FRISSÍTVE: Az RMDSZ törvényhozóinak többsége jelen lesz a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján, de nem élnek a szavazati jogukkal – jelentette ki Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az magyar érdekvédelmi szövetség elnöke.

Kelemen Hunor azzal indokolta az „egyenlő távolságtartást”, hogy az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által a nemzeti liberális párti (PNL) kormány ellen kezdeményezett bizalmatlansági indítvány a két nagy párt közötti hatalmi harcról és acsarkodásról szól, amelyben az RMDSZ nem kíván részt venni, még ha „vehemensen is próbálják belerángatni”.

„Úgy értettem, hogy a PSD-nek nélkülünk is megvan a többsége. Ez azt jelenti, hogy a kvórum is meg kell legyen, hogy határozatképes legyen a két ház együttes ülése” – nyilatkozta.

A bizalmatlansági indítvány vitáját hétfőn 14 órára tűzték ki, de mivel csak 170 törvényhozó jelent meg, a frakcióvezetők döntése értelmében délután fél négyre halasztották a két ház együttes ülését.

Az RMDSZ elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva rámutatott: az RMDSZ elégedetlen a Ludovic Orban vezette kormánnyal, amely megérdemelné, hogy leváltsák, de a magyar szövetség távol akarja tartani magát a PSD és a PNL közötti hatalmi harctól, és nem akar segédkezet nyújtani ahhoz, hogy a PNL áldozati szerepben tetszeleghessen.

„Április óta a múlt hétig a PSD és a PNL sok esetben nagyon közel állt egymáshoz. Amikor például – hogy egy kortársat idézzek – valaki Erdély elrablásának kreténségével áll elő, akkor nagyon gyorsak, azonnal szavaznak, többséget alakítanak. Persze, nagyon ravasz módon próbálnak minket bevonni ebbe a háborúba, de ma hagynunk kell őket, hogy nélkülünk boldoguljanak a bizalmatlansági indítványukkal" – mondta Kelemen Hunor, arra utalva, hogy a román pártok az RMDSZ több törvénytervezetét elutasították, miután a jobboldali Klaus Iohannis államfő azzal támadta szociáldemokrata ellenfeleit, hogy kiárusítja Erdélyt a magyaroknak.

A „kreténség" minősítés Iohannistól származik, aki 2014-ben, államfővé választása előtt így ostorozta azokat a politikusokat, akik Erdély elszakításával riogatva próbáltak szavazatokat szerezni.

A kérdésre, hogy az RMDSZ a későbbi (választások utáni) együttműködés reményében segíti-e a PNL-t távolmaradásával, Kelemen Hunor elmondta, hogy nemcsak a miniszterelnökkel, hanem minden fontos politikai szereplővel tárgyal. Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett „senki sem elégedett" a PNL-kormánnyal, amely szerinte fejetlenül kapkod, káoszt idézett elő az országban, mert valójában nem is akart kormányozni, tavaly abban a reményben vállalkozott a kormányzásra, hogy sikerül előrehozott választásokat előidéznie.

Kelemen Hunor úgy vélte: a PNL mindenképpen kormányon marad az év végi parlamenti választásokig, de ha a bizalmatlansági indítvány megszavazása miatt csak korlátozott, ügyvivői hatásköre marad, akkor minden kudarcáért, a járványhelyzet romlásáért, a halottak növekvő számáért, a gazdasági csődért azokat teheti felelőssé, akik megszavazták a kormánybuktatást. „Nehezen tudnánk mi ezt az esélyt megadni a kormánypártnak, ezért inkább távol maradunk a voksolástól" – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Elemzők szerint az RMDSZ abban a vonatkozásban lehet a mérleg nyelve, hogy biztossá tehetné a kormány bukását, de – néhány vokstól függő – talpon maradását nem tudja garantálni.