Soós Zoltán polgármesterjelölt azt szeretné, hogy a marosvásárhelyi magyarok tegyék félre a közös cél, a választások megnyerése érdekében a vitáikat, ahogyan tették ezt 1990. február 10-én a könyves-gyertyás felvonuláson.

Az 1990. február 10-én Marosvásárhelyen megszervezett könyves-gyertyás felvonuláson a közös cél érdekében a vásárhelyi magyarok félre tudták tenni politikai előítéleteket, indulataikat, vitáikat – fogalmazott Soós Zoltán a 26 évvel ezelőtti, tízezreket megmozgató eseményre emlékezve és emlékeztetve arra, hogy ez ma is lehetséges.

„Hosszú utat jártunk be 1990. február 10-e óta, amikor tízezrek vonultak fel csendben Marosvásárhely utcáin gyertyával és könyvvel a kezükben. Erdély több városában is tömegek mozdultak meg a magyarság kultúrájáért, megmaradásáért. Azóta számos eredményt értünk el, de sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk a törvény szavának, hogy a papíron kivívott jogainkat a mindennapokban is megélhessük” – olvasható Soós Zoltán magyar polgármesterjelölt közleményében. 

Soós szerint negyedszázad távlatából is szembeötlő a magyar közösség egysége, amikor erre a napra gondol. A magyar politikai erők összefogása semmit sem ér a polgárok összefogása nélkül. „Marosvásárhelynek akkor lesz ismét magyar polgármestere, ha közösségünk ugyanazt az erőt és elszántságot mutatja, amit 26 évvel ezelőtt. Nekem pedig az a célom,  azért indulok a polgármesteri pozícióért, hogy a 26 éve megfogalmazott elveket, törekvéseket maradéktalanul megvalósíthassam” – fogalmazott Soós Zoltán, városi tanácsos, polgármesterjelölt.

Százezer ember vonult utcára

Ezelőtt 26 évvel, 1990. február 10-én az anyanyelvi jogokért, a magyar tannyelvű iskola és egyetem érdekében százezer ember vonult utcára Marosvásárhelyen, némán, kezében egy könyvvel és egy szál gyertyával. A szervezők és a felvonuláson résztvevők így akarták kifejezni, hogy a legbékésebb szándékkal, csendben, civilizáltan, senki ellen nem irányulva követelik azokat az alapvető jogaikat, amelyek minden embert megilletnek.

A résztvevők az RMDSZ akkori székháza előtt, a Bolyai téren gyülekeztek, majd csendben végigsétálva a városon, a sportcsarnoknál fejezték be a demonstrációt, ahol Sütő András író mondott rövid beszédet. A február 10-i békés, könyves-gyertyás tüntetést, márciusban, a Marosvásárhely fekete márciusaként emlegetett, magyarok ellen irányuló pogrom követte.