Constantinescu: hiányzik a közös nagy cél a román-magyar viszonyból
Emil Constantinescu szerint hiányzik a közös nagy cél, amely újra egymás mellé állíthatná a románokat és a magyarokat. A volt államfő a fekete március évfordulója alkalmából szervezett marosvásárhelyi kerekasztal beszélgetésen tekintette át a román-magyar viszony alakulását.
Emil Constantinescu úgy vélte, a román-magyar viszony rendezésében rendkívüli fontossággal bírt, hogy mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását tekintette céljának. A volt államfő szimbolikus jelentőségűnek tartotta, hogy az integrációban előbb járó Magyarország szószólója lett a nemzetközi szervezetekben Románia csatlakozásának.
Az elnöki tisztséget 1996 és 2000 között betöltő Emil Constantinescu szerint az 1990-es évek elején a hatalomban megmaradt kommunista struktúrák alakították a romániai viszonyokat. Szerinte a román-magyar kapcsolatok rendezésében óriási szerepe volt annak, hogy 1996-ban az RMDSZ-t bevonták a kormányzásba.
"Aggasztóbb a helyzet, mint volt"
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke viszont arról beszélt, hogy aggasztóbbnak látja a romániai demokrácia és ezen belül a magyar közösség helyzetét, mint tíz évvel ezelőtt. Példaként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult konfliktust, a nemzeti szimbólumok elleni hatósági fellépéseket említette. „Fontos lenne továbbvinni azokat a dolgokat, amelyeket 1996-ban tudtunk, de azóta elfelejtettünk” - jelentette ki a politikus.
Frunda György, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója elengedhetetlennek tartotta, hogy a bukaresti bányászjárások ügyészségi kivizsgálásának az újraindítása után a 25 évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres összecsapás hátterének a feltárása is megtörténjen. Frunda nehezményezte, hogy leállt a legfelsőbb szintű magyar-román párbeszéd. Szerinte amikor a közös kormányülések határozták meg a kétoldalú kapcsolatokat, az utca embere szintjén is jobb volt a román-magyar kapcsolat. Úgy vélte, a két ország vezetői azzal mutathatnának jó példát, ha közösen néznék meg a román-magyar labdarúgó mérkőzéseket.
Mindenki egyetért: provokáció történt
Smaranda Enache emberi jogi harcos, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke úgy vélte, a véres marosvásárhelyi összecsapások idején is létezett egyfajta román-magyar szolidaritás, hiszen nem a románrendőrség, és nem a román hadsereg akadályozta meg a konfliktus kiteljesedését, hanem a románok és a magyarok bölcsessége.
A kerekasztal-beszélgetés végén Borbély László RMDSZ-alelnök, a szervező Bernády György Alapítvány elnöke megállapította, ma nincs nézetkülönbség abban, hogy 25 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen provokáció történt, és a provokátorok abban voltak érdekeltek, hogy Romániában ne legyen demokrácia sem a románok, sem a magyarok számára.
- Jubileumi bélyeg a hírszerző szolgálat tiszteletére
Gazdaság - Ágoston Hugó: A márciusi események
Vélemény - Emlékezés a fekete márciusra Székelyudvarhelyen
Kultúra - Fekete március: Marosvásárhely 25 évvel ezelőtt
Háttér - Fekete Március az Erdélyi Magyar Televízióban
Kultúra - 25 évvel a Fekete Március után: beszélgetés Bukarestben
Társadalom - Ambrus Attila: Lopakodó a célkeresztben
Vélemény
- 34173 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34175 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34175 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34177 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34178 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34178 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni