Az IRES felmérése szerint a romániaiak 49 százaléka úgy véli, hogy Románia jó irányban halad, 77 százalékuknak pedig jó, illetve nagyon jó véleménye van arról, hogy az utóbbi időben nagyon sok politikust tartóztattak le vagy indult bűnvádi eljárás ellenük.

Az Agerpres által csütörtökön idézett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka szerint rossz irányban halad az ország, 9 százalék pedig nem tudta megítélni az irányt (2 százalék nem válaszolt a kérdésre). Mindössze 9 százaléknak rossz, illetve 11 százaléknak nagyon rossz a véleménye arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség sorra tartóztat le politikusokat vagy indít bűnvádi eljárást ellenük.

Az IRES-jelentés szerint az igazságszolgáltatásban korábban példátlanul magas szintre, 43 százalékra emelkedett a DNA főügyészének, Laura Codruța Kövesinek a bizalmi indexe, akiben főleg a férfiak és az értelmiségiek bíznak. Tiberiu Nițu legfőbb ügyészben a megkérdezettek 30 százaléka bízik, míg a korrupcióellenes intézmények egykori megalapításában szerepet játszó Monica Macovei volt igazságügyi miniszterben a megkérdezettek 23 százaléka.

Érdekesség, hogy ugyanakkor a romániaiak 57 százaléka úgy véli, akadnak olyan politikusok is, akik őszintén támogatják a korrupcióellenes küzdelmet, míg 40 százalékuk szerint egyetlen ilyen politikus sincs az országban. A lakosság 70 százaléka szerint a korrupció rendkívül elterjedt jelenség Romániában. Közel ötven százalékuk szerint a kormányzati, 16 százalékuk szerint a közigazgatásban a legelterjedtebb, 31 százalék szerint pedig a két területen ugyanolyan mértékben van jelen.

A közvélemény-kutatás március 9-10. között készült több mint ezerfős, Románia felnőtt lakosságának nézeteit 3 százalékos hibahatárral tükröző reprezentatív mintán.

Kiss Tamás: lebénult a politikai elit

Kiss Tamás szociológus a lakosság politikusokkal szembeni ellenérzéseivel, a kiábrándultságukkal magyarázza a felmérés eredményeit. Felidézte, hogy a kilencvenes évek végén, az uniós csatlakozási szerződés aláírásakor a romániai eliten belül konszenzus született az ország modernizációs irányáról. Ennek két összetevője volt: az egyik a geopolitikai irányváltás, a másik a neoliberális gazdasági rendre való átállás.

„Az első összetevővel a lakosságnak nem volt különösebb baja. A neoliberális gazdasági renddel viszont sokkal összetettebb a helyzet. Miközben Románia egyértelműen a privatizáció, a szabadpiaci elvek irányában mozdult el, a kutatások akkor és most is azt mutatták, hogy a lakosság alapvetően egy gondoskodó államban, protekcionista gazdaságpolitikában gondolkodik. Tehát a népesség elégedetlen a csatlakozás után beindult folyamatokkal, és a politikai osztályt teszi felelőssé a történtek miatt” – magyarázta a maszol.ro-nak a szociológus.

Kiss Tamás emlékeztetett arra, hogy az ország nagy részében az elmúlt években leépült az ipar, nagy fokú az elszegényedés. „Ezt az emberek nagy mértékben azzal magyarázzák, hogy van egy korrupt elit, amelyik nem az ország érdekeit nézi, hanem csak a saját zsebét. Ezekben a hihetetlen mértékű frusztrációkban szerepet játszik az is, hogy Romániának a múlt rendszerben világ szinten is az egyik legkisebb volt a társadalmi egyenlőtlenség. Most pedig az Európai Unióban Romániának van az egyik legegyenlőtlenebb társadalma” – részletezte a szakember.

Kérdésünkre a szociológus kijelentette: a politikai elit jelenleg „bénultan” szembesül azzal, hogy az ügyészségből, bíróságokból és részben a titkosszolgálatokból álló hatalmi erőcentrum kicsúszott az ellenőrzésük alól. Emlékeztetett arra, hogy Romániában nagy hagyománya van a politikai alapon történő ügyintézésnek, a dolgok elsimításának. „Most a politikai elit egy olyan erőcentrummal szembesül, amely nincs az ellenőrzése alatt, és nincs stratégiája erre a helyzetre. Hogy ez milyen irányba fog majd kifutni, az az eseményektől is függ” – fogalmazott Kiss Tamás.