Péntek délután dönt az RMDSZ három Hargita megyei területi szervezetének képviselőiből álló egyeztető tanács arról, hogy ki legyen a szövetség jelöltje a megyei önkormányzat elnöki tisztségére az idei helyhatósági választásokon. Két jelöltaspiráns van: Borboly Csaba, a megyei tanács jelenlegi elnöke, akit a csíkszéki területi RMDSZ-szervezet jelölt és Barti Tihamér, a megyei tanács jelenlegi alelnöke, a gyergyószéki területi szervezet jelöltje.

Az RMDSZ-en belüli jelöltállítás nagyrészt lezárult már, a Szövetségi Elnökség (SZE) és a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) július 6-án azoknak a szervezeteknek adott újabb haladékot július 19-ig, amelyekben valamilyen oknál fogva nem sikerült dönteni egy-egy jelölt személyéről.

Hargita megyében ketten is lennének megyei tanácselnökök az RMDSZ színeiben, de a három egyenrangú területi (udvarhelyszéki, csíkszéki és gyergyószéki) szervezet képviselőiből álló egyeztető tanács (HET) nem tudta eldönteni, hogy Borboly Csaba vagy Barti Tihamér induljon a szeptember 27-én esedékes választásokon.

Az SZE mindkettejük jelentkezését érvényesnek fogadta el, annak ellenére, hogy egyikük sem tudta összegyűjteni a három területi szervezetből az előírt számú választmányi ajánlást – a Szövetségi Elnökség azonban a koronavírus-járvány miatt hozott kijárási korlátozások miatt eltekint ettől a kritériumtól. Az RMDSZ vezetői testülete végül visszaadta a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsnak a döntés lehetőségét, július 19-ét szabva meg határidőnek.

Borboly Csaba: fontos a tapasztalat és az ismertség

A péntek délután négy órára kitűzött tanácskozás előtt azt kérdeztük a két jelöltaspiránstól, hogy szerintük mi szól a személyük mellett. Borboly Csaba – aki jelenleg harmadik tanácselnöki mandátumát tölti – írásban válaszolt a Maszolnak. „Mellettem és csapatom mellett (amelyben a jelenleg tisztségben lévő alelnökökre számítok a továbbiakban is) szól a világos és belátható megyei jövőkép, a teljesítmény, az egyenesbe hozott projektek, a tapasztalat és a bizalom” – írta.

Borboly Csaba szerint a jelöltállítás tétje több, mint a megyei tanácselnök-jelöltségért folyó verseny. „Ez egy olyan tisztség, amelyhez felkészültség, tapasztalat kell, továbbá ismertség, hiszen nem csupán a megyei tanácselnöki tisztségről van szó, hanem a helyi és megyei, sőt majd a parlamenti választási listákról is, amelyeket egy olyan megyei tanácselnökjelölt tud »húzni« magával, akiben sokan bíznak. Ez a magas fokú bizalom látszik a személyem, illetve Hargita Megye Tanácsa iránt mind a mérésekben, mind a koronavírus-járvány idején történő számtalan megkeresésben. Az interaktivitás, az emberközeliség jellemzett az elmúlt időszakban, és ennek is látszik az eredménye. A megye és Székelyföld építését nem egyszemélyes akciónak tekintem, hanem egy közös munkának, alázattal, mások bevonásával és határozott intézkedésekkel megvalósított kihívásnak” – fogalmazott Borboly Csaba.

Barti Tihamér: elfogadom az RMDSZ döntéseit

Kihívóját, Barti Tihamért telefonon értük el, de a gyergyói területi RMDSZ-szervezet elnöke kijelentette, hogy választási programjáról nem kíván a sajtóban beszélni. „Volt többrendbeli egyeztetés, és a szervezeten belül, a belső döntéshozó testületek előtt rengeteg érvet felhoztam, és ezeket ugyanott, a szervezeten belül fogom fenntartani” – magyarázta. A megyei tanács alelnöke azonban hozzátette: az eredménytől függetlenül aláveti magát a döntésnek, és annak a programnak a megvalósításáért fog dolgozni, amelyet az egyeztető tanács választ.

