Băsescu törvényekkel felvértezve ment neki Meleșcanunak


-A A+

Különböző jogszabályok cikkelyeivel és az alkotmány előírásaival támasztotta alá szerda esti sajtónyilatkozatban az államfő, hogy szerinte miért nem szegte meg a törvényt, amikor felfedte Victor Ponta kormányfő állítólagos titkosügynöki múltját.

Traian Băsescu ugyanakkor azzal vádolta meg Teodor Meleșcanut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatóját és elnökjelöltet, hogy félretájékoztatta a közvéleményt, amikor azt állította: korábban az államfő elkérte tőle a SIE titkos ügynökeinek listáját.

Ezt Băsescu úgy bizonyította, hogy közzétette a SIE-nek küldött hivatalos átiratát, amelyből kiderül: valóban nem az ügynöklistát kérte az akkor még Meleșcanu vezette intézménytől 2013 novemberében, hanem azoknak a kormánytagoknak a névsorát, akik a külföldi hírszerzésnél dolgoztak vagy dolgoznak.

Ezt az információt az államfő szerint Meleșcanunak kötelessége lett volna átadni az elnöki hivatalnak. A SIE vezetője ezt az intézmény működését szabályozó törvény 10. cikkelyére hivatkozva tagadta meg. Sajtónyilatkozatában Băsescu idézte ezt a paragrafust, amelyből kiderült: a tiltás csupán a SIE információforrásainak, nem a volt ügynökeinek a megnevezésére vonatkozik. A volt ügynökök listáját szerinte csak Victor Ponta ügynökmúltjának leplezése érdekében, egy szabálytalan kormányhatározattal titkosították

Az államfő szerint ez a kormányhatározatot a Legfelső Védelmi Tanácsot (CSAT) megkerülve fogadta el a Ponta-kabinet. Ez erősítette benne a gyanút a miniszterelnök múltjával kapcsolatban. Băsescu ez esetben is törvénycikkelyekre hivatkozva bizonyította, hogy a kormány törvénytelenül járt el.

Az államfő idézte a tikosított adatok védelméről szóló 2002/182-es törvényt. Kiemelte azt a cikkelyt, amely szerint mentesülnek a védettség alól a közérdekű, illetve az alkotmányszegést bizonyító információk.

"Ez közérdekű információ"

Băsescu azt hangoztatta: a miniszterelnök titkosszolgálati múltja szerinte igenis közérdekű információ. Emellett a volt ügyész kormányfő alkotmányt is szegett, ugyanis az alaptörvény tiltja a bíráknak és ügyészeknek, hogy a titkosszolgálatoknak – vagy bármilyen más intézménynek az egyetemeken kívül – is dolgozzanak. Băsescu az alkotmány 80. cikkelyével indokolta, hogy miért érezte szükségét Ponta állítólagos titkosszolgálati múltja felfedésének. E szerint az elnök őrködik az állami intézmények működése fölött. 

Az államfő a következtetést is levonta: szerinte nem csak a miniszterelnök, hanem a SIE is megsértette az alkotmány összeférhetetlenségi előírásait, amikor 1997-ben (az elnök állítása szerint) beszervezte az akkor ügyészként dolgozó Victor Pontát. Ugyanakor a politikai játszmákba való beavatkozással vádolta meg a SIE ideiglenes vezetését, illetve volt igazgatóját, és kijelentette: meg kell erősíteni a titkosszolgálatok felügyeletét, mert azok "visszaélésre hajlamosak".  Az elnök egyszerű "karrieristának" nevezte Pontát, aki szerinte csak azért lépett be 27 évesen a SIE-hez, hogy külföldi rendezvényekre utazhasson.

 








EZT OLVASTA MÁR?

X