Hogyan bánik Románia a menekültekkel és a bevándorolókkal? Évente hány menekültet fogadunk be, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak? Ehhez hasonló kérdésekre kaptuk meg a választ a Kolozsvár sosem alszik egyik kiállításán, ahol a bevándorlási hivatal és az ENSZ is képviseltette magát. 

Rana 2014-ben hagyta el Bagdadot, és telepedett le Romániában édesanyjával, férjével és két gyermekével. „Soha nem akartam eljönni, viszont az utóbbi években életveszélyes lett keresztényként élni Irakban” - magyarázta.

Mikor a bombázások mindennaposak lettek, egy éjszaka pedig maszkos férfiak betörtek a család házába és kirabolták, Rana úgy döntött, el kell menekülnie Irakból. Romániában lelt otthonra.

Sophie 30 éves, a nyugat-afrikai Togóból menekült Magyarországra. Az afrikai országban még mindig bevett gyakorlat a nők nemi szervének megcsonkítása, Sophie ezelől is menekült hazájából. Egyházi segítséggel sikerült elhagynia Togót.

Két ikerfiú és egy kislány édesanyja. Dadaként keresi kenyerét. Kétszer is kérvényezte a magyar állampolgárságot, de mindkét alkalommal elutasította az állam, pedig gyermekeit már Magyarországon hozta világra.

Illegálisan érkezett Magyarországra egy konténerben. Szerencsésnek érzi magát, hogy épségben megúszta az utat, sokan ugyanis odavesznek a tengerben. Shopie arra kéri a magyarokat, hogy próbálják megérteni, a menekültek nem bűnözők, hanem ugyanolyan emberek, mint más. „Nem azért jöttünk ide, hogy másokat zavarjunk, fennakadásokat okozzunk” - mondta.

Csak néhány történet abból a sokmillióból, amellyel az a több mint 50 millió ember szembesül, akit a háború, a kizsákmányolás űzött el lakóhelyéről. Az Amnesty International legfrissebb jelentése szerint a II. világháború óta most először haladta meg az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma. Szíria lakosságának több mint a fele jutott erre a sorsra, és közülük mintegy négymillióan menekültek külföldre. Hatalmas többségük - 95 százalékuk - csak a Szíriával szomszédos országokig tudott eljutni; Libanonban a szíriai menekültek teszik ki a lakosság 20 százalékát.

Kolozs megyében alig élnek menekültek

A menekültek történeteivel Kolozsváron mi magunk is szembesülhettünk: a nagysikerű Kolozsvár sosem alszik projekt keretében szombaton kiállítás nyílt a menekültekről a Szabók Bástyájában. A Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa így csatlakozott az ENSZ kampányához, és a tartotta meg a Menekültek Világnapját június 20-án.

A kampánynak (Hétköznapi emberek nem hétköznapi körülmények között) az a célja, hogy konkrét  történetek bemutatásával Románia lakosságát is felkészítse a menekültek befogadására, hiszen a menekültek száma egyre nő, Európának pedig segítő kezet kell nyújtania. A kampányról bővebben itt olvashat.  

A kiállításon jelen lévő Gabriela Leu, az UNHCR (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága) romániai képviselője elmondta, amennyiben a segítségnyújtás nem történik meg, többmillió gyermek sorsát pecsételjük meg, hiszen a menekültek fele kiskorú. „Gondoljunk csak bele, több mint 50 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát. Annyian, ahányan Olaszországban vagy Nagy-Britanniában élnek. És ez a szám csak nőni fog. Naponta annyi embert űznek el otthonából, ami meghaladja a Kolozsvár Aréna befogadóképességét, azaz az 50 ezer főt” - magyarázta Gabriela Leu.

Hozzátette, munkája során naponta találkozik menekültekkel, akiknek optimizmusa, bizakodása zavarba ejtő: „Egy anyukától megkérdeztem, hogy érzik magukat Romániában, hogyan tudnak beilleszkedni gyermekei az óvodában. Azt válaszolta, hogy nagyon boldog a kislánya, mert az óvónő nagyon szereti, keblére öleli. A kislány egy év alatt megtanult románul. Az anyuka elmondta, tanulják a nyelvet, és remélik, hamarosan találnak munkát, életük pedig ismét normális lesz”.

UNHCR romániai képviselője elmondta, Kolozs megyében nagyon kevés menekült él, ebből kettőt meghívott a kiállításra. „Legnagyobb sajnálatomra, - de azt is mondhatnám, örömömre az okokat hallva - egyik sem tudott eljönni. Az egyik azért nem tud jelen lenni, mert doktorandusz, és nem hiányozhat a hétvégi órákról, a másik munkahelyet váltott, és mivel most bizonyítania kell, nem mondhatta le a hétvégi megbízást” - avatott be a szakember, aki nem győzte hangsúlyozni, a menekültek is ugyanolyan emberek, mint mi.

Hogyan bánik Románia a bevándorlókkal?

A román bevándorlási hivatalt a kiállításon Marian Marcel biztos képviselte. Mondanivalóját azzal nyitotta, hogy emlékeztetett, nem is olyan régen, 25 évvel ezelőtt mi, román állampolgárok voltunk abban a helyzetben, hogy minden lehetséges eszközzel emigrálni akartunk az országból. „Erről nem szabad megfeledkeznünk, amikor eljön az ideje annak, hogy sok menekültet kell befogadnunk” - jegyezte meg a biztos.

