Romániának a következő négy év alatt - az 1918 december 1-i egyesülés 100 éves évfordulójáig - kellene megoldania a kisebbségi kérdéseket, hívta fel a figyelmet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök. A két háromszéki RMDSZ politikus hétfői sajtótájékoztatóján bemutatta azt a két prezentációt, amit az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) szervezet közvetítésével Brassópojánán, két alkalommal megszervezett román-magyar tárgyaláson is ismertettek a román politikusokkal és amerikai közvetítőkkel.

Tamás Sándor szerint a nyilvánosság mindig a magyar ügyeket segíti, ezért mutatták be ezeket a prezentációkat a sajtó számára is. Antal Árpád rámutatott: az egyeztetéseket az amerikaiak kezdeményezték, és ők nevesítették román és magyar részről is a meghívottakat, a tárgyalások nem köthetőek egy RMDSZ - Szociáldemokrata Párt (PSD) közti kormányzati munkához.

Az amerikai szervezet közvetítésével a kilencvenes években megszületett „neptuni megegyezés” lényege a „kontrol kooptáció” volt, vagyis, hogy a magyarokat azáltal tudják ellenőrzés alatt tartani, hogy bevonják a hatalomba, idézte fel a sepsiszentgyörgyi elöljáró, aki szerint akkor is az amerikaiakra volt szükség, hogy létrejöjjön az együttműködés, mert a románok és magyarok nem ismerték fel ennek szükségességét.

Antal Árpád szerint most azért van szükség tárgyalásokra, mert 2007-óta nincsenek közös román-magyar projektek, az utolsó ilyen a NATO és EU-s csatlakozás volt. Ezután viszont nem történt előrelépés a kisebbségi jogok területén. Az uniós csatlakozás előtt Románia sok mindent megígért, de nem tartotta be, viszont sok megoldatlan problémát is bevitt az Európai Unióba és a NATO-ba, amelyek ezáltal már nem tekinthetőek belügynek.

Az Antal Árpád által ismertetett prezentációk többek között rámutatnak, hogy Székelyföldet gazdaságilag bojkottálják, a térségben nincs autópálya, nincsenek nagy cégek, az igazságszolgáltatást arra használják, hogy a kisebbségi jogokat visszaszorítsák, nem használhatjuk a szimbólumokat, aki Romániában magyarnak született, állambiztonság kockázatot jelent az állam számára, sorolta a sepsiszentgyörgyi elöljáró.

Hozzátette: Románia nem nevezhető pozitív modellnek a kisebbségi kérdések megoldása tekintetévben és meglátása szerint Vladimir Putyint csak úgy lehet távol tartani Kelet- Közép Európától, ha a kisebbségi problémákat rendezik, mert Oroszország arra használja külpolitikáját, hogy a kisebbségi jogokra hivatkozva próbálja átszervezni a világot.

A brassópojánai román-magyar tárgyalásokon is bemutatott prezentációkban a székelyföldi politikusok által megfogalmazott kérések között volt, hogy a magyar legyen regionális hivatalos nyelv, Székelyföldnek legyen pénzügyi- területi autonómiája, Székelyföld legyen egy fejlesztési régió, kérték a decentralizációt, az etnikai arányosságot a militarizált egységekben is, hogy az altalajkincsekből származó bevételek maradjanak helyben, az állam finanszírozza a kétnyelvűséggel járó többlet költségeket.

Antal Árpád rámutatott, hogy az IRES közvélemény kutatása szerint nem csak magyarság, hanem román lakosság többsége úgy gondolja, hogy a külügy és hadügy kivételével a hatásköröket helyi szintre kell lehozni, mert a központi kormány nem elég hatékony.

A prezentációban a székelyföldiek tíz pontban foglalták össze a közösségi igényeket: 1. A román mellett a magyar legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön 2. A székely zászló elfogadása Székelyföld regionális szimbólumaként 3. Székelyföld fejlesztési régió létrehozatala 4. Székelyföld területi és fiskális autonómiájának a létrehozatala 5. Teljes körű decentralizáció 6. Etnikai arányosság bevezetése az igazságszolgáltatás, a katonaság, a belügyminisztérium, a csendőrség és a rendőrség székelyföldi egységeiben 7. Székelyföld altalaj, ásványi és természeti kincseinek a felügyeleti, kitermelési és koncessziós joga tartozzon a régió kompetenciái közé 8. Jöjjön létre Székelyföldön állami finanszírozású magyar egyetem 9. Az állam finanszírozza a kétnyelvűséget 10. Székelyföldön vezessen át autópálya

Az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) szervezet közvetítésével létrejött román-magyar tárgyalások februárban folytatódnak, mutattak rá a székelyföldi politikusok, akik arra számítanak, hogy akkor sikerült egy konkrét ütemtervet kidolgozni arról, hogy ezeket a kisebbségi problémákat mikor oldja meg Románia. Emellett elvárnák, hogy a nagy román politikai pártok kössenek egyezséget arról, hogy a kisebbségi kérdést nem használják többé szavazat szerzésre.