Kelemen Hunor: „Nem a Btk.-ra kötöttünk megállapodást a PSD-ALDE-vel”


-A A+

Az együttműködést még el sem kezdtük, a Btk.-val kapcsolatban pedig az RMDSZ semmilyen kötelezettséget nem vállalt – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kialakult közhangulatban megszakítja-e az RMDSZ a parlamenti együttműködését a kormánypártokkal, amelyek ellen százezrek tüntetnek.

"Nem a Btk.-ra kötöttünk parlamenti megállapodást, hanem arra, hogy a kisebbségi jogok tekintetében próbáljunk előrelépni, néhány dolgot tisztázni. Ezt kell megtennünk, és ha nem működik, akkor a parlamenti együttműködést fel lehet mondani a tavaszi ülésszak végén" - magyarázta az RMDSZ elnöke.

Arra a kérdésre, hogy támogatja-e az RMDSZ az ellenzék bizalmatlansági indítványát, Kelemen Hunor elmondta: "hihetetlenül arrogánsan" viselkedik az azt kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR).

"Bennünket nem is kérdeztek meg, viszont úgy tekintenek ránk, mint sokszor egyébként a PSD is és a román pártok szinte mindegyike, hogy az RMDSZ vigyázzba áll nekik. Ők mondják, mit kell csinálni, és az RMDSZ azt teszi. Nem vagyunk az utánfutója sem a liberálisoknak, sem a PSD-nek, sem az USR-nek" - szögezte le Kelemen Hunor. Hozzátette: a bizalmatlansági indítvány ügyében majd annak beterjesztésekor, a szöveg ismeretében dönt az RMDSZ.

Így módosítaná a törvényt az RMDSZ

Mint ismert, RMDSZ pénteken módosító javaslatokat terjesztett be a büntetőjogról szóló sürgősségi kormányrendelethez. Kelemen Hunor elmondta: a sürgősségi kormányrendeletet megerősítő törvénytervezethez február 11-ig lehet módosító javaslatokat beterjeszteni a szenátusi szakbizottságban.

Az RMDSZ először azoknak a cikkelyeknek az átírására tesz javaslatot, amelyeket a kormányrendelet szövegében kifogásol. A jogszabály azonban csak öt ponton igazítja ki a büntetőjogot. Később az RMDSZ kidolgozza és beterjeszti módosító javaslatait a többi 35 olyan cikkelyhez, amelyeket szintén alkotmánybírósági döntések érvénytelenítettek.

Példaként említette: az RMDSZ-nek tartalmi kifogása van a hivatali visszaélés büntethetőségénél megszabott 200 ezer lejes küszöbbel, amelyet a kormány nem indokolt meg. A hivatali visszaélés meghatározásának pontosítását egyébként az alkotmánybíróság kérte - magyarázta Kelemen Hunor -, és az ügyészek szerinte nagyon gyakran visszaélnek ezzel a besorolással.

Arra a felvetésre, hogy az ombudsman alkotmányossági óvása ellenére ezek szerint az RMDSZ mégis a kormányrendelet hatályba lépésére számít, Kelemen Hunor elmondta, hogy a perrendtartásról szóló rész már hatályos, a kormány pedig bejelentette: nem vonja vissza a kifogásolt rendeletet.

Emlékeztetett: létezik olyan alkotmánybírósági döntés is, amely elismerte, hogy a kormánynak joga van sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és tavaly a szakértői kormány két alkalommal is sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Megjegyezte: nem tartja ezt korrektnek, de attól még a taláros testület határozatai érvényesek.

Az MTI kérdésére elmondta, nem tudja megítélni, hogy a kormányrendeletnek vannak-e olyan elemei, amelyeket nem a korábbi alkotmánybírósági döntések tettek szükségessé, hanem korrupcióval vádolt politikusoknak dob mentőövet. Azt az álláspontot viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy csak azért nem szabad hozzányúlni az alkotmányellenes Btk.-cikkelyekhez, mert az gyengítené az ügyészek hatalmát.







EZT OLVASTA MÁR?

X