Az egészségügyben történő anyanyelv-használatról szóló törvénnyel kapcsolatos ellenzéki magatartás visszatérő témája volt a Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésének politikai vitáján.

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke úgy fogalmazott, a szövetség elmúlt hónapok béli politikai megnyilvánulásaival azonosulni tud, és jónak tartja mindazt, amiért a képviselők felszólaltak a parlamentben az elmúlt hetekben, hónapokban.

A politikus elmondta, bízik abban, hogy az alkotmánybíróság visszautasítja a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) beadványát, amely szerinte arra figyelmezteti a magyar embereket, hogy a magyar közösség ugyan megfogalmazhat elvárásokat, de ezeket csak nehezen lehet a parlamentben érvényesíteni.

Szerinte az RMDSZ törvénykezdeményezése, amely az anyanyelv-használatának kiterjesztését szavatolná az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben, fontos előrelépés és nagy siker annak fényében is, hogy egy olyan időszakon vannak túl, amikor a magyar képviseletet sokszor sarokba szorították.

Cseke Attila szenátor a Tulipán frakció nevében szólalt fel az SZKT-n. Az elmúlt napok történéseivel kapcsolatban elmondta, megint csak beigazolódni látszik, Romániában koránt sincs rendezve a kisebbségek helyzete, Románia nem mintaállam. Szerinte a román állam számára példaként szolgálhat Finnország, ahol a svéd kisebbség anyanyelvén fordulhat a hatósági és egészségügyi intézményekhez, a hivatalos dokumentumokat is anyanyelvükön állítják ki. „Csak magunkra számíthatunk, amikor a magyar közösség ügyeiről van szó” – hangsúlyozta.

Az ifjúsági frakció képviseletében Barti Tihamér, a RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének frissen megválasztott elnöke szólalt fel. Beszédében kiemelte a civil és gazdasági szférával történő együttműködés fontosságát.

„Az együttműködés gondolatát a politikai síkról ki kell terjeszteni az általános társadalmi színtérre” – fogalmazott. Elmondta: „hatékony párbeszédet kell folytatnunk a társadalom aktív és innovatív részével is, ahonnan a kritika nagy része érkezik, közös gondolati alapot kell találnunk, és igen, adott esetben ki kell kérnünk a véleményüket is.” Az együttműködése első lépéseként a jövedelemadó két százalékának felajánlására vonatkozó kampány elindítását nevezte meg.

„Van-e véletlen vagy nincs?”- ezzel a kérdéssel indította felszólalását Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. Beszédében a marosvásárhelyi iskola ügyét hasonlította össze az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő törvényjavaslattal. Mint emlékezett, 2-3 évvel ezelőtt az iskola létrehozását a magyar és román pártok egyaránt megszavazták, egy évvel ezután pedig a korrupciós ügyészség vizsgálódni kezdett.

 „Hogyan lett az iskolából korrupciós ügy? Nem kapjuk a megoldást, mert valakik nem akarnak megoldást keresni, egyszerűen nem akarják megtalálni a megoldást. Létezik egy lehetőség, hogy a miniszter külön módszertant dolgozhat ki szükséghelyzetekben. Reméljük, ez minél hamarabb bekövetkezik”- hangsúlyozta Péter Ferenc 

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető alelnöke felszólalásában elmondta, a Nőszervezet eddigi legmozgalmasabb periódusát tudják maguk mögött, mivel országos szinten is felvállalták a nők elleni erőszak ügyét.

„A nők elleni erőszak visszaszorítása nem csak a nők ügye. Hanem az egész közösségé. Mindazoké, akik tisztelik a nőt, az édesanyát, a feleséget, a lánygyermeket, a leánytestvért, a lányunokát, sajnos nemcsak a felnőtteké, hanem a gyermeké is, aki azon cseperedik fel, hogy apa rendszeresen megveri anyát. Hosszú évek munkájára van szükség ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon. És remélem, csak hosszú hónapokra ahhoz, hogy a teljes mértékben alkalmatlan törvényen változtassunk. De bízom abban, hogy a tudatosítás meghozza eredményét. Lassan, lépésenként, de megyünk előre” – hangsúlyozta.

A Belső Erdély Frakció nevében Oláh Emese, Kolozsvár nemrég megválasztott alpolgármestere szólalt fel, elmondta: a többségi romániai lakosság számára még érzékeny téma a közigazgatásra és egészségügyre vonatkozó anyanyelv-használati törvény. Sajnálatos a román pártok egy részének ilyen jellegű álláspontváltása, amely megnehezíti a nyelvi jogok tényleges alkalmazását – jelentette ki.

Az alpolgármester szerint Kolozsvár esetében közel két évtizedes próbálkozás után a magyar közösségnek sikerült elnyerni azon törvényes jogát, hogy a város bejáratainál többnyelvű táblákat helyeznek ki. „.A polgármester jelzése szerint várhatóan másfél hónapon belül elhelyezik a háromnyelvű helységtáblákat, amely, úgy gondolom a magyar közösség szempontjából nagy előrelépés” – hangsúlyozta.