Volt szerencsém olyanokhoz, akiket nem „változtatott” meg a pénz. Na jó, az életmódjukat igen, de jellemüket nem. Sőt külön gonddal figyeltek arra, hogy a gyermekeiket se „rontsák el”.
A bevásárlási lázunk elhatalmasodott, szinte állandósult, nélküle talán már élni sem tudunk, személyiségünket márkák, boltok, tárgyak, stílusok alá rendeltük.
Sajnos, nem látom azt a nemzedéket, amely hagyna csapot-papot, nem törődve a következményekkel azonnal elindulna egy olyan csatába, ahol fegyverként nem a billentyűzetet kell megragadni.
A bizalmas infót tartalmazó fülest, némi exkluzivitással társítva gyorsan leadták a sajtó egy részének, ahol jött is az ukáz: „Srácok, ezt most gyorsan le kell hozni, erről csak mi tudunk!"
Idő sincs túl sokat töprengeni a dolgokon, nyakunkon a decemberi törvényhozási megmérettetés, ráadásul úgy, hogy most vasárnap az erdélyi magyarság jóval az etnikai arányok alatt teljesített.
Kissé zavaró úgy nekivágni újabb négy évnek, hogy nemigen tudjuk hová tenni az elmúlt négyet. A sikereit mindenki saját érdemeiként tálalja, csak a be nem váltott ígéretekért nem akarja senki vállalni a felelősséget.
Az állam bácsi által elvárt feladataid a következők: dolgozz, fogyassz és adózz! Minden más opcionális. Ha ezeknek eleget teszel, jutalomban részesülsz, büszkén viselheted a „tisztességes adófizető” címkét.
.
Egyből beugrottak a Galaktikus Köztársaság békéjének és rendjének őrei, a jedik. Akik megvetik a politikát. Talán éppen ez a fajta gőg vezetett ahhoz, hogy a támogatásukkal lett a sith nagyúrból kancellár.