Nem volt uszító jellegű Klaus Iohannis államfő magyarellenesnek tartott április 29-i beszéde a legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint.

Az elnököt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttéregyesületei, valamint a Székely Figyelő Alapítvány jelentette fel az ügyészségen azt követően, hogy az államfő Erdély elcsatolásának veszélyét lebegtette meg, és ezt azzal is illusztrálta, hogy televíziós beszédében bizonyos szavakat magyarul mondott.

Kijelentése miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) pénzbírságot rótt ki az államfőre, elmarasztaló határozatát azonban Klaus Iohannis megtámadta a bíróságon. Az ügyészség június 9-én ejtette az ügyet, elismerve, hogy Iohannis beszéde gyűlöletbeszédnek tekinthető, úgy vélte azonban, hogy üzenete nem volt uszító jellegű. A vádhatóság határozatát a G4Media.ro portál közölte hétfőn.

„Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (.) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető" – állapította meg az ügyészség, mely a CNCD elmarasztaló határozatát is megemlítette. Az ügyészség szerint a beszédnek azonban egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan.

Az EMNT és az SZNT feljelentését megfogalmazó Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek úgy értékelte, hogy az ügyészség megállapításaival súlyos csapást mért az államfőre, ezért érdemes volt megtenni a feljelentést. Hozzátette azonban, hogy nem fogadják el az eljárás megszüntetését elrendelő határozatot, annak felülvizsgálatát kérik.

Kifogásolt televíziós beszédében Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak". Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Kijelentésével az államfő valóságos versengést indított el az ellenzék és a kormányoldal között, hogy melyikük utasítja el határozottabban az erdélyi magyarok jogköveteléseit.