UNESCO-jelölések: a román állam ne diszkriminálja a magyarok örökségét
Az UNESCO jelölések kapcsán Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával – nyilatkozta Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO bizottságának alelnöke annak kapcsán, hogy a felsőház plénuma kedden megemlékezett az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásáról.
„Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával. A magyarság több százados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO örökségi listáira” – hangsúlyozta a szenátor.
Elmondta, az elmúlt időszakban Románia nem ismeri el kellőképpen kulturális örökségünket, ezt igazolja az is, hogy tavaly a kulturális minisztérium államtitkára megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Emlékeztetett: ezért Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke akkor a szakértői kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását kérte.
„A parlamenti UNESCO bizottság, amelynek tagja vagyok, országos stratégia kidolgozását kezdeményezi a szellemi és épített kulturális örökség népszerűsítése céljából. A munkálatokba a tervek szerint bevonnak minden, az UNESCO-ügyben érintett hazai intézményt és civil szervezetet. A parlamenti testület tagjaként szorgalmazni fogom, hogy az erdélyi magyar szakemberek képviselőinek is biztosítsanak helyet a munkacsoportban. Továbbá kérni fogom, hogy a román állam ne tekintsen többé mostohagyerekként az erdélyi magyarság kulturális örökségére, legyen szó kastélyainkról, templomainkról, a székelykapukról vagy szellemi örökségünkről” – fogalmazott Novák Csaba Zoltán kedden, amikor a felsőház plénuma kedden megemlékezett az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásáról.
Beszédében kiemelte: az UNESCO a második világháborút követő megalapítása óta fő céljának tekinti a kultúra, környezetvédelem, oktatás és tudomány révén erősíteni a nemzetek együttműködését és a világbékét.
„1945-ben, közvetlenül létrejötte után, az UNESCO rövid távú prioritása a háború által tönkretett iskolák, könyvtárak, múzeumok újjáépítésének segítése volt. Lehetséges, hogy 70 év elteltével hasonló célok kellene vezéreljenek, nem szószerinti újraépítkezésre van szükség, hanem mentalitásváltásra, új értékrend kiépítésére az oktatás és kutatás területén. Az oktatás, a tudományok, illetve a kultúra képezik a fenntartható fejlődés és a kiegyensúlyozott társadalmak alapját” – fogalmazott a szenátor.
Az RMDSZ felsőházi politikusa felhívta a figyelmet továbbá az UNESCO jelentőségére a világ- és helyi szintű örökségvédelem szempontjából. „Tekintettel arra, hogy a terrorista szervezetek világörökségi védettségű értékeket pusztítanak el az általuk uralt területeken, feltétlenül szükséges lenne az UNESCO kulturális pluralizmus népszerűsítésében és kulturális örökség védelmében játszott szerepének megerősítésére” – hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán.
- Nem vált a világörökség részévé a csíksomlyói búcsú
Kultúra - Meleşcanu: Verespatak UNESCO-pályázatát illegálisan nyújtották be
Belföld - Egy lépéssel közelebb került az UNESCO-védettséghez Verespatak
Társadalom - Egyelőre nem terjesztik fel Verespatakot az UNESCO világörökségi listájára
Belföld - Félretájékoztat a művelődési minisztérium a csíksomlyói búcsú ügyében
Kultúra - Hegedüs Csilla: Bukarest semmit nem tesz az erdélyi magyar kulturális örökség védelméért
Kultúra
- 34956 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34958 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34958 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34959 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34961 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34961 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni