A bukaresti hatóságok számítanak arra, hogy Romániát is eléri a menekülthullám – derült ki az Adevărul és a Krónika keddi és szerdai összeállításaiból.

A Reşiţa Rádiót idéző Adevărul cikkében megszólaló Florin Bulgariu, Krassó-Szörény megyei határőrség parancsnoka elmondta, tartanak attól, hogy a Szerbiával határos megyét is eléri a Nyugat-Európába tartó menekülthullám a szerb–magyar határon elkészült drótkerítés miatt. A parancsnok nem szolgált bővebb információkkal arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek, ha ez bekövetkezik, csak annyit árult el, hogy intenzív előkészületek zajlanak, hogy fogadni tudják a menekülteket. A bevándorlási hivatal sem kívánt bővebb információkat adni erről a kérdésről. 

A Krónika hétfői cikkében annak járt utána, hogy miközben Magyarországon már több mint 100 kilométeren elkészült a gyorstelepítésű drótakadály a déli határszakaszon, Temes megyében mennyire vannak felkészülve arra, hogy kezelni tudják a menekülthelyzetet, amennyiben az illegális határátlépők a szerb-román határon szeretnének Nyugat-Európába jutni.

A lap által megkérdezett bánsági polgármesterek és határőrségi illetékesek szerint még nem jelentek meg a menekültek a szerb–román–magyar határ Temes megyei oldalán, ám úgy vélik, hogy érkezésükre fel kell készülni.

A megyei határőrség szóvivője a Krónikának elmondta, a hatóságok jelenleg nem észlelnek különösebb mozgást az országhatár dél-nyugati szakaszán, de bővebb információkat egyelőre nem adott arra vonatkozóan, hogy a drótakadály felépítése nyomán számítanak-e menekülthullámra.

Nagyszentmiklós alpolgármestere, Radu Asaftei a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a település határvárosnak számít ugyan, de nem fekszik közvetlenül a határ közelében, talán ezzel is magyarázható, hogy nem láttak bevándorlókat a környéken.

A 12 ezer lelkes bánsági város elöljárója meggyőződésének adott hangot, miszerint az Európai Unió tagállamai soha nem lesznek képesek megfékezni a menekültek áradatát, hiszen a bevándorlók mindig megtalálják a módját annak, hogy a háború és a szegénység elől fejlett országokba jussanak.

„A mi őseink közül is sokan kivándoroltak Amerikába, Nyugat-Európába, sőt ezt teszi az ország lakosságának egy része az elmúlt évtizedekben is. Ráadásul az országhatárok légiesülésével ma már könnyebb eljutni bárhová a kontinensen, mint mondjuk 1989 előtt" – állapította meg Asaftei, hozzátéve: szerinte a román határőrségnek megvannak az eszközei arra, hogy feltartóztassa az esetleges menekülthullámot.

A hármashatár közelében fekvő Óbesenyő alpolgármestere, Pavel Budur is megerősítette, hogy a bevándorlók egyelőre elkerülik Romániát.

Hányan kértek menedéket Romániában?

Gabriela Leu, az UNHCR (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága) romániai képviselője az Adevărulnak elmondta, a menedékkérők száma Romániában az utóbbi években konstansnak mondható, átlagban 1500 személy folyamodik ehhez évente. Csupán 2011-2012-ben ugrott meg a számuk az arab tavasz miatt, amikor 2011-ben 2.064-en, 2012-ban pedig 2.982-en igényeltek menedékjogot.

A bevándorlási hivatal júliusi közleménye szerint az idei első fél évben 12 százalékkal, 744-re emelkedett a menedékkérelmek száma Romániában, a legtöbb kérelmet Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezettek nyújtották be.

A 744 kérelemből júliusig 691-et bíráltak el: 224 esetben nemzetközi védelmet nyújtottak a kérelmezőnek, 109-en kaptak menekültstátust, további 115 ember pedig kiegészítő védelemben részesült. A valamilyen védelem alatt álló menedékkérők közül 177-en vettek részt beilleszkedési programokban.

A bevándorlási hivatal júliusi közlése szerint a munkavállalási engedélyt kérők száma is megugrott az említett időszakban, a hivatal 1.179 munkavállalási vízumot hagyott jóvá külföldiek számára, ez tíz százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Összesen 1.331 ilyen kérelmet regisztráltak. Olyan országok állampolgárai kérnek munkavállalási engedélyt, mint Törökország, Kína, Fülöp-szigetek, Korea Köztársaság, Sri Lanka, Ukrajna.