Megerősítette, Kolozs megyében alig él menekült, a régió leginkább a bevándorlással szembesül. Legtöbb bevándorló Franciaországból, Olaszországból, Moldova Köztársaságból, Németországból és Tunéziából érkezik a megyébe. Legtöbben üzleti vállalkozásuk részeként jönnek, vagy tanulnak, vagy csak jobb megélhetést remélnek (sokan román állampolgárokká válva így "szereznek" belépést más uniós országba).

A Brazíliából származó és Kolozsváron élő Camila Marţiannal két évvel ezelőtt készített interjút a manna.ro. Camila elmondta, szeret Romániában élni, de a rasszizmus, az idegengyűlölet Kolozsvártól sem idegen. „Egyszer egy üzletben csizmát vásároltam. A kasszánál, míg sorban álltam, egy nő megdicsérte a csizmámat és megkérdezte, hová való vagyok. Mondtam, hogy dél-amerikai. Megkérdezte: mit keresek itt Romániában, orvosira járok? Elmondtam, hogy ide jöttem férjhez, itt élek. Erre megkérdezte, hogy néz ki a férjem. Visszakérdeztem, hogy ez miért érdekli, erre ő csak annyit mondott, hogy kíváncsi. Elmondtam, hogy magas, fekete hajú, fehér bőrű, és hogy szerintem nagyon jóképű. Mire a nő: még szerencse, hogy fehérbőrű, így legalább megtisztul a véred” - mesélte a dél-amerikai Camila. A teljes interjú itt olvasható.

Hogy Románia hogyan bánik például a Moldova Köztársaságból érkező bevándorlókkal, nagyon jól mutatja, hogy tavaly Kolozsváron a jegyzett 3.191 házasság közül 1.047 házaspár "csak" honosította itt a házasságlevélét. 2013-tól ugyanis Kolozsváron is honosíthatók a romániai állampolgárságot nyert moldovai lakosok születési és házassági anyakönyvi bizonyítványai. 

Hogyan bánik Románia a menekültekkel?

Ami a menekülteket illeti, 1991-től 2015-ig 25.791 személy nyújtott be menekültkérelmet az állam fele, ebből 5.450-en kapták meg a menekültstátuszt. Tavaly több mint 1.600 kérést jegyeztek, 714 személynek ítélték meg a menekültstátuszt vagy egyéb védelmet az (ebből 614 személy Szíriából érkezett).

Azokat, akik nem kaptak védelmet, vagy hagyták továbbutazni megfelelő iratokkal ellátva, vagy visszaküldték abba az országba, ahol először átlépték az uniós határt. Marian Marcel hozzátette, Románia tiszteletben tartja a dublini rendeletet, így fogadja azokat a menekülteket, akiket visszaküldenek más uniós tagállamból Romániába. Magyarország kedden jelentette be, hogy ennek nem tesz eleget. 

Romániában a menekülteknek fenntartott központokat leginkább az Irakból, Szomáliából, Afganisztánból, Bangladesből, Pakisztánból és Szíriából érkezők veszik igénybe. Az országban hat ilyen központ működik: Bukarestben, Máramaros megyében (Nagysomkúton), Rădăuţi-on, Giurgiuban, Galacon és Temesváron. 

Marian Marcel elmondta, Románia eleget tesz az uniós menekültügyi elvárásoknak, sőt nálunk a legrövidebb (harminc nap) a menekültkérelem elbírálásának procedúrája. Csak abban az esetben hosszabbítják meg a procedúra idejét, ha kényesebb és bonyolultabb ügyről van szó. Az elbírálás 90 százalékát 30 napon belül lezárják. Az Európai Unió pénzbeli támogatást is nyújt a befogadó országoknak.

Milyen jogok illetik meg a menekülteket Romániában?

A menekültek jogairól és kötelezettségeiről Romániában egyebek mellett a 122/2006-os törvény rendelkezik. 

Csak néhányat emelünk ki ezekből a jogokból: joguk van ügyvédhez, tolmácshoz a menekültkérelem elbírálásának procedúrája alatt, joguk van fellebbezni a bevándorlási hivatal negatív döntése ellen, joguk van UNHCR romániai szakembereitől információt, tanácsot, segítséget kérni és kapni, joguk van az orvosi ellátáshoz, a szálláshoz, az élelmezéshez, a kultúrájuk gyakorlásához stb. Menekültkérelmet nem csak a bevándorlási hivatal kirendeltségeinél, hanem a megyei rendőrségeken is benyújthatják.

Néhány kötelezettsége: kötelességük jelentkezni a hatóságoknál, betartani a központokban előírt szabályokat, releváns, teljes információkat adni személyükről, egészségi állapotukról, kötelességük betartani Románia törvényeit stb. A törvény itt böngészhető.

A kolozsvári kiállításon jelen lévő Luduşan Ana, az emberjogi liga (LADO) kolozsvári fiókjának elnöke elmondta, a LADO több projektje is foglalkozik a menekültekkel, bevándorlókkal, így bárki fordulhat hozzájuk segítségért. A LADO együttműködésével jelenik meg például Temesváron a Migrant în România című folyóirat. Ennek példányszámai itt böngészhetők.

A kiállításmegnyitót Luduşan Ana azzal zárta, hogy eddigi tapasztalatai azt mutatják, Kolozsváron otthon érezhetik magukat a menekültek és a bevándorlók.