Fordulat Budapesten: ősztől újra a csángószövetség irányítja a moldvai magyar oktatási programot


-A A+

Az ősztől induló tanévtől újra a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) szervezi és felügyeli a moldvai magyar nyelvű oktatási programot. A magyar nyelv Kárpátokon túli oktatásának koordinálását 2012 februárjában vette át a szervezettől a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), miután a magyar kormány megvonta a bizalmát a Sepsiszentgyörgyön bejegyzett, Bákóban működő MCSMSZ-től. Ám úgy tűnik, helyreállt a csángószövetség iránti bizalom Budapesten.

Jövőre ünnepli 20 éves évfordulóját a legújabb kori, moldvai csángókat célzó magyar oktatási program. 2000-ben egy székelyföldi házaspár, Hegyeli Attila és Melinda döntöttek úgy, hogy az egyetem elvégzése után Moldvában, a régióban élő magyar nyelvű csángó közösség körében végezzenek terepmunkát. A helyszínen eltöltött idő alatt hamar bebizonyosodott számukra, hogy a legnagyobb segítség a csángóknak nem további kutatások elvégzése és tanulmányok írása, hanem a meglévő értékek megőrzését célzó program indítása lehet.

Szervezett magyar nyelvű oktatás ezt megelőzően csupán az ötvenes években volt néhány évig a térségben, 1990 után pedig leginkább nyári iskolákban, táborozások alkalmával igyekeztek a csángó gyerekeket magyar nyelvű foglalkozásokba bevonni. A kezdetben két faluban, Pusztinán (Pustiana) és Klézsén (Cleja) elindult oktatási program rövid időn belül mintegy harminc település gyermekeinek biztosította a magyar anyanyelv gyakorlását.

Az RMPSZ 2012-ben vette át a programot

Az MCSMSZ égisze alatt működő programtól 2012 év elején vonta meg a magyar kormány a bizalmat, miután a magyar állam megbízásából a budapesti Teleki László Alapítvány teljes pénzügyi átvilágítást végzett a csángószövetségnél, és hiányosságokat tapasztaltak. Mivel az MCSMSZ költségvetésének felét biztosította volna a magyar állami támogatás, a pénz megvonása miatt a programot működtető szövetség elnöksége 2012 januárjában lemondott. Ezt követően a magyar kormány a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) kérte fel az oktatási program koordinálására.

Az RMPSZ 2012 februárjától vette át az MCSMSZ-től a Csángó Oktatási Program felügyeletét, az év márciustól Márton Attila lészpedi tanár lett az új oktatási felelős. 2012 májusában az RMPSZ mind a magyar kormány, mind a magyarországi magántámogatásokat a program számára becsatornázó A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) képviselőivel aláírta a megállapodást a program működtetéséről.

Az azóta eltelt időszakban az MCSMSZ főképp kulturális-, sport-, egészségügyi programok szervezését vállalta magára. Emellett a csángószövetségnek nagy szerepe volt a havi rendszerességgel megszervezett bákói magyar nyelvű misék engedélyeztetésének folyamatában. Az MCSMSZ két településen: Máriafalván és Lujzikalagorban tartotta fenn oktatási tevékenységét, valamint folytatta a Lábnyikban (Vladnic) és Magyarfaluban (Arini) elkezdett építkezéseit.

Szijjártó lett a „csángófelelős”. Orbán Viktor még tavasszal, április elsejétől Járai Zsigmondot a csángó-magyar együttműködésért felelős miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki, a szerződés május 9-i aláírása előtt két nappal pedig a csángó ügyek kezelését Szijjártó Péterre bízta a miniszterelnök.  A kormányrendelet előírja, hogy „Szijjártó Péter miniszterként a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért való felelőssége körében összehangolja a központi államigazgatási szervek csángó ügyekkel összefüggő tevékenységét, ennek keretében a kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködik a csángók kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében, a csángó kulturális örökség emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében”.

Az MCSMSZ újra bizalmat kapott

Eközben a háttérben erős lobbi-tevékenységet folytatott a csángószövetség a magyar kormánynál. A bizalom visszaszerzésére irányuló lépéseket siker koronázta: az MCSMSZ Facebook-oldalán számolt be arról, hogy 2019. május 9-én a Magyar Kormány Külgazdasági és Külügyminisztériuma és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége új támogatási szerződést kötött.

 

„A szerződés két fő pontot tartalmaz: az egyik a 2019-es évi együttműködési-, a másik a 2019-es évi fejlesztési programokról szóló szerződés. A szerződést aláírta Járai Zsigmond, a csángó-magyar együttműködésért felelős miniszterelnöki megbízott, Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke, Pázmándi Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Költségvetési Főosztályának osztályvezetője és Missura Gábor, a Csángó-magyar együttműködésért felelős miniszterelnöki megbízott titkárság vezetője” - olvasható az MCSMSZ Facebook-oldalán.