Temesváron befogadják, majd Nyugatra küldik a menekülteket

Romániában hat menekültközpont működik, ebből a temesvári, a legnagyobb, egyedinek számít. A temesvári központba, amelyet 2008-ban hoztak létre, olyan személyek érkeznek, akiket az ENSZ menekít ki a veszélyzónákból. Miután Temesváron ellátást, képzést és legális papírokat kaptak, a menekültek olyan országokba kerülnek, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada, Norvégia, Hollandia, Svédország. A központ egyszerre 200 személy befogadására képes, de az átmeneti állomás szinte sosem telik meg.

Gabriela Leu az Adevărulnak elmondta, amennyiben megugrik a menedékkérők száma, a többi központ segítségét kérik, továbbá sátortáborokat hoznak létre. Hozzátette, egyelőre nem lehet megjósolni, hogy jelentősen megugrik-e Romániában a menekültek száma, minden attól függ, hogy milyen útvonalat választanak. Elmondta, Románia egyelőre felkészült arra, hogy a jelenlegi helyzetet kezelje, de ez bármikor változhat. Azt ellenben megjegyezte, hogy meglátása szerint Románia nem célország, és nagy valószínűséggel nem is lesz az a menekültek számára.

Gabriela Leu megerősítette, hogy az ENSZ továbbra is próbál nyomást gyakorolni a fejlett országokra, hogy fogadják be, lássák el, és nyújtsanak megfelelő segítséget a veszélyzónákból érkezők számára. Hozzátette, Európa egységes fellépését, a terhek elosztását látja egyedüli megoldásnak. A menekültek visszaküldése onnan, ahonnan elindultak, egyenlő lenne a halálos ítéletük aláírásával - mondta.

Az ENSZ-szel együttműködő, a temesvári központban segítséget nyújtó Fiatal Generáció Egyesület elnöke, Mariana Petersel már szkeptikusabban nyilatkozott az Adevărulnak azzal kapcsolatban, hogy Románia mennyire felkészült egy esetleges menekülthullámmal szemben. Elmondta, Románia még arra sem képes, hogy saját állampolgárainak maradéktalanul biztosítsa a szociális, az egészségügyi ellátást, sok gyermek a mai napig nem jár iskolába.

Hozzátette, ő sem hiszi azt, hogy Románia célország lenne, de nem tartja kizártnak, hogy ez megváltozik. Emlékeztetett, hogy Románia Schengennel határos ország, és a Dublini egyezmény folytán minden olyan állampolgárt, aki illegálisan lépi át a határt, vissza kell toloncolni a határral szomszédos országba. Hogy Románia jelenleg nem küldi vissza Szerbiába a határt törvénytelenül átlépőket, egy államközi megállapodásnak köszönhető. Az egyezség az, hogy amennyiben valaki menedéket kér Romániában, azt nem toloncolják vissza. 

Románia százmilliót kap menekültügyre

Az Európai Bizottság augusztusban 23 többéves nemzeti programot hagyott jóvá a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alap (ISF) keretében. A 23 program között szerepelnek Románia és Magyarország programjai is, amelyekre Romániai százmilliót, Magyarország 61 millió eurót kapott.

A jóváhagyott programok teljes finanszírozása a 2014–2020 közötti időszakra megközelítőleg 2,4 milliárd euró. A 23 nemzeti programon kívül 22 programot már márciusban jóváhagytak (ekkor többek között Magyarország és Románia is kapott támogatást), és 13 további program jóváhagyására az idei év egy későbbi szakaszában kerül sor.

Az AMIF forrásai tagállami erőfeszítéseket támogatnak a befogadó kapacitások javítására, a menekültek helyi és regionális szintű integrációjára, a visszatérési programok hatékonyságának növelésére, valamint arra, hogy a tagállamok a menekültügyi eljárásaikat összehangolják az uniós normákkal.

A nemzeti programok többségénél a tagállamok az alapjuttatás (lásd a táblázat) mellett további összegekben is részesülhetnek a meghatározott transznacionális intézkedések végrehajtására. Ezekbe beletartozhatnak az AMIF keretében közös visszatérési és visszailleszkedési projektek, illetve az ISF keretében konzuli együttműködés létrehozása.