Korodi Attila: „A városházi munkatársak furcsállják, hogy érdekel a véleményük”


-A A+

Nem tervez személyi változásokat, de szívesen látna új, képzett szakembereket a városházi csapatban Csíkszereda új polgármestere. Első intézkedései között volt a városháza digitalizációjának előmozdítása, valamint az ügyfélfogadás átalakítása, de arról sem feledkezett el, hogy nem mindegy, milyen mellékhelyiségek állnak az alkalmazottak és a városlakók rendelkezésére a polgármesteri hivatalban. Az első két hét tapasztalatairól és tervekről kérdeztük Korodi Attilát.

Két hete kezdte el munkáját Csíkszereda városvezetőjeként. Hogyan indultak a hivatali napjai? Melyek a legelső tapasztalatai polgármesterként?

Nagyon intenzív két héten vagyok túl. Az első héten alpolgármesterek és városmenedzser nélkül vittem végig a tevékenységeket. A második hetet azzal indítottuk, hogy az önkormányzati testület megválasztott két alpolgármestert a munkám segítésére, én pedig kineveztem egy városmenedzsert, így most a főjegyzővel együtt ötfős csapattal tudjuk koordinálni az intézményt. Az első benyomásaim nagyon érdekesek. Azt láttam, hogy annak a dinamikus munkavégzésnek, amire mi készülve az önkormányzati munkára berendezkedtünk az elmúlt egy évben, van egy nagyon komoly belső akadálya. Az önkormányzatban a szakigazgatóságok munkatársai nincsenek ellátva számítógépekkel, laptopokkal, az igazgatók billentyűs telefonokat kaptak. Ugyanakkor jellemző volt a városházára, hogy igazából nem tudott bejutni senki, csak nagy nehezen. Éppen ezért döntöttünk arról, hogy a hivatalt megnyitjuk az emberek előtt. Ez többlépcsős folyamat. Van, amit gyorsan meg tudunk oldani, mint a fogadóórai rendszert, amit a héten jelentettünk be. Olyan  átszervezésekre készülünk, amivel versenyképesebbé, ütőképesebbé tehetjük a városházi csapatot. A hivatal megfelelő szakemberekkel rendelkezik, akik elkötelezettek a város irányába, és úgy látom, tetszik nekik az, ahogyan mi szeretnénk dolgozni.

Hogyan fogadták a városházán az új „főnököt”?

Maszkos világban nehéz megállapítani érzelmeket, a tekintetekből és a beszédből lehet esetleg, a mosolyt nehezebb felfedezni az emberek arcán. Én azt tapasztaltam, hogy megfelelően kezdődött a közös munka. Olyan ember vagyok, aki csapatban szeret dolgozni, ezért lehet, furcsállták is, hogy számos kérdésben megkérdezem a kollégák véleményét. Miután meghallgatom a véleményüket, azután mondom el a saját meglátásaimat és ezek alapján hozunk megfelelő döntéseket. Tehát ez másfajta mentalitás, mint amit eddig megszokhattak. Véleményem szerint ezt a fajta véleménycserét nem szabad megspórolni. A megyeszékhelyet érintő döntéseket komolyan kell meghozni, és abban hiszek, hogy ezt csak úgy lehet megtenni, ha több ember vesz részt benne. Ez a folyamat elindult és ugyanígy gondolkodik a két alpolgármester, Sógor Enikő és Bors Béla, valamint a városmenedzser, Dósa Szilárd is.

Tervez-e szervezeti, illetve személyi változásokat a hivatalon belül? Kell-e tartaniuk az alkalmazottaknak „nagytakarítástól”?

A szervezeti változás adja magát. A kollégák ebben az időszakban mondják el meglátásaikat arról, hogyan lehetne jobb a tevékenységek szervezése. Nincsenek személycserék és nem is kellenek. Mindenkinek akkor kell esetleg más feladatokat kapnia, ha valamiért jelzi azt, hogy nem tudja ellátni az eddigit. A hivatalban lelkesek az emberek, és nyitottak a munkavégzésre. Úgy indulunk neki az önkormányzati munkának, hogy azt feltételezzük: mindenkinek megvan a megfelelő helye, és a kérdés az, mivel segítsük őket a munkavégzésben. Több szakigazgatóságon kértem, hogy készítsenek elő versenyvizsgákat, mert egyszerűen nincs elég munkaerő a feladatok ellátására. A jövő titka, hogy a  digitalizáció hogyan fog majd segíteni. Annyira lentről kell kezdenünk a digitalizációs folyamatot, hogy az hosszú időbe telik majd, ezért először a humán erőforrást kell erősíteni.

