FRISSÍTVE: Továbbra is bűncselekménynek számít a hivatali visszaélés, ám a büntető törvénykönyvben foglalt meghatározása ezentúl másként értelmezendő – döntötte el szerdán hozott határozatában az alkotmánybíróság.

A taláros testület több, hivatalos visszaéléssel vádolt személy alkotmányossági kifogását vizsgálta. Döntését nagy várakozás előzte meg, ugyanis korábban felmerült, hogy a bírák kivonják ezt a tevékenységet a bűncselekménynek nyilvánított tevékenységek köréből. Ez mintegy 600 korrupciós tárgyú bűnvádi eljárást érintett volna a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője szerint.

A büntető törvénykönyv kettőtől hét évig terjedő börtönnel bünteti azt a hivatalos személyt, aki hivatali kötelességét szakszerűtlenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek. A taláros testület szerint ez a cikkely csak akkor alkotmányos, ha a bíróságok a "szakszerűtlenül" kifejezést úgy értelmezik: "törvénysértő módon".

A hivatali visszaélés meghatározása ellen többek között a több ügyben is vádlottként szereplő Alina Bica, a szervezett bűnözés és korrupció elleni vádhatóság (DIICOT) volt főügyésze emelt alkotmányos kifogást, aki annak idején maga is szerepet vállalt a hatályos btk. kidolgozásában.

Ha a kifogásolt cikkely nem maradt volna hatályban, a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) több száz ember esetében kellett volna ejtenie a vádat, köztük például Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes vagy Elena Udrea volt turisztikai miniszter esetében.

A hivatali visszaélés a korrupciós ügyek csaknem felénél, több mint háromezer aktában szerepel a vádpontok között. A DNA szerint a hivatali visszaéléssel tavaly bíróság elé állított vádlottak több mint 600 millió euró kárt okoztak, aminek „búcsút mondhat az állam”, ha megszünteti a hivatali visszaélés büntethetőségét. Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyész azt mondta: a hivatali visszaélés a legelterjedtebb megoldás a csúszópénzek szerződésekkel való álcázására.

A politikusok - köztük Traian Băsescu volt államfő, vagy Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök - azt állították, hogy az utóbbi időben maga a DNA követett el visszaélést, rosszhiszeműen alkalmazva a pontatlan törvényszöveget, amelynek alapján szerintük bármely közhivatalnok börtönbe juttatható. Azt állították: nem a hivatali visszaélés büntethetőségét akarják megszüntetni, hanem olyan pontosítást szorgalmaznak, miszerint a hivatalnoki kötelességszegés csak szándékos károkozás esetén minősülne bűncselekménynek.