A transzilvanista, de ugyanakkor egyetemes értéket, amit a tordai országgyűlés határozata jelent, meg kell ismertetnünk azokkal a román barátainkkal, akik nem ismerik, és el kell fogadtatnunk azokkal, akik kétkedve nézik – hangsúlyozta a Magyar Unitárius Egyház jubileumi ünnepségsorozatának bukaresti állomásán Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Az RMDSZ elnöke abban bízik, hogy a vallásszabadság esztendejében nemcsak a román kulturális élet, hanem a román politikai elit figyelmét is rá tudják irányítani a 450 éves vallás- és lelkiismereti szabadságra. Köszöntőjében úgy fogalmazott, a szabadság – így a vallásszabadság is –, az anyagi világ értékeitől eltérően, osztható. Egyik közösségnek sem lesz belőle kevesebb, ha a másiknak is lehetővé teszi annak teljes körűmegélését – mint ahogyan ígérték az erdélyi magyaroknak 100 évvel ezelőtt.

„2018 egyszerre lehet, lehetne az az esztendő, amikor előre tekintünk. A múltat nem tudjuk elosztani, nem is akarjuk. De a jövőért, jövőnkért mindannyian felelősek vagyunk” – tette hozzá.

Kelemen Hunor szerint a vallás- és lelkiismereti szabadság törvénybe iktatása több az erdélyi unitárius egyház születésének pillanatánál: a tordai országgyűlés eldöntötte, hogy a nyugati kereszténységen belül nem csak egy vallás lehetséges, kimondta, hogy egy településen belül is együtt kell tudnia élni a négy keresztény felekezetnek, és mindenki maga választhatja meg, melyik felekezethez kíván tartozni.

„A transzilvanizmus egyik meghatározó értéke az 1568-as határozatból, hogy a vallásszabadságban nemcsak a társadalmi béke garanciáját látja, hanem alapvetőemberi jogként tiszteli az egyes ember hitbéli meggyőződését és felekezeti hovatartozását, ami egyben identitásának is fontos része. Ez az, ami példamutató, világformáló gondolat, az a szellemi örökség, amihez vissza lehet nyúlni, amire építeni lehet” – nyomatékosított a szövetségi elnök.