Kelemen Hunor szerint nem került rosszabb helyzetbe az RMDSZ a június végi magyarellenes kampány után, mint amilyenben addig volt. A szövetségi elnök egy szerdai kolozsvári sajtóbeszélgetésen több aktuálpolitikai kérdésről is kifejtette a véleményét. Álláspontját pontokba szedve ismertetjük.

Klaus Johannis székelyföldi útja

Az RMDSZ elnöke szerint Klaus Johannis államfő a hivatali elődje stratégiáját követi azzal, hogy Székelyföldre látogat. Szerinte ugyanis Traian Băsescu vezette be azt a szemléletet, hogy nem az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezetével, hanem közvetlenül az erdélyi magyar emberekkel kell tárgyalni, és - a jelek szerint - Johannis is "ugyanazt a tanácsot kapta".

Hozzátette: az RMDSZ vezetőit, székelyföldi parlamenti képviselőit nem hívták meg, ezért nem is lesznek ott Klaus Johannis jövő keddi székelyföldi látogatásának a helyszínein. Azt is megjegyezte azonban, hogy a szövetség vezetőinek máskor is alkalmuk nyílik arra, hogy az államfővel találkozzanak, a mostani látogatás a székelyföldi önkormányzati vezetőknek teremt lehetőséget álláspontjuk ismertetésére.

Többség-kisebbség paktum

Kelemen Hunor a felidézte: a Tudose-kormány megalakulását megelőzően Klaus Johannisszal folytatott tárgyalásokon az államfő az RMDSZ-t okolta azért a magyarellenes kampányért, amely a június végi kormányválság idején alakult ki, és az államfő úgy vélte, hogy az RMDSZ „fölöslegesen tette ki magát a támadásoknak”. A szövetségi elnök szerint az államfő akkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ által szorgalmazott jogszabályok (a kulturális autonómia alapjait is tartalmazó kisebbségi törvény, a március 15-i hivatalos ünnepnap és az anyanyelvhasználati jogok bővítése a helyi közigazgatásban) bármelyike etnikai konfliktust szít Erdélyben.

Kelemen Hunor felidézte: ekkor is elismételte azt a 2015-ben megfogalmazott javaslatát, hogy egy olyan többség-kisebbség paktumot kellene az államfőnek kezdeményeznie, amely kivonja a kisebbségi kérdést a pártpolitikai csatározások köréből, és biztosítja, hogy nem nyirbálják meg a szerzett kisebbségi jogokat. Felvetésére nem kapott érdemi választ az államfőtől.

A DNA-ügy

Szavai szerint Kelemen Hunor elkeserítőnek tartja azt, ami az utóbbi hetekben a korrupcióellenes ügyészség körül történt. „Ha valamiért haragszom a PSD-ALDE-re, az az, hogy semmit sem léptek a jogállamiság helyreállítása, a hatalmi ágak szétválasztása érdekében, vagy amit léptek, azt rosszul csinálták” – válaszolta a Maszol kérdésére. Szerinte egy másik államban azonnal távozik a főügyész, ha kiszivárog egy olyan felvétel, mint amilyen a DNA üléséről a sajtóba került.

„Ez nem a korrupcióellenes harcról szól. Amikor a politikus erről beszél, az a reflexreakció, hogy bántja a DNA-t. Szerintem a korrupcióellenes ügyészségre szükség van, de egy olyan hatóságnak kell lennie, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és betartja a procedúrákat” – fejtette ki a politikus.

Kelemen felháborítónak tartja, hogy a DNA főügyésze az alkotmánybíróság döntése ellenére sem hajlandó megjelenni a 2009-es választásokat kivizsgáló parlamenti bizottság előtt. Hozzátette, bár sokak szerint Magyarország nem olyan ország, amelyre pozitív példaként lehet hivatkozni, de a magyar legfőbb főügyész „nem mutathat fityiszt” a parlamentnek, lehet őt interpellálni is, mert a végrehajtó hatalom része. „Romániában a bűnüldözés szent tehénné vált. Bármit megtehet, és nem szabad bírálni” – jegyezte meg.

Felvetésünkre Kelemen Hunor kijelentette: meggyőződése, hogy a sajtóba kiszivárgott hangfelvételt nem hamisították meg, mint ahogy a DNA állítja.

A hivatali visszaélés

Jelenleg közvitán van az a törvénytervezet, amely – egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében – az okozott kár pénzben kifejezett értékétől teszi függővé a hivatali visszaélés büntetőjogi besorolását. Kelemen Hunor a Maszol kérdésére azt mondta: ha a jogszabály a parlamentbe kerül, a mindenkori nettó átlagbér tizenkétszeresét javasolná majd olyan küszöbösszegnek, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek. Ez az összeg jelenleg kevesebb, mint 30 ezer lej, és az egyik bírói szervezet indítványozta.

„A szimbolikus összeget, az 1 lejt, azt viccnek tartom, egy másik javasolt összeget, a 400 ezer lejt pedig túlzásnak. A 13-as sürgősségi rendeletben rögzített 200 ezer lejt is túlzásnak tartottam” – magyarázta. Hozzátette, ezt a kérdést az RMDSZ-frakciókban még nem vitatták meg. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az RMDSZ már korábban benyújtotta a szenátusba a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt módosító tervezetet.

A kormány gazdasági programja

Parlamenti megszavazása után nagy vitát kavart a Tudose-kormány gazdasági programja, amely szakemberek szerint „időzített bombákat tartalmaz”. Ilyen célkitűzés volt a bevétel alapú társasági adó és a szolidaritási adó bevezetése, illetve az országos minimálbér 2000 lejre történő növelése 2018-tól. A miniszterelnök időközben közölte, hogy elállnak ezektől az elképzelésektől.

A Maszol kérdésére Kelemen Hunor emlékeztetett: az RMDSZ már a kormányprogram közzététele után jelezte, hogy a Tudose-kabinet célkitűzései közül hármat nem támogat. Ezek éppen azok az intézkedések voltak, amelyek a legnagyobb megütközést keltettek a vállalkozói szférában, és amelyektől a kormány végül lemondott.

„Én annak vagyok a híve, hogy a minimálbért fokozatosan emelni kell. Nem látom értelmét a minimálbér alacsonyan tartásának azért, hogy a multiknak nagyobb profitja legyen” – jelentette ki. Közölte, hogy „a világ egyik legnagyobb butaságának” tartja a családi adózás bevezetését, ami egyébként már a Grindeanu-kabinet tervei között is szerepelt, és aminek a rövid távon történő bevezetéséről az új kormány szintén letett.

Az RMDSZ a bevétel alapú társasági adó bevezetését sem támogatja. „A szolidaritási adóval viszont már egyetértenék. A kérdés csak az, hogy kikre akarják alkalmazni, és mennyi időre. Én nem a fizikai személyekre alkalmaznám, hanem a cégekre. Ezt más országokban a gazdasági válság idején kipróbálták, de Romániának nem volt bátorsága megtenni ezt a lépést” – magyarázta.

Az RMDSZ elnöke egyébként úgy látja: a Szociáldemokrata Párt azért mondott le sorra a kormányprogram legvitatottabb intézkedéseiről, mert előzőleg nem egyeztettek ezekről a koalíciós partnerrel, az ALDE pedig ellenzi ezeket. „Valószínű nem akartak egy újabb koalíciós válságot” – mondta Kelemen Hunor.