Rendhagyó, a munkáját segítő szakemberekkel közös sajtóbeszélgetésen számolt be mandátumának három és fél évéről Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő.

Az RMDSZ politikusa, aki elismerte, ha az RMDSZ belső testületei bizalmat szavaznak neki, újabb négyéves mandátumért indul, a szociális szolgáltatások elkötelezettje: ugyanúgy foglalkoztatja a családok biztonsága, a fogyatékkal élők helyzete, mint az örökbefogadás vagy a nők elleni erőszak.

Elmondása szerint több mint ötven tagú szakértői csapattal dolgozik, köztük állami intézmények (gyermekjogvédelmi hatóság, munkaügyi hatóság, nyugdíjpénztár, szociális kifizetési ügynökség) vezetői, civil szervezetek képviselői, első emberei. Utóbbiak közé tartozik a fogyatékkal élők jogaiért harcoló Csata Éva, a Hifa Románia ügyvezető igazgatója.

„Az Andival való munkában az volt a pozitívum, hogy indulása előtt kikérte a véleményünket, már akkor igényt tartott a szakmai asszisztenciánkra. A fogyatékkal élők életét a maga teljességében akarta megérteni, a hétköznapokra volt kíváncsi, a törvények működésére” – értékelte az RMDSZ-es politikus tevékenységét Csata Éva. Rámutatott arra, hogy a legtöbb törvény fényévekre állt attól, ami fontos a fogyatékkal élők számára, olyan törvényeket kell alkotni, amelyeknek valóban van haszna a mindennapokban.

Dr. Kádár Annamária pszichológus, tréner az örökbefogadás, a családon belüli erőszak témákban segíti Csép Éva Andrea tevékenységét. „Az ember, amikor nincs benne bizonyos élethelyzetekben, kevésbé érzékeny. Andrea esetében azt tapasztaltam, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy bele tudjon helyezkedni mások élethelyzetébe, nemcsak azon dolgozott, hogy egy törvényt mielőbb révbe juttasson, hanem a leendő kedvezményezettekkel is találkozott” – fogalmazott Kádár Annamária.

Rámutatott arra, hogy a politikum szemében a szociális kérdések között számos tabutéma van, ilyen például az örökbefogadás – ő maga például ezért vállalta fel nyíltan, hogy lányait örökbe fogadta, Csép Andrea munkája révén pedig az örökbefogadási törvényeken is változtattak.

„A tabu feloldása a politikus szerepe, az, hogy foglalkozik ezzel, felvállalja, tulajdonképpen legitimizálja” – ezt már Csép Éva Andrea mondta, kiemelve, hogy amikor a családon belüli erőszak témájával kezdett foglalkozni, többen azt mondták, bizonyára azért teszi, mert áldozat, a másik tábor pedig azt vetette a szemére, hogy ennél fontosabb témák is vannak. Kádár Annamária a felvilágosító kampányok fontosságát emelte ki, „ez nem csak a bántalmazott ügye, hanem azoké is, akik körülötte vannak – ha ez társadalmi kérdéssé válik és nulla toleranciát kap, felszámolható”.

Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója arról beszélt, hogy a nyugati demokráciákkal ellentétben a román állam számára a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények támogatása nem prioritás, annak ellenére, hogy az állam munkáját végzik el, sokkal magasabb színvonalon. „A rendszerváltás óta nincs megfelelő finanszírozás Romániában, jelenleg is sokkal több pénz megy el az állami szolgáltatásokra, mint amennyit a civil szervezetek kapnak. Míg Németországban az állam versenyhelyzetet teremt a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek között, addig itthon, valahogy eltűri a létezésüket” – mondja.

„A civil szervezetekből kunyerálókat, kéregetőket csinált a politikum, ahelyett, hogy támogatná őket, összedolgozna velük. Nyugaton nagyon gördülékenyen működő folyamat ez” – vetette közbe Csép Andrea, elismerve, hogy törvényhozói pályája elején nagyon sokat tanult Ludeschertől, kezdve attól, hogy miért fontos különbséget tenni az európai szociális ellátás két pillére, a szociális segélyek, juttatások (anyagiak megszerzését jelenti) és a szociális szolgáltatások (szakemberek nyújtanak segítséget hátrányos helyzetűeknek) között.

Ludescher hangsúlyozza, olyan intézkedéseket kellene előnyben részesíteni, amelyek esélyt adnak az embereknek arra, hogy kiszabaduljanak a nyomorból, szegénységből, amelyben vannak. „Komoly szerepe van az állam mellett az egyesületeknek, cégeknek, magánszemélyeknek. Erdélyben a magyar közösségek fogékonyabbak, sokkal nagyobb számban vannak a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek, mint a többségében román közösség által lakott régiókban” – mondja Ludescher László, aki szerint, amikor a képviselőház asztalára kerül egy szociális kérdés, Csép Andrea partnerként kezeli a szervezeteket, kíváncsi a szakemberek véleményére.