Az RMDSZ elnöke szerint a vasárnapi helyhatósági választásokon még azokon a székelyföldi településeken is fontos minden leadott szavazat, ahol egyetlen polgármesterjelölt van. „Vasárnap közösségi erőt tudunk felmutatni a szavazatunkkal: itt vagyunk, ennyien vagyunk, ezt és így akarjuk” – nyilatkozta a kampány végén a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor.

Hol szavaz vasárnap az RMDSZ elnöke?

Karcfalván, hisz az önkormányzati választáson mindenki az állandó lakhelyén szavazhat. Nekem az állandó lakhelyem Csíkkarcfalva, máskor is ott szoktam szavazni.

A községben egyetlen – RMDSZ-es – polgármesterjelölt van. Ez nyilván csökkenti a tétet a csíkkarcfalvi választók számára. Miért érdemes mégis elmenniük szavazni?

Egyrészt azért, mert egy demokratikus államban a szavazati joggal mindig élni kell. A kommunista diktatúrában a szavazati joggal lehetett ugyan élni, de értelmetlen volt. Most nem szabad hagynunk elsorvadni azt a jogot, amit a szabadsággal egyszerre kivívtunk. Ezért teljesen függetlenül attól, hogy hány jelölt van, élnünk kell ezzel a jogunkkal. Másrészt – és én ezt mindig hangsúlyozom – a romániai magyarok esetében a szavazati joggal való élésnek van egy másik üzenete is. Közösségi erőt tudunk felmutatni a szavazatunkkal: itt vagyunk, ennyien vagyunk, ezt és így akarjuk, ezt az utat választjuk. Aki nem megy el szavazni, az nem él azzal a politikai eszközzel, amit a szavazás, a hatalom gyakorlásába való beleszólásnak ez a módozata jelent. A szavazás az erdélyi magyarság számára egy fajta népszámlálás is, természetesen a népszámlálást idézőjelbe téve.

Emellett vasárnap a megyei tanácsok összetétele is eldől. Ha a megyei tanácsosi jelöltlistára kevesebb szavazat megy, az az összképet rontja. Nem mindegy, hogy mekkora a megyei frakció. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy mekkora a megválasztott tisztségviselőknek, polgármesternek, helyi vagy megyei önkormányzati képviselőknek a legitimitása. A legitimitás pedig a demokráciában egy alapkérdés, a felhatalmazás négy esztendőre szól.

Több tucat olyan település van még Csíkkarcfalván kívül, ahol csak az RMDSZ jelöltje indul a polgármester-választáson. Mi ennek az oka?

Legalább két, de akár három oka is van a jelenségnek. Egyrészt azt mutatja, hogy az ellenfelek nem találtak jelöltet. Ez elsősorban az ő állapotukat jelzi, de ez nem jelenti azt, hogy nincs igény versenyre. Másrészt azt is mutathatja, hogy az emberek ma már nem szívesen vállalnak politikai pályát. Ezzel szembesült az RMDSZ is, hiszen nekünk is vannak olyan listáink, amelyeke nem teljesek, főleg szórványban vagy vegyes vidéken. Harmadrészt pedig azt is mutathatja, hogy elégedettek a településen élő emberek a tisztségben lévő polgármesterrel és csapatával. Ez történik Karcfalva esetében, ahol nagyon jól tudom, hogy az elmúlt négy évben milyen sokat fejlődött a település. Ha a választók elégedettek, akkor szerintem ezt az üzenetet mindenképpen meg kell fogalmazniuk azzal, hogy elmennek szavazni, visszaigazolják azt, hogy a dolgok jó irányba mentek, megerősítik a polgármestert, megerősítik az önkormányzati képviselőket. A politikusnak négyévenként a megerősítés abban áll, hogy rá szavaznak a választók, vagy ha elégedettek vele, akkor nem szavaznak rá. Úgy vélem, hogy erre a visszaigazolásra szükség van, és ezzel egyben azt az igényt is felmutatják, hogy azzal a jelölttel akarnak tovább menni, akinek a nevére ütik a pecsétet. Szavazatukkal kifejezik azt, hogy a következő négy esztendőben azon az úton akarnak haladni, amit választott a jelölt és csapata.

