Ahogy beköszönt az október, kezdetét veszi az influenzaszezon is, amely nagyban befolyásolja az egészséget, a hangulatot, a produktivitást a mindennapokban. Letör, elgyengít, s mindezt csak tetőzi a hideg szél, a zord időjárás és a megrövidült napszakok. Az influenzaszezon hatékony megelőzési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Törzsök Tibor családorvost, hogy felkészülten, egészséges fizikai-szellemi állapotban nézzünk elébe a hideg évszaknak.

Az influenzaszezon a hideg időszak beköszöntekor jelentkezik. Október környékén gyakran tapasztalhatjuk a megfázás tüneteit, érezzük a náthát. „Az egyetlen hatékony megelőzési módszer, ha fizikailag megakadályozzuk a vírus terjedését. Ez kezdőd(het)ne a fertőzési kockázatok kerülésével ami munkába járó és közösségi életet élő embernél gyakorlatilag lehetetlen. Amit mindenképpen tehetünk az a rendszeres és alapos kézmosás” – tanácsolja Dr.Törzsök Tibor, aki Csíkdánfalván praktizál családorvosként. Kiemelte, hogy az emberek többsége sajnos alábecsüli az egyszerű kézmosás hatékonyságát a betegségmegelőzésben.

Az orvosi arcmaszk is jó megelőzési módszer, de a lakosság körében nem túl népszerű, többnyire csak az egészségügyi intézményekben dolgozók használják. Kisebb közösségeken belül, például egy munkahelyen azonban kockázatcsökkentő lehet. „A vírus terjedését még nehezítheti, ha  köhögéskor nem a kezünket tesszük a szánk elé, hanem a könyökhajlatunkat. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell kezet mosni!” – hangsúlyozta az orvos.

Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás elég kellene legyen egy „biztonságos" immunrendszer fenntartásához, a legtöbb embernél azonban csak a médiából ismert ajánlások, elméletek szintjén marad. Amit mindenképpen érdemes tudni, hogy minél több természetes vitamint  viszünkbe a szervezetünbe, annál nagyobb eséllyel kerülhető el a megbetegedés. Természetes vitaminforrások alatt tulajdonképpen a friss és főleg nyers ételek, készítmények értendők (gyümölcsök, zöldségek), a megfőzött vagy megsütött, tehát hőkezelt ételekben nincs aktív vitamin.

Hogyan enyhítsük a tüneteket?

A megfázás vagy nátha nem gyógyítható, immunrendszerünknek kell a vírussal megküzdeni, mi csupán a tüneteit kezelhetjük. Kiemelten fontos például a pihenés, sok folyadék fogyasztása (meleg és gyógytea). Száraz köhögésnél lehet köhögéscsillapítót szedni, ha  produktív (a köhögés váladékot hoz fel az alsó légutakból) akkor nyákoldót/köptetőt. Gyógynövény-forrázatok meleg gőzeinek belélegzését (inhaláció) szintén ajánljuk, ez segít a légutak kitisztulásában, a nyálkahártya kiszáradását megelőzően – összegezte a gyógymódokat Dr. Törzsök Tibor. 

„Tünetenyhítő gyógyszerek az ibuprofén, paracetamol és acetilszalicilsav tartalmú készítmények. Acetilszalicilsav tartalmú szereket gyerekeknek nem adhatunk mert Reye-szindrómát okozhatnak, ami egy ritka, de annál veszélyesebb betegség. Orrdugulásra használhatunk orrsprayeket de csak rövid ideig, legfeljebb öt napig”.

Antibiotikumokat csak az orvos előírása esetén szedjünk. Az orvos akkor írja fel ezeket, ha szövődményt észlel, vagy lehetőséget lát ennek kialakulására. Az antibiotikumok nem gyulladáscsökkentők esetleg láz- és fájdalomcsillapítók, a betegségek okozó vírusokra semmi hatásuk nincs. Amikor a megfázás okozta panaszok súlyosbodnak, esetleg újabb tüneteket észlelünk, érdemes orvoshoz fordulni, ennek idejét általában érzik a páciensek. 