„Miután a szervezet eldönti, hogy milyen típusú menedzsmentet támogat, vagy milyen jövőképpel kellene foglalkozzunk, akkor egységes csapatként azt fogjuk képviselni. Bármilyen döntést hoz az RMDSZ bármelyik testülete ebben a kérdésben, azt elfogadom, és azon leszek, hogy megvalósítsam azt a megyevezetési elképzelést, amit szervezetileg mi, együtt eltervezünk. Ugyanezt várom el, ha úgy dönt az RMDSZ, hogy az én vezetésemmel képzeli el a megye jövőjét a következő négy évben” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a megfontolt döntés és a közös munka a megye és lakosságának érdekét szolgálja.

Ha a Hargita Megyei Egyeztető Tanács – amelynek elnöki tisztségét július elsejétől épp Borboly Csaba vette át Bíró Barna Botond udvarhelyszéki RMDSZ-elnöktől – pénteken sem tud dönteni a tanácselnökjelölt személyéről, akkor ismét a Szövetségi Elnökség hatáskörébe kerül az ügy. Borboly szerint ezt el kellene kerülni; fontosnak tartja, hogy a döntés a megyében szülessen meg, és ne egy országos testületben, amely tagjainak jelentős része más, távoli megyéből származik. „Félreértés ne essék, semmi bajom velük – sőt! –, hiszen a magyar közösség tagjai ők is, de a Hargita megyei emberek akarata kell, hogy érvényesüljön, ez az akarat pedig világosan látszik a számtalan visszajelzésből és mérésből egyaránt” – fogalmazott a jelenlegi tanácselnök.

Nincs vetésforgó

Borboly Csaba kérdésünkre kifejtette, hogy „semmiféle írásos egyezség nem került elő” arról, hogy van egy úgynevezett vetésforgó, amely szerint a megyei tanácselnök-jelöltet ciklusonként más-más területi szervezet adja. Korábban a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsban a gyergyói képviselők arra hivatkoztak, hogy az elmúlt harminc évben csak Gyergyószékről nem került ki tanácselnök.

„Valószínű, hogy beszélgetések voltak erről, de konkrét egyezség nincs, legalábbis én – aki 1994-től töltök be vezető tisztséget RMDSZ-ben – nem tudok erről” – fogalmazott Borboly. De ha lett is volna ilyen megállapodás – folytatta – azt felülírta egy 2006-os döntés, „amikor 1992-ig visszamenően kiszámoltuk, hogy a különféle tisztségek (parlamenti képviselői, prefektus/alprefektus, megyei elnök/alelnök stb.) hány pontot érnek, és melyik területi szervezet milyen tisztségekbe juttatta a tagjait”.

Borboly szerint az arról készült jegyzőkönyvet aláírta a gyergyói RMDSZ részéről Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester (aki most a HET tagja), az akkori gyergyói területi RMDSZ-elnök. „A három területi szervezet közül egyedül Gyergyó a pluszos az eddig összesített pontszámok szerint, azaz több tisztséget kapott, mint amennyi »járt volna« a 2006-os egyezség alapján, de ennek ellenére Gyergyó sohasem maradt ki a megye vezetéséből, és ezután is helye van benne a térségnek” – írta Borboly Csaba.

Az RMDSZ elnöke csíkiként gondolkodik, de megérti a gyergyói igényeket

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Hargita megye parlamenti képviselő a közel egy hete Barti Tihamérral és Csergő Tibor gyergyószentmiklósi RMDSZ-es polgármesterjelölttel tartott gyergyói sajtótájékoztatón a Barti–Borboly-kérdésről kifejtette: „Számomra, csíkiként a csíki területi szempontok a mérvadók. Ám szövetségi elnökként a gyergyói igényt is értem, 30 év után legitimnek tartom.”

Kelemen bölcs lépésnek nevezte, hogy visszautalták a döntést a megyei egyeztető tanács hatáskörébe. „Azt szeretnénk, hogy Hargita megyében dőljön el a jelöltség. Olyan megoldást kell találni, hogy minél kevesebb sérültje legyen a döntésnek” – fogalmazott a szövetségi elnök.