Átiratban kérte kedden a Fehér megyei prefektus a kormánytól, hogy az erdélyi románok szimbóluma is kerüljön be Románia címerébe – közölte az Agerpres.

Gheorghe Feneşer több Fehér megyei „kulturális-hazafias szervezet” és a Konzervatív Párt (PC) kérését tolmácsolta Victor Ponta miniszterelnöknek. Az átiratban felhívja a kormányfő figyelmét erre a „sajnálatos és súlyos mulasztásra”. Azt nem részletezte, mi lehetne az erdélyi románok szimbóluma.

A prefektus sérelmezi, hogy a címerpajzsra Erdély több nemzetiségének szimbóluma is felkerült: a székely nap és a hold, „a magyar turulmadár” és a hét szász vár, ám a román közösség kimaradt.

Feneşer szerint ez a mulasztás „mélységesen felháborítja az erdélyi románokat”, ezért felkéri a kormányt, hogy törvénymódosítással pótolja a román címer hiányosságait.

Korábban Szekeres Attila István heraldikus a maszol.ro-nak elmondta: a székely szimbólumok valóban megtalálhatók Románia jelenlegi címerében, amelyet ráadásul egy magyar szakember készített. A sepsiszentgyörgyi szakember tájékoztatása szerint Románia 1992-ben elfogadott címere tulajdonképpen az 1921-es Nagy-Románia királyságcímere megfosztva a királyi szimbólumoktól. A királyságcímer Keöpeczi Sebestyén József heraldikus, címerfestő alkotása volt.

A címer négyelt pajzs beékeléssel, tehát öt mezeje van. A negyedik mezőben található Erdély címere abban a formában, ahogy az évszázadokon keresztül használták. „Ezt 1765-ben hivatalosan adományozta Mária Terézia a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek. Módosítás nélkül szerkesztették be Románia címerébe, azzal a kiegészítő magyarázattal, hogy a Máramarossal és Körös-vidékkel kiegészült Erdélyt jelképezi" – magyarázta a heraldikus.