FRISSÍTVE: „Ez rossz üzenet a magyar közösség felé is. Nem kizárólag az egyéni álláspontomat fejtettem ki december elsejéről” – reagált Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszolnak arra, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága kitüntetésének visszavonását kérte Klaus Johannis államfőtől.

Mint ismert, a politikus állami kitüntetésének megvonását augusztusban kezdeményezte egy román civil szervezet, miután az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát. Az érdemrend szerdán ülésező becsületbírósága pedig méltatlannak ítélte Kelemen Hunort kitüntetésének viselésére.

Az RMDSZ elnöke megkeresésünkre elmondta, nem volt számára meglepetés a testület döntése, amelyről egyébként maga is a sajtóból értesült. Tájékoztatása szerint augusztusban ülésezett az ügyben a becsületbíróság, erre az ülésre behívták, és az álláspontját meghallgatták. A testület tagjai közül mindössze hárman voltak jelen, nem volt kvórum, szavazni akkor nem tudtak. „Feszült hangulatú, de tisztességes beszélgetés volt. Elmondtam mindent, amit el akartam mondani, s jelezték, hogy egy későbbi ülésükön döntenek” – idézte fel a politikus.

Kelemen Hunor elmondta, a döntésnek rossz üzenete van, mert azt jelzi: a politikai kontextustól függően relativizálhatók az állami kitüntetések, és a szólásszabadságnak vannak olyan korlátai, amelyek sehol nincsenek ugyan leírva, de Romániába bizonyos intézmények, testületek megszabhatják, hogy miről szabad véleményt nyilvánítani. „Ez súlyos. A hozzáállásomat a társadalmi-politikai kérdésekhez azonban semmilyen formában nem fogja megváltoztatni” – fogalmazott a politikus.

Az RMDSZ elnöke szerint az érdemrend visszavonása rossz üzenet a magyar közösség felé is. „Nem kizárólag az egyéni álláspontomat fejtettem ki december elsejéről. Elég jól ismerem az erdélyi magyar társadalom véleményét a nemzeti ünnepről és a centenáriumról. Az érdemrend megvonása a magyar közösség számára is üzenet: megszabja, hogy hogyan kellene gondolkodniuk ezekről a kérdésekről” – mondta a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor megjegyezte, ezt az állami kitüntetést nem kérte, de megtiszteltetés volt. „Azért adták, mert volt egy időszak, amikor a javaslattevők úgy gondolták, hogy a román-magyar kulturális együttműködés elmélyítésében nem kevés szerepem volt. Ezt a javaslatot Emil Constantinescu akkori államfő elfogadta” – jelentette ki.

Mint ismert, az érdemrend visszavonásáról az államfő dönt. Az RMDSZ elnöke nem kívánt spekulációkba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mit lép Klaus Johannis ebben az ügyben. Kérdésünkre leszögezte: nem akarja megfellebbezni a becsületbíróság határozatát.

FRISSÍTÉS: "Ha valami változik, szólok"

Kelemen Hunor csütörtökön közleményben is ismertette álláspontját a kitüntetés visszavonásáról. Ebben kifejti: bár a becsületbíróság arra hivatkozik döntésében, hogy a kijelentései nem tartották tiszteletben a többség nemzeti ünnepét, az emlegetett interjúban világosan fogalmaz: annak ellenére, hogy a magyar embereknek nincs okuk a centenárium megünneplésére, tiszteletben tartják december elsejét.

A szövetségi elnök a sors iróniájának nevezte ugyanakkor azt, hogy a kitüntetést, amelyet 2000-ben a román–magyar kulturális együttélés előmozdításáért adományoztak neki, 2017-ben egy olyan interjúért vonják vissza, amellyel párbeszédet és vitát akart kezdeményezni a román–magyar békés együttélés új alapokra helyezéséért.

„Nekünk az egyre erősödő magyarellenes hangulatban, most és 2018-ban is őszintén kell beszélnünk arról, hogy kik vagyunk, és mit akarunk mi, 21. századi magyar emberek. Ezt sosem a sértés szándékával tettük, ezután sem fogjuk” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki mind a mai napig egyetért a Szabadság napilapban megjelent interjú minden szavával. „Ha valami változik, szólok” – összegzett a politikus.