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a polgármesteri tisztség nem egy életbiztosítás. Hogyan látja, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) önkormányzati vezetők elleni bűnvádieljárás-sorozata mennyire szólt bele az idei helyhatósági választásokba?

Nagyon sokan dilemmáztak emiatt. A polgármester-jelöltjeink feltették maguknak a kérdést: ha meghurcolhatták Antal Árpádot, Ráduly Róbertet vagy Mezei Jánost, akik közpénzekhez nem nyúltak hozzá, és korrupciós vád nem is létezik, akkor érdemes-e vállalni ezt a nagyon nagy felelősséggel járó munkát? Érdemes-e kockáztatnom a szabadságomat, a családom biztonságát?

Másrészt a tanácsosjelöltek esetében szembesültünk egy másik problémával is. A törvény most arra kötelezi őket, hogy a jelölés pillanatában vagyonbevallást tegyenek le. Sokan azt mondták: én vállalom, hogy segítsem a szövetséget, vállalom, hogy a listán rajta legyek, nem befutó helyen vagy akár a pótlistán, mert támogatni akarom a közös dolgainkat, adom a nevem ahhoz, hogy a lista hiteles legyen, de miért köteleznek engem erre? A kérdés jogos. Amikor önkormányzati képviselő lettél, akkor a világ legtermészetesebb dolga, hogy a vagyonnyilatkozatod nyilvánosságra kerüljön. De a mostani szabályzás szerint annak is le kell tennie és nyilvánosságra kerül a vagyonbevallása, akiről biztosan tudni lehet, hogy nem lesz négy év alatt önkormányzati képviselő, még akkor sem, hogy ha egy-két ember ilyen vagy olyan ok miatt lekerül a listáról. Nagyon sokan panaszkodtak arra, hogy nem tartják ezt korrektnek.

Beleszólt a jelöltállításba az is, hogy a politikusok a megítélése – finoman fogalmazva – nem a legpozitívabb. Így sokan azok közül, akiket felkértünk a jelölésre, azt mondták: nem akarunk semmiféle törvénytelenséget, tisztességes képviseletet akarunk, erre vállalkozunk, de akkor azt is kell vállalnunk, hogy az emberek ferdén néznek ránk. Valóban van egy jogos elégedetlenség és sokszor felháborodás, düh a politikusokkal szemben, de nem szabad általánosítani, politikus és politikus között, közéleti ember és közéleti ember között ég és föld lehet a különbség.

Olyan település is akad bőven, nagyobb városok is, például Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgy, ahol több polgármesterjelölt van ugyan, de az RMDSZ jelöltjének győzelme borítékolható,. Ez hogyan befolyásolja a mozgósítást?

A verseny nem mindig elegendő arra, hogy a mozgósítás jó legyen. A jelölt személyisége, munkája, programja, hitelessége lehet mobilizáló hatású. Merem remélni, hogy ezeken a településeken is sikerül mozgósítani a szavazókat, és nem lesz jelentős különbség a románok és a magyarok szavazati részvételi kedve között. Ez rossz üzenet lenne összességében.

Véget ért a kampány. Tudjuk, hogy a kampányeszközök idén már nagyon korlátozottak voltak, de ahogy a legutóbbi sajtótájékoztatón elhangzott, az RMDSZ amúgy is a door to door típusú kampányt preferálta. A területi szervezetektől érkező visszajelzések szerint sikerült-e sok magyar emberhez eljutni?

Vegyes tapasztalataink vannak erről. A vidéki településeken szinte mindenkihez el lehet jutni, a nagyvárosokban, főleg a panelházakban, nagy lakónegyedekben ez nehezebb és elég nagy kihívás. Ám azt gondolom, hogy ez a jó, helyes út, és egyébként is ez a korrekt megoldás, hogy a választóknak vagy potenciális választóknak a szemébe nézel és meghallgatod.

Több településen volt magyar-magyar verseny. Mennyire sikerült civilizált mederben tartani a kampányt és elkerülni a mocskolódásokat?

Települése válogatja. Volt, ahol politikai eszközök keretei között zajlott a verseny, de volt sárdobálós, mocskolódó kampány is. Ez utóbbi soha nem azt erősíti meg a polgárokban, hogy a jelöltek a közösség érdekét tartanák mindenek fölött, hanem inkább azt, hogy egymással vannak elfoglalva. Bármilyen oldalról érkezik, elítéltem a negatív kampányt. Az emberek nem arra kíváncsiak, hogy a jelölt hogyan tudja a másikat sárba tiporni, hanem elsősorban arra, hogy a közösség számára a holnapi napról mit tud mondani. Ezért arra kértük a jelöltjeinket a kampány elején, hogy a közösséggel foglalkozzanak, ne az ellenjelölttel. Úgy érzem, hogy ezt tudták is a kollégák tartani.

Az EMNP számos településen úgy indít jelölteket, hogy ezáltal veszélybe kerül az a lehetőség, hogy az adott községnek, kisvárosnak magyar polgármestere legyen. Mit üzenne azoknak a választóknak, akik vasárnap az EMNP jelöltjeire szavaznának?

Az EMNP nem indított jelöltet ötven székelyföldi településen, Hargita, Maros, Kovászna megyében, ahol a verseny nem okozna etnikai értelemben problémát, tragédiát. Ott viszont, ahol a verseny valóban elhozhatja azt, hogy ne magyar polgármestere legyen a településnek, indítottak jelölteket. Ezt nem tudom máképp magyarázni, mint ártó szándékkal.

Az EMNP szavazóinak azt üzenem, hogy ne kockáztassák a magyar képviseletet, ne engedjék magukat félrevezetni. Az EMNP ugyanis félrevezeti a választókat, amikor azt a látszatot kelti, például Margittán vagy más vegyes településen, hogy jelöltjük esélyes a győzelemre az RMDSZ ellenében. Sajnos azt tapasztalom, hogy a Néppártnál az a furcsa logika került előtérbe, hogy ha nem tudok segíteni, akkor legalább ártsak.

Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is van ismét esély arra, hogy magyar polgármestere legyen a városnak, és mindkét városban a magyar jelölt az egyetlen reális alternatíva a román jelölttel szemben. Hogyha ön lenne a jelölt, mivel próbálná meggyőzni a román szavazókat arról, hogy tegyék fel etnikai előítéleteiket, és szavazzanak a változásra?

Azzal az üzenettel, amit eddig is mondtunk. Ha változást akarnak, és ha elégedetlenek a mostani polgármesterrel, akkor a váltásra egyetlen esély van: ha Soós Zoltánra, illetve Kereskényi Gáborra szavaznak. A polgármester mindenkinek a polgármestere, a magyaroké, a sváboké, a románoké, a romáké, minden olyan polgáré, aki az adott a településen él. Ilyen értelemben sem Soós, sem Kereskényi nem tettek, és nem tesznek különbséget a Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben élő emberek között. Nem is tehetnek különbséget, mert a járda, a vízhálózat, a közállapotok, a közbiztonság mindenki számára adott, az nem választható el etnikailag. Ilyen értelemben a román polgároknak is azt kell eldönteniük, hogy váltani akarnak-e, vagy félnek a változástól és inkább az egy helyben topogást és a lemaradást választják.

Mi a tétje a helyhatósági választásoknak az RMDSZ, az érdekvédelmi szervezet számára?

Több tétje is van. Jelöltjeink a közösség szolgálatát vállalják. A szavazatokkal visszajelzést kapnak arról, hogy az erdélyi magyarok akarják vagy nem akarják őket tisztségbe juttatni. Nagyon fontos számunkra, hogy az RMDSZ-nek van-e tömegtámogatása, hátországa. A nagypolitikában minden választás megmutatja, hogy egy-egy politikai alakulatnak, pártnak hol a helye és milyen kilátásai vannak. Tetszik, nem tetszik a politika ilyen ronda szakma, ha van mögötted támogatás, akkor figyelembe vesznek, akkor számítasz, akkor adnak a véleményedre, akár ellenzékben vagy, akár kormányon. Ha azt látják, hogy elfogyott a támogatás, nincs tömegbázis, akkor lehetsz okos, lehetsz szép, lehetsz ügyes, nem számítasz. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság/romániai magyarság számítson, azt kell felmutatnia, azt kell érzékeltetnie, hogy a politikai érdekképviseletet fenntartja, és fontosnak tartja továbbra is. A vasárnapi szavazás megmutatja, hogy milyen állapotban vagyunk mindannyian, és ez számít az őszi parlamenti választásokra és a jövő évekre is.