Mit kell tudni a védőltásról?

„Védőoltás csak az influenzára van. A hideg időszak beköszöntével az Egészségügyi Minisztérium és a forgalmazók már készülnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által arra a szezonra megállapított leggyakoribb és legveszélyesebb vírustörzsek hatástalanított (inaktivált) és részeire bontott (feldarabolt/fragmentált) alkotóelemeit tartalmazó oltóanyag beszerzésére és a címzettekhez való eljuttatására. Mondhatnánk hogy mindenkinek ajánlott (az oltóanyag használati leírása szerint a hatóanyagokra és a vivő- és stabilizáló/konzerválószerekre érzékenyek ellenkezhetnének), kötelezőnek mindenki önmaga érezheti" – folytatta a családorvos.

„A minisztériumnak korlátozottak az erre fordítható pénzforrásai, így viszonylag kevés dózist tud beszerezni és biztosítani a lakosságnak a családorvosi rendszeren keresztül. Ebből következik, hogy lehetőleg csak a legveszélyeztetettebbeknek jut" – teszi hozzá Dr. Törzsök Tibor.

Az idősek (60 év felett), az idült/krónikus betegek, a kisgyermekek és a várandósok számítanak veszélyeztetettnek, mert az immunrendszerük gyengébb. A beoltott ember is megbetegedhet, de a betegség lefolyása enyhébb, rövidebb lehet és feltehetően szövődménymentes is. Beadatni a hideg időszak beköszöntekor ajánlott, beoltás után 2-3 hétre alakulnak ki az ellenanyagok és lesz védett a szervezet.

Az alternatív megelőzési módok változatosak lehetnek a különböző szokású, immunállapotú és esetleg fertőzöttségi szintű lakosság körében, ami miatt előfordulhat, hogy egy készítményt az egyik helyen ajánlják, máshol nem is ismerik,  vagy pedig éppen ellenjavallják. Ez alátámasztja az ezirányú tanulmányok eddigi eredményeit, miszerint még nem találtak egy általánosan elfogadható, bevált és tudományosan is kellőképpen igazolható alternatív módszert.

Mit tehetünk?

„Az egészségmegőrzés kérdése egy járványtanász mondását juttatja eszembe, aki szerint az emberek 10 százaléka olyan, hogy tehet bármit („ha fát vágnak a hátán") se lesz semmi baja; 10 százaléka minden szabályt betart és úgy is bajba kerül; és a maradék 80 százalék pedig hajlammal születik, viszont azt hiszi, hogy az első 10 százalékba tartozik. Legjobb esélyekkel az indul, aki a leghamarabb (még szövődmények, maradványtünetek kialakulása előtt) felismeri a csoportját és ezen belül a hiányosságait, hajlamait és mindent elkövet ezek kiküszöbölésére, kivédésére, megelőzésére” – emelte ki a családorvos. Ez az életforma sokak számára költséges, ráadásul komoly önfegyelmet kíván, így nehéz betartani és sokféle élvezettől megfoszt (édességek, alkohol, cigaretta).

Egy tünetnek, betegségnek vagy éppen szövődménynek (komplikációnak) a megjelenése sokszor minden addigi tanácsnál is nagyobb meggyőző erővel bír. Sosem késő a felismerés, mindig lehet változtatni, egészségesebbé tenni a mindennapokat.

„Az egészséges táplálkozás (kiegyensúlyozott arányú és mennyiségű tápanyag, kalória, vitaminszükséglet), megfelelő rendszeres mozgás, a friss levegőn való tartózkodás és nem utolsósorban a kellő mennyiségű és minőségű (aktív és passzív) pihenés, ezek együttesen képesek egy olyan stabil, testi-lelki egyensúlyi állapotot és hatékony immunrendszert létrehozni, fenntartani amelyekre támaszkodhatunk egy esetleges vírus- vagy baktériumtámadás esetén” – zárta összefoglalóját a háziorvos, majd hozzátette főként a hozzáállásunkon is múlik az egészségünk.