„Hipotézisem szerint a vádiratot nem egyedül az ügyészség írta, és a bírónő sem egyedül döntött” – jelentette ki Horváth Anna bűnvádi peréről a Maszolnak adott interjúban Csoma Botond. A politikust képviselőként, Kolozs megyei RMDSZ-elnökként és a titkosszolgálatokat ellenőrző parlament bizottság leendő tagjaként is nyilatkoztattuk a Kolozsvár volt alpolgármestere elleni első fokú ítélet tanulságairól.

Horváth Anna első reakciója az volt az ítélethirdetés után, hogy „Románia szekusállam”. Jogászként az ön számára mi a tanulsága az első fokú ítéletnek? És RMDSZ-es politikusként?

Horváth Anna bűnvádi perének több tárgyalásán is ott voltam. Még a vád tanúi sem vallottak Kolozsvár volt alpolgármestere ellen. Olyannyira nem, hogy a vád tanúinak kihallgatásakor a mellettem ülő ismerősöm, azt kérdezte tőlem: most a védelem tanúit hallgatják ki? Látnom kell az indoklást is, de szerintem a bírónő ezt az ítéletet csakis arra a bizonyos hangfelvételre alapozhatta, amely Horváth Anna és Fodor Zsolt beszélgetésének foszlányait rögzíti. Ez a felvétel rossz minőségű volt, több fordítása is elkészült, amelyek hitelessége kapcsán kételyek merültek fel. Ezért jogászként és RMDSZ-es politikusként is ugyanazt mondhatom: nagyon gyenge vádakon áll a korrupció vádja és az ítélet is. Sejtésem szerint a bírónő túl könnyen elfogadta az ügyészség érvelését, és nem vette fontolóra a védelem érveit. Ugyanakkor az a hipotézisem, mert bizonyítékaim nincsenek rá: az ítélettel valahogy meg akarták indokolni azt, hogy miért volt értelme Horváth Anna nemzetbiztonsági alapon történő megfigyelésének. Feltételezéseim szerint a vádiratot nem egyedül az ügyészség írta.

Utalt arra, hogy Horváth Annát a román titkosszolgálat éve óta bírósági felhatalmazással megfigyelés alatt tartja, mert nemzetbiztonságot kockáztató tényezőnek tekinti. Ezek szerint elképzelhető, hogy már a megfigyelése kezdetén eldöntötték, hogy Horváth Annát „ki kell iktatni”, és ebben a DNA és a táblabíróság bírónője is a SRI szövetségese volt?

Igen, de ismétlem, ez csak egy hipotézis. A bírónő egyáltalán nem vette figyelembe a vád tanúinak vallomását, amelyekből kiderül például, hogy milyen körülmények uralkodnak a városháza urbanisztikai osztályán, ahol egyetlen törvényes határidőt nem tartanak be. Ez senkit nem érdekelt, pedig nagyon fontos Horváth Anna tevékenysége megítélésének szempontjából. Horváth Anna ugyanazt tette Fodor Zsolt iratcsomója kapcsán, mint száz más esetben: alpolgármesterként fellépett azokban az engedélyeztetési ügyekben, amelyek inkompetenciából vagy hanyagságból kifolyólag hónapokig, évekig elhúzódtak a hivatalban. Szerintem az ügyészségnek nem sikerült bizonyítania a befolyással történő üzérkedés vádját. A lehallgatott beszélgetésből nem derül ki, hogy Horváth Anna közbenjárást ígért volna az üzletembernek az KMDSZ-nek juttatott koncertbérletekért cserében. Ennek ellenére ez az ítélet született. Nyilván okosabbak leszünk, ha nyilvánosságra kerül az indoklás, de nekem komoly kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy egy független bíróság hozta ezt a döntést.

Miért van az, hogy Horváth Annával a mai napig nem közölték, hogy milyen alapon tekintik őt nemzetbiztonságot kockáztató tényezőnek, és a védelem kérése ellenére nem oldották fel az indoklás titkosítását? A SRI-t ellenőrző bizottság leendő tagjaként nem kérheti ezt számon a titkosszolgálat vezetőitől? És ha a titkosszolgálat ezt törvényesen megteheti, nem kellene a törvényen változtatni?

A bíróság utasította el a megfigyelés indoklása titkosságának feloldását. Ám határozott véleményem az, hogy ebben a bizottságban ideje lenne a nemzetbiztonsági törvények módosításairól beszélni. Fel kell vetni, hogyan alkalmazzák ezeket a jogszabályokat magyar politikusokra. Erről azonban még nem nyilatkoznék részletesen, mert még nem vagyok tagja a testületnek.

