Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve egyes magyar politikusok "szeparatista törekvései" között - vélekedett Traian Băsescu államfő vasárnap egy közéleti fórumon egy Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Az Agerpres hírügynökség szerint Băsescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány egy iași-i rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa "második román államként" emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket. Hozzátette: Ukrajnában - a volt Jugoszláviához hasonlóan - a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra.

„A székelyföldi magyar politikusok nem szakadárok, viszont a székelyek autonomisták” – reagált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Traian Băsecu államfő nyilatkozatára. A sepsiszentgyörgyi elöljáró sajtótájékoztatón kifejtette: „látjuk, hogy Băsescut és a román politikai elitet, a jelenlegi geopolitikai helyzetben foglalkoztatja Moldova Köztársaság jövője. Arra kérjük őket, hogy nézzék meg Gagauziát és Transznisztriát, és tegyenek különbséget az autonómia és a szakadár mozgalmak között.
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke üdvözli, hogy Traian Băsescu beszél az autonómia kérdésről, mert azt jelenti, hogy ez foglalkoztatja őt. „Amikor Traian Băsecu néhány évvel ezelőtt azt mondta Budapesten, hogy soha nem lesz autonómia, valójában akkor kezdődött az autonómia mozgalom, az emberek akkor kezdték kitűzni a székely zászlókat”, mutatott rá Tamás Sándor, aki szerint ha százezer székely ötvenöt kilométeren kiáll az autonómiáért, azt jelenti, hogy ez nem néhány habókos politikus elképzelése.

"Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak egyes politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik" - mutatott rá Băsescu.

 Az elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-éig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Moldova orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területén, vagy a gagauzok (egy török nyelvjárást beszélő ortodox népesség) lakta déli térségében instabillá válik a helyzet.

A gagauzok is "népszavaztak"

A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával.

A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm kormányzója egy interjúban azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként "eltűnt" a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Formuzal arra utalt, hogy az Erdély és a román királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek.