Megtartotta kampány-összefoglaló sajtótájékoztatóját a Kolozs megyei RMDSZ. Csoma Botond és Talpas Botond képviselőjelöltek, illetve László Attila szenátorjelölt péntek délelőtt, az RMDSZ kolozsvári szervezetének irodájában foglalták össze az elmúlt időszak tapasztalatait, beszéltek arról, hogy mi lenne első lépésük a parlamentbe jutásuk esetén, illetve kitértek a választások reális egészségügyi kockázatára is.

Első körben Antal Karola arról kérdezte a jelölteket, mikor fogalmazódott meg bennük, hogy politikusi pályára lépnének. Csoma Botond elmondta, a vasárnapi ebédeknél szülei, nagyszülei sokat beszélgettek politikáról. „A szüleim rendszeresen hallgatták a Szabad Európa Rádiót, így nagyon sok politikai témával találkoztam már gyermekkoromban. Utána pedig európai tanulmányokat végeztem, ahol politológusi diplomát szereztem, majd a jogot is elvégeztem, és ebben az időszakban, egyetem alatt fogalmazódott meg bennem, hogy politikusi pályára léphetnék” – fejtette ki Csoma Botond.

Talpas Botond álláspontja szerint a politika eszköz arra, hogy ügyeket, problémákat meg lehessen oldani, és már diákkorában foglalkozott vele, a diáktanácson keresztül. Mint fogalmazott, civilként sokszor gondolkodott azon, hogyan tudná a kolozsváriak és az itteni magyarok problémáit megoldani, így „csúszott” lassan a politikai pályára.

László Attila szenátorjelölt „gyakorlatilag harminc éve” fogalmazta meg magának, hogy politikus szeretne lenni, 1990-ben ő volt az ötöd- és hatodév képviselője a kolozsvári orvostudományi egyetem szenátusában, majd a MADISZ-ban és a KMDSZ-ben tevékenykedett, amelyet osztálytársai alapítottak. Rámutatott: annak idején ennek volt egy mozgalmi jellege, és az ő generációjában nagy mértékben jelen volt a politika.

Az idei kampányidőszak sok tekintetben más volt, mint a korábbiak

Csoma Botond úgy vélte: idén nem tudtak olyan sok emberrel találkozni, mint eddig, és az események nagy részét is online térbe kellett költöztetni. Számára a kampányidőszak legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor sétált az egyik községben, és egy lakos behívta az otthonába. Idén a kampány során nem kopogtattak be emberekhez a járvány miatt, és csak azoknak adtak szórólapot, akikkel az utcán találkoztak, a többit a postaládákba tették. „Éppen tettem be a postaládába egy szórólapot, és a szomszéd udvarról átszólt egy idős hölgy, hogy nyugodtan menjek be a házába, és számomra ez nagyon megmaradt, mert azt is jelezte, hogy nem mindenki fél” – mesélte a képviselőjelölt.

Arról, hogy mire tanította meg a 2020-as év, Csoma Botond úgy vélekedett: megtanított a még nagyobb fegyelemre, hogy figyeljünk oda minden pillanatban egymásra, és mivel le kellett mondani a kényelemről, a nagyobb önkontrollra is. Talpas Botond szerint „nehéz időkben az emberek sokkal inkább odafigyelnek egymásra”, ő néhány kortársával együtt tavasszal létrehozott egy kezdeményezést, a szomszédok.ro projektet, amely a veszélyeztetett korosztályban lévőkön segített. Mint fogalmazott, azt tapasztalták, hogy ez a platform összehozta a szomszédokat, és az emberek nagyon szívesen segítették a másikat. László Attila az elmúlt időszakból azt tanulta meg, hogy „ne higgyünk a számoknak”, emellett az elmúlt kilenc hónapban azt tapasztalta, nagyon hasznos volt szakemberekkel konzultálni, illetve, hogy „szolidaritással mindent meg lehet oldani”.