Az elmúlt 16 évben a városháza és a lakosság is hozzászokott egy bizonyos vezetői stílushoz. Ön milyen típusú vezetőnek írná le magát?

Mindig csapattal együtt keresem a megoldást. Olyan vagyok, aki azt mondja: bármilyen rossz helyzetben legyünk is, lehet megfelelő, vagy legalább elfogadható megoldást találni. Persze, el kell fogadni, hogy vannak törvényi keretek, szabályok. Már most gyakran keresnek a városból emberek különböző problémákkal, kérdésekkel, és keressük a megoldásokat ezekre. Amilyen kihívásokkal kell szembenéznünk, azok nem egy személyben meghozott döntéseket igényelnek. Az más kérdés, hogy a csapaton túl azt is látom, hogy a döntéseket különböző szinteken kell meghozni. Így természetesen a szakigazgatóságoknak is kell rendelkezniük döntési jogkörökkel, viszont léteznek olyan stratégiai kérdések, ahol a városvezetésnek kell kimondania a végső szót.

Több alkalommal hangsúlyozta, hogy meg kell nyitni a városházát a lakosság előtt. Ön szerint a lakosság, a székely ember nyitott erre a nyitottságra?

Van erre egy jó válasz: a puding próbája az evés. Most figyelembe kell vennünk a járványügyi helyzetet is. Ha nem ebben az időszakban lennénk, sokkal komolyabb nyitást tudnánk tenni a következő hetekben. Jelenleg az ügyfélszolgálatok esetében az online ügyintézést szorgalmazzuk. Közben próbáljuk beosztani a különböző szakigazgatóságokat az ügyfélszolgálat szempontjából, időintervallumokat próbálunk meghatározni. A pénztárat például nem tudjuk az önkormányzat épületében működtetni, nincs megfelelő kondíció erre. Kompromisszumokat kell kötnünk ilyen körülmények között. Minden ember számára biztosítani kell a szolgáltatásokhoz, ügyintézéshez való hozzáférést nem csak online formában. Az igazgatóságok is elfogadták, hogy vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet online megoldani.

Melyek voltak az első konkrét intézkedései polgármesterként?

Az első vezetőségi ülésen látva, hogy nincs wifi-hálózat, eldöntöttük, hogy az egész intézményben publikus és zárt rendszerű wifire is szükség van, hogy a betérő lakosság és az alkalmazottak is tudják használni. Az első intézkedések között volt az is, hogy az illemhelyiségeket újítsuk fel. Ez beruházási kérdés, de nem megengedhető, hogy ne európai színvonalú helyiségeket használjanak az ide érkezők, illetve az itt dolgozók. Eszközvásárlásokról is döntöttünk, elsősorban laptopok beszerzéséről. Ettől a héttől haza kellene küldenünk az alkalmazottaknak azt a részét, amelyik olyan feladatokat lát el, ami nem jár közvetlen kapcsolattartással. Az egész épületben néhány laptop van, mobilissá kell tennünk a munkakörök elvégzését. Ez a három döntés született először, valahonnan innen indulunk.

Némi meglepetést keltett, hogy újdonságként városmenedzsert is nevezett ki Dósa Szilárd személyében. Mi lesz pontosan a feladata?

Az intézményszervezésben fog részt venni. Ő felel a költségvetés előkészítéséért, különböző végrehajtási feladatokért, ideértve a gazdasági osztály működését. Hozzá tartoznak a város vagyonának kérdései, valamint a digitalizációs folyamatokért is felelős lesz.

Számos nagyberuházás zajlik jelenleg is a városban, amelyeket még az előző városvezetés indított el. Mi lehet a következő lépés? Elkezdődhet-e a csíkszeredai közlekedést alapjaiban megváltoztató mobilitási projekt megvalósítása?

