Nem a törvényhozó és végrehajtó intézményekben, hanem máshol születnek Romániában a politikai döntések, erre szokás azt mondani, hogy „párhuzamos állam” vagy „mélyállam” – fogalmazott Markó Béla író, az RMDSZ egykori szövetségi elnöke az ETV Sajtóprés című műsorában. Hozzátette: nem egy másik állam az, amiről a PSD politikusai beszéltek a múlt hétvégi nagygyűlésén, hanem a „döntési erő van máshol”.

A hajdani miniszterelnök-helyettes és szenátor úgy vélte: az elmúlt években kialakult Romániában az a felfogás, hogy tüntetésekkel lehet politizálni. „Természetesen, a demokráciának része a tüntetés, kifejezi a tiltakozást, más esetben kifejezhet egy közös tömegakaratot, de én úgy gondolom, hogy törvények elfogadtatására vagy visszautasítására nem alkalmas”- mondta. Rámutatott: ennek ellenére alakult ki az, hogy le lehet váltani egy kormányt, meg lehet akadályozni egy törvény elfogadását, mint ahogy az korábban meg is történt.

„Annak a látszata is kialakult, hogy itt van egy olyan parlamenti többség és koalíció, amely csak kevesek akaratát képviseli és velük szemben össze tudnak gyűlni százezren vagy több százezren, ilyen értelemben ők képviselik a társadalom akaratát” – mondta Markó, aki szerint érthető, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szükségesnek tartotta, hogy felmutassa: igen, mögöttük egy még komolyabb erő, tömegakarat áll.  

Nem tiltakozni kell, hanem kormányprogramot felmutatni

„Amit én nem tartok jónak, belehallgatva az ottani beszédekbe, az az, hogy ennek amolyan tiltakozó jellege volt. Valóban, egy kormánykoalíciónak nem tiltakoznia kell, hanem erőt felmutatni és bizonyos szándékokat, egy kormányprogramot. El kellett volna mondania azt is, hogy igen, megvédjük az alkotmányosságot, megvédjük a demokratikus rendszert, van erőnk ahhoz, hogy tisztába tegyük a dolgokat, hogy helyére tegyük az igazságszolgáltatást, az elnöki hatalmat. Emellett megadjuk azt, ami a kormánynak szükséges, a parlamentben fogadjuk el a törvényeket és így tovább. Szerintem nem egy defenzív vagy tiltakozó üzenet kellett volna, hanem ennek az akaratnak és erőnek a kifejezése” – nehezményezte Markó a múlt hétvégi szociáldemokrata megmozdulás formáját.

Nem biztos, hogy a „párhuzamos állam” vagy „mélyállam” a legjobb kifejezés – vélte az egykori RMDSZ-elnök, és a megnevezést amiatt kifogásolta, hogy a laikusok azt gondolhatják, hogy van egy másik kormány, parlament, állami intézmények, amelyek ellátják az állam feladatait. Markó szerint nemcsak a hatalmi ágak szétválasztása fontos, hanem az is, hogy a törvényhozó testület ne kormányozzon, a kormány pedig ne hozzon törvényeket.

Traian Băsescu taposta ki a jelenlegi utat

„És ha van egy parlamenti köztársaság – márpedig Románia az –, akkor az államelnök csak felügyeli az intézmények közötti viszonyt, közvetít és egyensúlyt teremt, de nem hoz törvényeket és nem kormányoz, mert ezt jelenti a hatalom megosztása.  Romániában azonban kialakult egy egészen más rendszer, és azt nem lehet elhallgatni, hogy ezt az előző államelnök, Traian Băsescu alakította ki, aki többször is megszegte az alkotmányt” – vélte Markó.

Szerinte Klaus Johannis elődje olyan hatásköröket vindikált magának, amelyeket az alkotmány különben nem ad meg. „Ő alakította ki azt is, hogy amikor az államelnök az alkotmány szerint csupán ellenjegyezne egy döntést, de nem mérlegelhetné annak a döntésnek a helyességét, ő akkor is mérlegelt, megakadályozta és visszaküldte a parlamentnek” – a volt miniszterelnök-helyettes szerint ennek eszköze a parlament és kormány eljelentéktelenítése, kompromittálása volt, és Băsescu erre a célra a titkosszolgálatokat, igazságszolgáltatást és az ügyészséget használta fel, és azt hitte, hogy ezzel csak annyi történik, hogy az államelnök kezébe kerül a hatalom.

„Na, de az államelnökök jönnek és mennék, és maradt ez az így kialakított rendszer, hogy az ügyészség dönti el, hogy mi bűncselekmény és mi nem” – vélte Markó, aki szerint a PSD-nek azt nem sikerült megértetnie a közvéleménnyel, hogy a büntető törvénykönyv a hivatali visszaéléssel, a közbeszerzéssel, korrupcióval kapcsolatosan cseppfolyósan fogalmaz, hogy az ügyésznek és a bírónak minden szabadsága megvan eldönteni, hogy bűncselekményről, törvénytelen döntésről vagy egyszerűen hibás döntésről van szó.

Törvények és ne emberek sorolják be a bűntetteket

„Ezért kell a törvényeket módosítani, hogy ismét a törvény mondja meg, hogy mi a bűncselekmény, és ne emberek, ne egy ügyész, bíró, politikus vagy bárki más” – fogalmazott Markó.  Ezt azzal indokolta, hogy jelenleg olyan emberek tudják alapvetően befolyásolni a törvényeket Romániában, akiket nem a polgárok választottak, hanem kinevezettek: ügyészek, bírók, a titkosszolgálatok dolgozói. „Őket nem ismerjük, nem tudjuk őket megítélni. Akiket pedig mi választottunk – jók, rosszak, mi választottuk – nagyon korlátozottan tudnak dönteni amiatt, hogy a döntési erő kicsúszott a kezükből, átment máshová. A küzdelem pedig arról szól, hogy ezt vissza kellene szerezni” – tette hozzá.

Markó Béla szerint a parlamentnek, és nem másnak kellene teljes szuverenitással, senki által nem befolyásolt törvényeket hoznia. Ugyanakkor a kormánynak kellene teljes hatáskörrel végrehajtania, bánni a költségvetéssel és mindennel, ami a munkájához tartozik. „Mivel máshol születnek a döntések, erre szokás azt mondani, hogy akkor ez egy párhuzamos állam vagy mélyállam. Nem az. Nem egy másik állam ez, hanem máshol hozzák a döntéseket, máshová ment az erő. Ami viszont nagyon igaz, az az, hogy a mostani parlamenti többség ezt meg tudná oldani, és meg tudta volna kezdetektől fogva, de jelenleg nincs lényegi változás ezekben az alapvető kérdésekben” – vonta le a következtetést az egykori szövetségi elnök.

A teljes műsor megtekinthető itt: 

A címlapfotó forrása: 168ora.hu