SZNT: megfélemlítési kísérlet a prefektusi körlevél


-A A+

A Székely Nemzeti Tanács „központilag összehangolt megfélemlítési kísérletként” értelmezi a Kovászna és a Hargita megyei prefektus viszonyulását az önkormányzati autonómiahatározatokhoz.

Az SZNT lapunknak eljuttatott szerdai állásfoglalása szerint a kormány megbízottai  révén a bukaresti hatalom vissza akarja rettenteni az önkormányzatokat attól, hogy azok megjelenítsék az őket megválasztó helyi közösségek akaratát.

Mint arról beszámoltunk, Kovászna megye prefektusa a napokban körlevélben szólította fel a háromszéki polgármestereket és jegyzőket, hogy ne fogadjanak el autonómiapárti önkormányzati határozatokat. A prefektus a határozatot petíciónak tekintette, és közölte, a petícióírás az állampolgárok alapvető joga, nem pedig a helyi hatóságoké.

Az SZNT által elkészített határozattervezetet eddig Hargita megyében Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró és Székelykeresztúr, Kovászna megyében Kökös és Uzon, Maros megyében pedig Makfalva önkormányzati testülete fogadta el.

Hasonlóan vélekedik Hargita megye prefektusa, Adrian Jean Andrei is, aki bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságon megtámadta négy település, Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóújfalu és Gyergyószentmiklós autonómiapárti határozatát. Álláspontja szerint ezek a határozatok azért érvénytelenek, mert az önkormányzatoknak nincsen törvényi felhatalmazásuk ilyen döntések meghozatalára.

A helyi határozatok elfogadását szorgalmazó SZNT válaszul állásfoglalásában rámutat: az önkormányzatok a határozat meghozatalával semmilyen törvénytelenséget nem követnek el. A határozat elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése azonban komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról, éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg” – olvasható a közleményben.

Az SZNT szerint a februárban kezdeményezett határozatok értelmében a székelyföldi önkormányzatoknak olyan petíciót kellene elfogadniuk, amelyben egységesen nyilvánítják ki az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét, és teszik láthatóvá a nagyvilág számára azt, amit a prefektusi önkény a népszavazások korábbi meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. További igényük az, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is. 

„Szó sincs etnikai alapú területi szeparatizmusról, hiszen a hozott határozatok Székelyföld történelmi gyökerű egységének önkormányzati kinyilvánítását jelentik, autonómiája pedig minden itt lakó állampolgár közös értéke lesz. A körlevél arra az előítéletre épül, amelyet a román politikai elit alkalmaz, ha Székelyföldről van szó”, írja állásfoglalásában a Székely Nemzeti Tanács.

Az SZNT február 12-én fordult nyílt levéllel a székelyföldi önkormányzatokhoz arra kérve ezeket, hogy fogadjanak el autonómiapárti határozatot. A tanács a javasolt határozat szövegtervezetét is mellékelte, és javasolta, hogy a határozatot a kormány helyi képviselői mellett az Európai Unión belül működő Régiók Bizottságának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is küldjék el.

 

 








EZT OLVASTA MÁR?

X