A mobilitási projekt megvalósítása lényeges, nagyon fontos és el fog kezdődni. Az más kérdés, hogy a szakigazgatóságokkal elemezzük a Kossuth utcában kialakult helyzetet. A Kossuth utcai beruházások kapcsán ugyanis olyan, a helyi közösséget érintő feszült helyzet is kialakult, ami miatt körültekintően kell eljárnunk. Abban bízom: találni fogunk okos megoldásokat, hogy működni tudjon a projekt. Ennek a projektnek a város kell szolgálnia, de azt gondolom, a központ folyamatos építése, átépítése leállítja a várost. Meg kell találni azt az egyensúlyt, ami az újítás mellett használhatóságot is figyelembe veszi. A mobilitási projektre nagy szükség van, viszont azt kell lássák a városlakók, hogy ez olyan típusú pályázat, amely az előző városvezetés elképzelései szerint az uniós forrásokhoz mintegy 70 százalékos önrészt rendel hozzá. Ez nagyon nagy arány. Kérdés, hogy ez a 70 százalékos önrész teljes egészében szükséges-e, vagy például a központi rész esetében lehet-e ezt racionalizálni. A fontos szakmai kérdéseket nem fogjuk megkerülni.

A város-imázs szempontjából sem mindegy, milyen benyomásokat szerez a Csíkszeredába érkező utas, turista. Évek óta problémát jelent a város vasútállomásának és távolsági autóbuszállomásának, illetve a városbejáratok környékének elhanyagolt állapota. Hogyan tervez ezen változtatni?

A városgazdálkodási osztálynak egyértelműen kifejtettem: a központi zónán túl a városbejáratokat, az ipari övezeteket megfelelő minőségben kell rendeznünk. Ez a folyamat nagyobb energia-befektetést igényel és gépesítést is. A város bejáratainak karbantartása, mivel magánterületek is vannak ott, kicsit nyűgösebb, de ami tőlünk függ, azt megtesszük. Abban állapodtunk meg, hogy Csíkszeredára vonatkozóan létrehozunk egy vizuális megjelenésre vonatkozó konkrét elképzelést, hogy az ideérkezőket a lehető legrendezettebb városkép fogadja. Az autóbuszállomás kérdését érinti a mobilitási pályázat, ennek kapcsán már több döntés is született, tehát folyamatban van a megoldás. A vasútállomás nehéz történet. Az állami vasúttársaság képtelen lépni, nincs infrastruktúrára pénze, leszámítva a Bukarest-Brassó-Arad folyosót. Emiatt látjuk azt, amit látunk. A városvezetés számtalanszor felajánlotta a vasúttársaságnak, hogy akár át is venné a város, de még koncesszióban sem lehet elidegeníteni az állomás épületét. Reméljük, a társasággal tudunk majd egy normálisabb viszonyt kialakítani, de ez a folyamat komoly beruházásokat feltételezne, ennek tekintetében pedig pesszimista vagyok.

Hasonló probléma Csíkszereda külső területeinek a sorsa. Csiba, Szécseny, Zsögödfürdő számos problémával küzd. Mit tud mondani az ott lakóknak?

Eltökéltek vagyunk abban, hogy ezeket a területeket jó értelemben urbanizáljuk, kertvárosiasítsuk. Nagyon jó lakóövezetekről van szó, szeretik a csíkszeredaiak. Beindult egy megállíthatatlan folyamat, amelyet nem is szükséges megállítani, inkább irányítani, terelni kell. Legkomplikáltabb a szécsenyi rész. A területről éveken át nem született semmilyen döntés, ezért elharapózott az a fajta berendezkedés, amit nehéz lesz korrigálni. Azon vagyunk, hogy az embereken segítsünk és Szécsenyt új irányba tereljük. Hasonló a történet Csibában is abból a szempontból, hogy oda is infrastruktúrát kell vinni. Mindkét helyen csatorna-, ivóvízhálózat kiépítése, ezt követően aszfaltozás szükséges. Szécsenyben a telekkönyvek rendezése nélkül nem lehet beruházni a többi rendszerbe. Zsögödfürdő témája kötődik a Szeredai fürdőhöz és az úgynevezett IPIC-strandhoz. Szeretnénk egy tervet készíteni szakértők bevonásával a turizmus fejlesztésére vonatkozóan. Az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a három fürdőhelyet úgy fejleszteni, hogy kiegészítsék és ne kioltsák egymást. Mindegyik kapjon valami sajátos formát, ahogyan működhet és nem csak a csíkszeredaiakat szolgálná ki, hanem akár vonzó pontja lehet a turizmusnak is.

