Az egyik legkeletebben található csángó-magyar település Bákó megyében található, a Gajcsána községhez tartozó Magyarfalu. Pogár László személyében az RMDSZ-nek 2008 óta van önkormányzati képviselője a magyar peremvidéken. Polgármesterjelöltsége kapcsán beszélgettünk a szövetség Bákó megyei szervezetének elnökével. Interjúnk a jelöltbemutató sorozatunk része.

Talán országosan is keveset tudunk az RMDSZ Bákó megyei szervezetéről. Röviden bemutatná a Maszol olvasóinak?

A Bákó megyei RMDSZ-szervezetről azt kell tudni, hogy 2004-ben alakult, én 2010 óta vagyok az elnöke. Időközben 2008-ban jelöltettem magam a szülőfalumban polgármesternek, azóta is önkormányzati képviselő vagyok a községközpont, Gajcsána önkormányzatában, ahová Magyarfalu is tartozik. Moldva területén az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő vagyok, a megyében csak Gyimesbükkben van még önkormányzati képviselete a szövetségnek, ott legtöbb négy képviselő volt időközben a helyi tanácsban. Nagy eredménynek tartom, hogy a Szeret folyón túl is RMDSZ-es képviselet legyen egy településen. Az elnökségem idején 9 községben hoztunk létre helyi szervezetet.

Hány polgármesterjelölt, illetve önkormányzati tanácsosjelölt indul RMDSZ-es színekben a megyében?

Minden választáson voltak jelöltjeink a különböző, csángók által is lakott községekben. Az idei önkormányzati választásokon 6 községben indulnak jelöltjeink. Gyimesbükkben Oltean Péter személyében polgármesterjelöltünk és teljes tanácsosi listánk van. Pusztinán (Pârjol községben - szerk. megj.) tanácsosi listát indítunk. Klézsén Duma Dániel indul a polgármesteri székért, és teljes tanácsosi listát is állítottunk, hasonló a helyzet Diószegen, ahol Palló Pál Rémusz száll versenybe a községközpont, Tatrosvásárhely (Târgu Trotuș) vezetéséért. Külsőrekecsinben pedig Fehér Mihály lesz a jelöltünk, tanácsosi lista itt is van.

Ön szülőfalujában, Magyarfaluban, pontosabban a község központjában, Gajcsánában indul a polgármesteri székért. Milyen a jelenlegi önkormányzat összetétele?

A szociáldemokratáknak (PSD) 5, a liberális pártnak (PNL) 4, az ALDE-nek és az RMDSZ-nek 1-1- tanácsosa van jelenleg. A polgármester pedig szintén PSD-s. Egyébként a jelöltek sorrendjét eldöntő sorsoláson szerencsénk volt, a szeptemberi választások szavazólapján én szerepelek majd az első helyen.

Önkormányzati képviselőként milyen súllyal tudta képviselni a község csángómagyar lakosságának érdekeit?

A legtöbbször egyedül maradtam és gyakran ütköztem magyarellenességbe. Ezek a rossz élmények csak erősítették bennem azt, hogy egyedül nem vagyok elég és mindent meg kell tennünk azért, hogy ne egy tanácsos, hanem több kerüljön az önkormányzatba. Persze azon dolgozunk, hogy a polgármesteri széket is megnyerjük.

Milyen esélyeket lát arra, hogy Bákó megyében Gyimesbükkön kívül is legyen magyar polgármester? Kulcsfontosságú, hogy román szavazókat is megszólítson kampánya során. Mivel tudja őket meggyőzni arról, hogy érdemes önre szavazni?

Akadnak csodák az életben. Nyilván nem a csodákra számítunk főleg, hanem tettekkel igyekszünk bizonyítani. Fontosnak tartom egymás kölcsönös tiszteletét, ez a jó együttműködés alapja. Sok múlik a személyes kapcsolatokon. A községben sokan ismernek, tudják, mivel foglalkozom. Azt gondolom, képes vagyok a községvezetői feladatokat elvégezni.

A programomban legnagyobb hangsúlyt az oktatásra, az infrastruktúra javítására és befektetések ösztönzésére helyeztem. Szeretném a község lakóit vállalkozóbbá tenni. Sok lehetőség van nálunk például a mezőgazdaság terén, a legtöbb munkahely-teremtési esély ezen a területen kínálkozik.

Polgármesterként mit képviselne a községben? Hogyan tudna hozzájárulni az egyik legkeletebbi magyar közösség fejlődéséhez? Melyek ma Magyarfalu legégetőbb gondjai?

A falu fekvéséből adódóan a legnagyobb gondunk az ivóvízellátás problémája. A hálózat kiépítése ugyan elkezdődött és nagyrészt meg is történt, azonban már a készítéskor jeleztem, hogy nem megfelelő módon történt a kivitelezés. A falu egy része nem jut megfelelő vezetékes ivóvízhez. Ezen kívül a fiatalok boldogulása mindenképp az oktatásból indul ki. Lehet oktatási épületeket szépen felújítani, vagy újakat építeni, de ez nem elég, nem jelenti, hogy biztosítja a diákok megfelelő oktatását. Azt gondolom, az önkormányzatnak nem kell csak a tanfelügyelőségre, vagy az iskolaigazgatókra várnia oktatási kérdésekben. A községben munkát vállaló pedagógusok munkáját kötelességünk kiegészíteni és segíteni.

Hogyan látja általánosan jelenleg a Bákó megyei magyarság helyzetét?

Fontosnak tartom, hogy az itteni emberek vállalják a magyar vagy csángó identitásukat, bátran álljanak ki emellett. Ezt passzívan is meg tudják tenni, de úgy is, hogy kiállnak az őket képviselő személyek mellett. Létezik az elvándorlás problémája. Vannak települések, ahonnan sokan dolgoznak külföldön, de többen itthon építkeznek ezek közül. Mások már nyugaton készülnek letelepedni. Ez olyan folyamat, amit nem lehet leállítani. A koronavírus-járvány miatt ugyanakkor többen hazaköltöztek. Nem mondhatom, hogy nagy számban, de van egy ilyen irányú haladás.