Most bejárják az oktatási helyszíneket

Az MCSMSZ nem csupán nagy értékű gazdaságfejlesztési program finanszírozására kap megbízást és anyagi támogatást, hanem a felügyelete alól 2012-ben kivont oktatási programot is visszakapja – erősítette meg a Maszolnak Ferencz Éva, a csángószövetség ügyvezetője. Tájékoztatása szerint a budapesti kormány rendeletben határozott arról, hogy átadja az oktatási program felügyeletét az MCSMSZ-nek, ugyanakkor kinevezte Járai Zsigmondot csángó-magyar együttműködésért felelős miniszterelnöki  megbízottnak.

Mint megtudtuk, a programot eddig koordináló RMPSZ oktatási felelősei, a magyar külügyminisztérium megbízottjai és az MCSMSZ képviselői jelenleg sorra bejárják az oktatási helyszíneket, feltérképezik a jelenlegi állapotokat, elbeszélgetnek a pedagógusokkal. A héten lezajló folyamat végeztével összesítik tapasztalataikat, majd megtervezik a további lépéseket, hogy szeptembertől zökkenőmentesen indulhasson az új tanév Moldvában.

Gyökeres változás nem lesz

Az oktatás rendszerén alapvetően nem kíván változtatni az MCSMSZ, bár az eddigi gyakorlattól eltérően biztosan nem fog a tanárok részére külön lakhatási támogatást nyújtani (2012 után minden pedagógus 700 lejes juttatásban részesült, ebből az összegből kellett megoldaniuk a lakhatási költségeket a gyakran bérelt házakban zajló oktatás helyszínein). Szeretnék ugyanakkor az oktatási programot korábban jellemző humánusabb szellemiséget visszahozni.

Az már most kiderült, hogy körülbelül 20 új pedagógus alkalmazására lesz szükség a programban ahhoz, hogy mindenhol elkezdődhessen ősszel a tanítás. Két faluban az alapoktól kell újrakezdeni az oktatás megszervezését: Bahánán (Bahna) és Szitáson (Nicorești) időközben ugyanis megszűntek a magyar foglalkozások, ugyanakkor a Bákó-közeli Ferdinándújfaluban (Nicolae Bălcescu) szintén újra kellett éleszteni a magyar tanítást – mondta az ügyvezető.

Ferencz Éva elmondta még, hogy kétséges a nemrég átadott bákói magyar nyelvű kollégium sorsa, hiszen az az RMPSZ tulajdonában van. Az elképzelések szerint az oktatási program megszervezését Ferencz Éva, míg a falvakban zajló hagyományőrző tevékenységek koordinálását Kovács Melánia fogja végezni a jövőben – árulta el az MCSMSZ képviselője.

Az RMPSZ vezetője nem foglalt állást

Szerettük volna az RMPSZ álláspontját is megtudni az oktatási program átadásáról, azonban Burus-Siklódi Botond elnök egyéb elfoglaltságára hivatkozva egyelőre nem tudott a rendelkezésünkre állni. Röviden úgy fogalmazott: „a magyar kormány rendeletében világosan le van írva minden, amit az esetről el lehet mondani”.

Márton Attila, az RMPSZ oktatási felelőse érdeklődésünkre elmondta: bízik benne, hogy korrekt módon, indulatok nélkül sikerül véghezvinni az oktatási program átadását. Szavai szerint a pedagógusszövetség részéről nem szeretnék ezt a folyamatot semmilyen módon fékezni, gátolni, minden szükséges információt át fognak adni a program régi-új gazdájának. Az RMPSZ pénteken tanévzáró gyűlést tart, amelyre meghívták az MCSMSZ képviselőit is. „Bízunk benne, hogy el fognak jönni, és folytathatjuk a megkezdett párbeszédet” – mondta Márton Attila.

Óvatos az AMMOA.  A 2005-ben létrejött A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány egyelőre szintén nem kívánja kommentálni a történteket, mivel még nem kaptak semmilyen hivatalos értesítést az oktatást érintő döntésről. Ugyanakkor az Alapítványnál remélik, hogy a múltbeli sérelmeken és bizalmatlanságon túllépve nem lesz probléma a további együttműködésben – közölték a Maszollal. Az alapítványnak kulcsszerepe van a Magyarországról érkező magán- és állami támogatások Moldvába való eljuttatásában.

A civilek bizakodóak

A Szeret-Klézse Alapítvány 1999-ben az első Csángóföldön bejegyzett alapítvány volt, 2001-től szervez Klézsén magyar nyelvű oktatást, hagyományőrző tevékenységeket, táborozásokat. Vezetője, Duma András szerint nagy lehetőség előtt áll a moldvai oktatás azáltal, hogy a magyar külügyminisztérium fogja felügyelni. Az alapítvány elnöke szerint nagy kérdés, hogy milyen szakemberek bevonásával fogják a magyar oktatási programot tovább működtetni? Ugyanakkor az is fontos, hogy olyan emberek dolgozzanak a programban, akik ismerik a csángók helyzetét és kiemelt jelentősége lesz annak is, hogy a program koordinátorai együtt tudjanak működni a Moldvában tevékenykedő civil szervezetekkel.

A Maszol megkereste az ügyben Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízottat is, aki későbbre ígért választ a kérdéseinkre.







EZT OLVASTA MÁR?

X