Mivel tenné vonzóbbá Csíkszeredát az idegenforgalom számára?

Fontosnak tartjuk azt a paradigmaváltást, hogy a kulturális- és sportélet, a szórakozás ne egymagában legyen egy cél, hanem olyan energiákat tudjunk megmozgatni, ami érdekes mások számára is. Ha ezekben a dimenziókban gondolkodunk, akkor ne csak a turizmust lássuk, hanem azt is, hogy a turizmuson keresztül olyan emberek jönnek be a közösségünkbe, akik érdekesnek találják ezt az életformát, a mindennapokat, amelyeket megélünk. Ezek az emberek pedig lehet, hogy a gazdasági fejlesztésekbe is bekapcsolódnak, szívesen ruháznak be egy jó közösségbe, amely másabb, mint Románia többi része. Ez a terület kiemelt feladata lesz az önkormányzatnak.

Hosszú ideje késik a helyi rendőrség megalapítása. Mikor történhet előre lépés ebben az ügyben? Milyen hatásköröket szánna ennek az intézménynek? A helyi rendőrség elejét tudná venni a városban időnként felbukkanó rongálásoknak, a szemetelésnek, a parkolási káosznak, vagy akár a kukázók problémájának?

A kérdésben is benne vannak a válaszok. Pont ezekre kell választ adnia a helyi rendőrségnek: a közbiztonsági kérdésekre, a rongálásokra, a parkolás gondjaira, a város tisztántartására. Ezek a törvény szerint mind a helyi rendőrség feladatkörébe tartozhatnak. Azt gondolom, közjogilag elő van készítve a helyi rendőrség megalapításának folyamata. Ez a folyamat nem szabad várasson magára. Az elmúlt önkormányzati mandátumban volt egy latolgatás, hogy milyen jogi formában működjön. A belügyminisztériumból érkezett visszajelzések alapján azt jogi formát találták megfelelőbbnek, ami külön jogi személyiséggel rendelkező intézmény alapítását jelenti. Én azt gondolom, nem csak a helyi rendőrséget kell létrehozni, hanem tovább kell fejlesztenünk a kamerarendszert, ami ennek az intézménynek a munkáját is segíteni fogja.  

Bizonyos elemzések szerint Csíkszereda egyike az ország legélhetőbb városainak. Mit tudna tenni annak érdekében, hogy a csíkszeredaiak valóban szeressék a városukat és megbecsüljék, értékeljék annak adottságait?

Jó alapokkal rendelkezünk olyan szempontból, hogy a csíkszeredai városi lét élvezhető. A csíkszeredai közösség jó közösség, amelyben jelen vannak az urbanizáció értékei és a régi hagyományos falusi közösségeknek az értékei is. Ahhoz hogy jól tudjuk itt érezni magunkat, egyfelől biztonságot kell teremtenünk a családoknak, ez komoly gazdasági fejlesztéseket kíván és munkahelyi stabilitást kell jelentsen. Ez nagyon nehéz feladat. Erre még nem volt példa a városban, a mínusz végtelenből indulunk. Az volt az egyik motiváló erő, amiért elindultam ezen az úton, hogy a város gazdaságát annyira megerősítsük a következő években, hogy ne csak a megyeszékhelyi státusra alapozzunk, hanem arra is: milyen vállalkozások tudnak megtelepedni és gazdasági erőforrásokat mozgatni, munkahelyeket stabilizálni, fizetési szinteket növelni. Közben nekünk a város élhetőségét abban is segítenünk kell, hogy könnyebbé tegyük a közlekedést. El kell kezdenünk a keleti, Zsögödből induló belső gyűrű megépítésének előkészítését. Az ipari zónáinkat is helyretéve, a város kertvárosi részét is rendbetéve, a központi részek felújítását tovább folytatva megteremtünk egy alap infrastruktúrát. Emellé szükséges jól működő szociális háló az idősek részére: idősotthon és nappali foglalkoztató finanszírozása, információs pult működtetése, programok szervezése partnereinkkel és önállóan is. Szükséges a fiatalok részére kihívást létrehoznunk, gazdaságfejlesztési lépéseket tenni velük közösen, inkubációs rendszerben teremteni találkozási pontokat a civil társadalom, a kulturális és vállalkozói réteg között. Egyfajta pezsgést kell beindítanunk. Nagyon komoly program-fejlesztésre van szükség. Egy város a Kárpátok szívében az nagyon vonzó közösség tud lenni, ennek ki kell használnunk minden előnyét. Például a turizmus területén.  Jó programokkal, jó fesztiválokkal, jó szakmai találkozókkal, sporteseményekkel tudunk a lehető legtöbbet kihozni ebből. Lesz egy csapata az önkormányzatnak, ami kifejezetten ezzel a területtel fog foglalkozni és felteszi a városunk emblémáját nagyvárosok pannóira.