Megelőzhető lett volna egy ilyen ítélet, ha hatályba lépnek az igazságügyi törvények RMDSZ által is támogatott módosításai?

Az eredeti törvénymódosító tervezet tiltotta, hogy a titkosszolgálatok beszervezzenek ügyészeket és bírákat. A tiltás a végső változatban megmaradt, de alkotmányellenesnek bizonyult az az előírás, hogy a parlamenti SRI-bizottság ellenőrizhesse ezt a kérdést. A törvénymódosítás egyik szándéka az volt, hogy a demokrácia védelmében épüljön egy fal a titkosszolgálat és az igazságszolgáltatás közé. Olyan szabályozást akartunk, ami garantálja azt, hogy az ügyészségi eljárások során nem sérülnek az emberi jogok. Ilyen előírásokat sikerült bevinni a törvénybe, ezek ellenőrzésénél merülhetnek fel problémák.

Visszatérve Horváth Anna peréhez: ha jól értettem, Kolozsvár volt alpolgármestere kizárta azt a lehetőséget, hogy felfüggesztett börtönre ítéljék, mert nemmel válaszolt a bírónő közmunkára vonatkozó kérdésére. Arra hivatkozott, hogy „nincsenek féligazságok”. A per másik vádlottját, Fodor Zsoltot felfüggesztett börtönre ítélték. Elképzelhető, hogy Horváth Annát is felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték volna, ha igennel válaszol arra a bizonyos kérdésre?

Nem vagyok biztos benne, de elképzelhetőnek tartom.

Hogyan kommentálja azt, hogy az utolsó pillanatban megváltoztatták az ítélethirdetés időpontját, s végül zárt ajtók mögött olvasta fel a bírónő az ítéletet?

Megjelentek olyan vélemények is, hogy ilyen jellegű az időpont-módosításoknak prózai okai vannak. Valóban gyakran előfordul az, hogy teremhiány van az igazságszolgáltatásban. De ez nem az az eset volt. Azon a délutánon, amikor több tucatnyian fejezték ki szolidaritásukat a táblabíróság folyosóján várakozva, lett volna szabad terem az ítélet kihirdetésére, ennek ellenére másnap reggelre halasztották. Az meg különösen furcsa, hogy a másnapra kitűzött időpont is az utolsó pillanatban módosult.

Az ítélethirdetés után egy fajta boszorkányüldözés, ujjal mutogatás célpontjaivá váltak a közösségi oldalakon azok a magyar civilek vagy politikusok (például Eckstein-Kovács Péter jogász, volt szenátor), akik ellenezték az igazságügyi törvények kormánypártok által kezdeményezett módosításait. Ezekbe a facebookos vitákba ön is beszállt. Mennyire tartja korrektnek azt a – többek által sugallt – üzenetet, hogy Ecsktein tapsol a Horváth Anna elleni ítéletnek?

Nem hiszem, hogy ezek a bejegyzések ezt sugallták volna, és nem értek egyet a boszorkányüldözéssel sem. Egyetlen elmarasztaló poszt (Kovács Péternek, az RMDSZ volt ügyvezető elnökének a bejegyzése – szerk. meg.) még nem jelent boszorkányüldözést. Magam is írtam akkor egy Eckstein-Kovács Péternek címzett bejegyzést, amelynek lényege az volt: eddig is tudtam, hogy téved az igazságügyi törvények módosításainak megítélésekor, és most már biztos vagyok ebben. De ezzel én sem azt akartam sugallni, hogy a volt szenátor tapsolna a Horváth Anna elleni ítéletnek. A boszorkányüldözést pedig azért is erős túlzásnak tartom, mert Eckstein igazságügyi törvényekkel kapcsolatos állásfoglalásai eléggé népszerűek a Facebookon. Pedig nagyon sokszor csak politikailag közelítette meg ezt a kérdést, tartalmi kérdésekre nem ment bele. Lehet, hogy Kovács Péter bejegyzése nem volt túl szerencsés, de én azt tapasztaltam, hogy sokkal könnyebb az emberekkel az Eckstein álláspontját elfogadtatni és nem elolvasni a módosítások tartalmát. A volt szenátor a román médiumokban is szerepel, nem érzékelem azt, hogy üldözött lenne.