Címke: csángó

Hitte, hogy a csángók asszimilációja megállítható.

Havonta lehetnek magyar énekes, ölbeli játékokat felvonultató foglalkozások a legkisebbeknek Pusztinán.

Az egyik legkeletebben található csángó-magyar település Bákó megyében található, a Gajcsána községhez tartozó Magyarfalu. Pogár László személyében az RMDSZ-nek 2008 óta van önkormányzati képviselője a magyar peremvidéken. Polgármesterjelöltsége kapcsán beszélgettünk a szövetség Bákó megyei szervezetének elnökével. 

Történelmi pillanatnak nevezte a Bákó megyei magyar tanfelügyelő kinevezését Pogár László, az RMDSZ megyei elnöke, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetője.

Ismét bebizonyosodott: a távolság nem akadály

Lelkészi működését Pusztinán kezdte, majd egészen haláláig a szülőfalujával szomszédos magyar községben, Klézsén szolgált.

 A pap szerint csupán a templom szűkössége miatt nem lehet megtartani a szertartást.

24. alkalommal rendezték meg a Csángó bált, amely minden évben jó alkalom arra, hogy felhívja a figyelmet a népcsoport küzdelmeire és élő hagyományaira.

A csángó bál fő célja, hogy segítse a népcsoport bemutatkozását, megmaradását.

A pusztinai Tímár Karina a moldvai magyarság egyik friss értelmiségije, aki szerint a csángók jövője „nem olyan sötét”, de a fiatal generáció szerepe kulcsfontosságú, akár otthon maradnak, akár nem.

A károkozók „Erdély Románia” és egy nyomdafestéket nem tűrő feliratot fújtak a falra

Azokba a falvakba is sikerült magyar oktatókat találni, ahol nem, vagy alig működtek az elmúlt tanévben a csángó gyerekek magyar nyelvű foglalkozásai. 

A Magyar Adás csapata immár ötödik alkalommal kiemelt médiapartnere a rendezvénynek.

Kutatók 30-40 ezerre becsülik a magyarul beszélő moldvai katolikusok számát.

Úgy tűnik, helyreállt a csángószövetség iránti bizalom Budapesten.

A régi értékek megtartásának fontosságát, a hit nélküli élet céltalanságát emelte ki prédikációjában Bátor Botond hargitafürdői pálos szerzetes.

Vélhetően Ferenc pápa látogatásának hírére engedélyezték januárban – 135 évnyi közösségi várakozás és 30 évnyi kilincselés után – a moldvai csángó közösség magyar nyelvű miséjét Bákóban. 

Nem tart híveivel a csíksomlyói pápalátogatás helyszínére a bákói magyar miséket celebráló katolikus pap, aki múlt vasárnap azt a „parancsot” közvetítette a csángó híveknek, hogy „Iași-ba kell menni, a pápát ott kell fogadni”. 

Egy sepsiszentgyörgyi városi legenda adta az alapötletét annak a most készülő dokumentumfilmnek, amely azt dolgozza fel, hogyan került több ezer moldvai csángó a ’70-es, ’80-as években Székelyföld nagyvárosaiba.

Utánanéztük, milyen létszámban érkeznek Csíksomlyóra.