Csíkszereda sportfellegvárnak számít, ám a szabadidős sport, tömegsport lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Nem léteznek közösségi sportpályák, nem használhatják a városlakók a futballstadion futópályáját, nincs atlétikai központ. Milyen fejlesztések, változások várhatók ezen a területen?

Egyfelől meg fogjuk nyitni az iskolai sportpályákat a gyerekek számára. Inkább kifizetünk mindenféle rongálást, ami a használat során keletkezik. Másfelől a lakosság sportolására szeretnénk egy jó megoldást találni akár a futballklubbal közösen. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a mostani infrastruktúra talán nem is elég. Valamilyen más megoldást is kell találnunk. Az alapinfrastruktúra adott, de ebbe már sokat nem lehet betenni. Számomra az a fontos, hogy a sportban élők kapjanak egy kiszámíthatóságot és a város, az anyagi erőforrásainak függvényében, tudja is ezt támogatni. El kell fogadnunk azt, hogy a sport a közösség húzóereje, érdemes átlátható és versenyképes támogatási rendszerrel segíteni a működését.

Időről-időre felvetődik, hogy a Sportklub jégkorongcsapatát vegye saját kezelésbe a város a Vákár Lajos Műjégpályával egyetemben. Hogyan látja ezt a kérdést?

A következő években ez megkerülhetetlen kérdés. Már most abban vagyunk érdekeltek, hogy a jégpályát átvegyük annak érdekében, hogy lehessen pályázni komoly felújítási összegekre. A kormány önmagában ezt nem fogja tudni megtenni. Le kell járjon a decemberi parlamenti választás és akkor tudunk erre  a kérdésre visszatérni. A városnak szüksége van a felújított jégcsarnokra és ennek az egyik eszköze az, hogy tudja átvenni a kormánytól az intézményt és keressünk finanszírozási lehetőséget a felújításhoz. Attól a pillanattól kezdve, ha van erre nyitottság, éretté válik a helyzet a csapat átvételére. Abban hiszek, hogy ha a gazdaságfejlesztés is elindul és többszereplős lesz a város gazdasága, akkor a magánszférában is több energia lesz arra, hogy a várossal együtt stratégiailag támogassa a sportágat. Ez nagyon fontos, mert a város nem tudja ezt egyedül vállalni.

Hogyan látja a várost a mostani önkormányzati ciklus végén, illetve 10, vagy akár húsz év múlva?

A mostani önkormányzati ciklus végén valahogy félúton látom a várost ahhoz képest, hogy miket képzeltünk el. Viszont dinamikusabb környezetet szeretnék látni négy év múlva, ahol sokkal nagyobb lesz a mozgás. Remélem, hogy azzal a sok fiatal, világot megjárt szakemberrel együtt, akik jelezték, hogy kivennék a részüket az önkormányzati munkából, kihozzuk a maximumot az önkormányzati testülettel és a szakmai apparátussal együtt. Azt szeretném, hogy a városunk élhető és versenyképes magyar város legyen Románia szívében.








EZT OLVASTA MÁR?

X