„A magyar nyelvű tábláktól Kolozsvár otthonosabb lesz”

A kampány-összefoglaló sajtótájékoztató második körében Talpas Botond arról beszélt, hogy mi lesz a következő lépés, amelyet meg fog tenni az anyanyelvhasználat terén. A képviselőjelölt szerint amennyiben az RMDSZ lesz a mérleg nyelve a parlamentben, számos olyan kérdést fog tudni megoldani, amely kimondottan az Erdélyben élő magyarokat érinti. „Én azt látom, hogy mindent el lehet érni párbeszéddel, közös munkával. Ha a 2019-es közigazgatási kódexet sikerül módosítani, át lehet vinni majd azt a törvénymódosítást, amelynek eredményeként kikerülhetnek a magyar nyelvű táblák Kolozsváron, amely ettől otthonosabb lesz” – nyilatkozta Talpas, hozzátéve, hogy a magyar táblák kérdése nem azért merül fel, mert a lakosok nem tudnak románul, hanem mert a „magyar nyelv is része ennek a közösségnek”.

Csoma Botond arról beszélt, hogy nagyon sokan dühösek, hogy megtartják a választásokat a világjárvány idején, ám szavai szerint ezt nem ők, nem az RMDSZ akarta így, hanem a Nemzeti Liberális Párt, és annak de facto elnöke, Klaus Iohannis, mivel „érezték, hogy csökken a népszerűségük”. Szerinte, ha dühből otthon maradunk, a „magyar közösséget büntetjük”, mivel, ha a magyarok nem mennek el szavazni, akkor is feláll a parlament. „Viszont ha a magyar emberek jó arányban vesznek részt, akkor elérhetjük azt, hogy az RMDSZ legyen a mérleg nyelve, és ha esetleg találunk olyan pártokat, amelyek nyitottak arra, hogy összefogjanak a magyar közösségekkel, foglalkozzanak az ügyeinkkel, akkor igazán hatékonyan tudnánk képviselni a magyar érdekeket” – részletezte.

László Attila: akik egészségügyi okok miatt nem tudnak elmenni szavazni, kérjék a mozgóurnát

László Attila a továbbiakban orvos és egészségügyi szakember minőségében nyilatkozott a szavazás biztonságáról. Úgy vélekedett: naponta felvállalunk rizikókat azzal, hogy a tömegközlekedést használjuk, vagy munkába megyünk, a szavazás ennél nem veszélyesebb. Szerinte az önkormányzatok megtettek mindent annak érdekében, hogy biztonságos körülmények között zajlódjanak a választások. Hozzátette, ezt a rizikót fel kell vállalni, hogy majd a „megalapozatlan döntések helyett” hatékony járványkezelési módszereket vezethessenek be, és hogy enyhítsék a nagyon súlyos gazdasági helyzetet.

„Hallani, hogy hamarosan alkotmánymódosítás és adminisztratív módosítások is lesznek, amelyek nagy valószínűségekkel nem fognak a magyaroknak kedvezni. Az a tapasztalat, hogy amikor a mi jogainkról van szó, nagyon nagy az egyetértés a román pártok között” – emelte ki, hozzátéve, hogy nem a kormányt, nem az államelnököt büntetjük azzal, ha nem megyünk el szavazni, hanem a magyar közösséget.

A szenátorjelölt továbbá arra biztatott, hogy akik egészségügyi okok miatt, vagy elkülönítés miatt nem tudnak elmenni szavazni, kérjék a mozgóurnát. Arra is emlékeztetett, hogy hihetetlenül megnőtt a fiatalok és középkorúak felelőssége, és arra kért mindenkit, hogy próbálják meg pótolni az idősek szavazatait, akik most nem merik felvállalni a választással járó rizikót. Hozzátette: reméli, meg tudjuk mutatni, hogy itt vagyunk, és súlya van a magyar közösségnek, mivel számtalan olyan példa van, például Szlovákiában, ahol, miután a magyar párt kikerült a törvényhozásból, nagyon nehezen tudott csak visszakerülni.