Az a kérdés, hogy szükségszerű-e egy Big Brother-államban élnünk – tette fel a kérdést Csoma Botond parlamenti képviselő szombat reggel a zeteváraljai Edzőtáborban.

A titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagjaként is dolgozó képviselő a Magyar Ifjúsági Értekezlet és RMDSZ táborában elmondta, nem tudja megmondani pontosan, hogy mekkora a SRI állománya, de „bőven van” a szolgálatnak dolgozó emberből. A költségvetés „minden évben nagyobb”, azt pedig csak kevesen tudják, hogy ez mekkora szám – hangzott el.

A megfigyeltek személyek számáról sem lehet sokat tudni, de több mint háromszázezer bírói engedély volt lehallgatásra – egy engedély azonban akár ezer személyre is vonatkozhat. Az emlegetett hatmillió lehallgatott személy éppen az engedélyek számának hússzorosával jött ki – tette hozzá. Csoma elmondta, a kérdés az, hogy szükségszerű-e Big Brother-államban élni.

Csoma beszélt arról is, komoly kihívás a titkosszolgálat ellenőrzése, „számomra a legnagyobb kihívás eldönteni, hogy ki mond igazat és ki hazudik”, mert számos, egymásnak ellentmondó információt kapnak kézhez.

A hírszerzés és igazságszolgálatás kapcsolatáról szóló jelentés folyamata megakadt, Csoma szerint a bizottságban éppen ezért kevesebb retorikára és több cselekvésre volna szükség. Más országok gyakorlatait vizsgálva azt látta, hogy az, hogy bíróságokkal protokollumokat kössön a hírszerzés, nem igazán történt meg máshol. „Az, hogy a hírszerzés taktikai területnek tekintette az igazságszolgáltatást, nem ütötte meg az ingerküszöböt, pedig ez nem természetes” – fogalmazott.

A protokollumok nagyrésze technikai jellegű, de van kitétel, amely arra utalhat, hogy a bíróság nemcsak a jogszerűséget vette figyelembe, hanem más irányelveket is. Erről még nem lehetett releváns konklúziót levonni – tette hozzá.

Nemzetbiztonsági veszély az ország belsejében

A lehallgatások módszereiről Csoma elmondta, bár a költségvetés nagy, technikai hibák még becsúsznak – az ő telefonbeszélgetései során is „vannak furcsa dolgok”. A kérdés inkább az, mondta, hogy vajon mi indokolja ezeket a gyakorlatokat, miért kezeli az erdélyi magyarságot nemzetbiztonsági veszélyként a hírszerzés. Nagyon sokszor láthattuk, hogyan nyilvánítottak véleményt az autonómiatörekvésről - ezt is nemzetbiztonsági faktornak tekintik Csoma szerint.

Ő maga rákérdezett arra, hogy az alkotmányos berendezkedésen túlmutató törekvések problémát jelentenek-e, amire azt a választ kapta, hogy a szólásszabadság keretében nem. Megkérdezte azt is, hogy mi indokolja egyes polgármesterek, alpolgármestere megfigyelését: azt a választ kapta, hogy a migrációs válság miatt van erre szükség – Csoma azonban inkább „az ország belsejére” gondolt – ki nem mondottan Horváth Annára, Kolozsvár korábbi alpolgármesterére. A válasz az volt: azért, mert talán kapcsolatba lép egy idegen ország hírszerzésével.

Csoma kiemelte: hírszerzésre persze szükség van, de a jogállamiság szempontjából bizonyos keretek között kell ezt tartani. „A kritikus értelmiségnél is azt látom, hogy a korrupció elleni harc nevében lemondanak az emberi jogokról” – fogalmazott hozzátéve, személyi kultuszokban sem kell hinni, mint például abban, hogy ha Kövesi eltűnik a színről, akkor megáll a korrupcióellenes harc.

Sosem tudni, hol van az igazság

Nemrég egy korábbi hírszerző tiszt mondta el nekik, hogy a sajtón keresztül manipulálják a közvéleményt – Csoma szerint ennek a kijelentésnek a valóságát nehéz megítélni, különösen, hogy az állítás szerint egy facebookos csevegőcsoportban beszélték meg az újságírókkal a témákat. Csoma azt szeretné, hogy hivatalos levélben kérjék ki a csoport tartalmát a közösségi oldaltól – hangzott el. Léteznek még olyan történetek, amikor nehéz megítélni, hogy kinek van igaza, ugyanakkor a képviselő szerint az RMDSZ-en kívül majdnem minden politikai párt vezetői tudtak a hírszerzés és igazságszolgáltatás viszonyáról korábban is – gyakran ma is leállnak folyamatok a bizottságban.

Csoma szerint nem könnyű a társadalom érzékenyítését elérni: az emberek fogékonyabbak arra a gondolatra, hogy a korrupciót áthat mindent, minden politikus lop. Reméli ugyanakkor, hogy a bizottságban befejezik a publikus jelentést őszre, és majd a parlamentnek kell döntenie a továbbiakról – hangzott el. A probléma, hogy érdekek mentén pozicionálódnak és nem elvek szerint gondolkodnak a hírszerzés és az igazságszolgáltatás viszonyáról – mondta Csoma Botond az Edzőtáborban.