Autonóm közhasznú intézménnyé nyilvánítanák Romániában a királyi házat, közéleti szerepvállalása költségeit pedig az állami költségvetésből fedeznék: az erről szóló törvénytervezetet csütörtökön bocsátotta közvitára a kormány.

A tervezet szerint a királyi ház feje közméltóságnak számít, és a volt államfőket megillető havi juttatásban részesül. A királyi ház húszfős adminisztratív személyzetének fizetését az állam fedezi, székhelye pedig a bukaresti Erzsébet-palota lesz, amelyet 99 évre ingyenesen rendelkezésére bocsátanak.

A törvénytervezet indoklása szerint azért van szükség a királyi ház jogi státusának rendezésére, mert az ország függetlenségének egy jelképes intézményéről, egy kiemelkedő erkölcsi mércéről van szó, amelyet társadalmi megbecsülés övez, és számos közhasznú kezdeményezésben vesz részt. Az interneten közreadott dokumentum szerint a törvény alkotmányosságához nem fér kétség, mert nem vezet be előjogokat, és nem kérdőjelezi meg az államformát, mindössze átlátható és tervezhető keretet biztosít a királyi ház közéleti szerepvállalásának.

Súlyos betegségére hivatkozva a Mihály király idén márciusban végleg visszavonult a közélettől, és lányát, Margit trónörökös hercegnőt bízta meg azzal, hogy a „korona őreként” képviselje őt azokon a rendezvényeken, amelyeket a dinasztia és a modern román állam megalapításának 150. évfordulója alkalmából szerveznek.

Az egyesült román fejedelemségek 1866-ban hívták meg a trónra a Hohenzollern-dinasztiát, az új állam pedig 1877-ben kiáltotta ki függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. Ezt négy évvel később ismerték el a nyugati hatalmak, így a Román Királyság megalakulása, I. Károly 1881-es megkoronázása az ország függetlenségének jelképévé vált Romániában.