészhelyzet között. Az alkotmánybíróság azonban korábban megállapította: szabadságjogokat korlátozni sürgősségi rendelettel nem lehet.

(Nyitóképen: Csoma Botond parlamenti képviselő | Fotó: RMDSZ/Serár Szabolcs)








EZT OLVASTA MÁR?

X