Megoldandó feladatok sokaságából tevődnek össze a hétköznapok. Mérlegelni kell, döntést hozni, miközben igyekszünk helyesen és jól akarunk cselekedni. A feladatokból gyarkan elvárások lesznek, főleg akkor, amikor a hullámok összecsapni készülnek a fejünk felett. Néha elveszítjük az egyensúlyt és úgy tűnhet választanunk kell, akár a család és munka között, pedig ahhoz, hogy teljes életet élhessünk mindkettőre egyformán szükségünk van. Erről tartott előadást Csíksomlyón Ficz Antal, vezető coach, akit korábban a sikeres újévi fogadalmak titkairól is faggattunk.

Célokra, kihívásokra, időnként kudarcokra, s főként sikerekre van szükségünk ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkban és életünkben az egyensúlyt. Korlátozhat bennünket az idő hiánya, a világ gyors fejlődése és tempója, amelyben gyakran szem elől tévesztjük a lényeget.

A Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott tréningen Ficz Antal a család és munka egyensúlyáról beszélt a résztvevőknek, akik feladatokkal, interaktív és közös beszélgetésekkel lelhettek rá a megfelelő módszerre.

„A feladatom nem az, hogy megmondjam, hogyan kell ezt csinálni. Csupán átsegítem az embereket az akadályokon és szentül hiszek a változásokban” – kezdte előadását a coach. Mint mondta, fontos, hogy ne azonosuljunk a társadalom által létrehozott címkékkel.

A család és a munka is az életünk szerves része, az ördögi kör pedig az idő megosztásában rejlik. Nincs tuti recept, mindenki saját maga kell kitapossa az utat. Önmarcangolás nélkül és határaink meghúzásával elérhetjük a célt. „Manapság rejtegetjük mindazt, ami gyengeség bennünk. Pedig rendkívül fontos az, hogy felvállaljuk önmagunkat, a hibáinkkal együtt. Be kell vállalnunk, hogy gondunk akadt és hogy segítségre van szükségünk” – folytatta a coach.

Az előadás ideje alatt a résztvevők feladatokat kellett elvégezniük, csapatban dolgoztak, jegyzetelhettek, megoszthatták véleményüket egymás között, ezáltal erősítve az önmagukba vetett hitüket. A tréning célja az volt, hogy átértékelődjenek a döntések, hogy mindenki reflektálhasson saját lehetőségeire. Az idő nem mérhető ki, nem tehető mérlegre, s legtöbbet akkor tanulhatunk, ha megkérdőjelezünk dolgokat. „Olykor szembeállítjuk a családot a munkával, pedig a múltban ez a két dolog együttesen is működött” – mondta Ficz Antal. A továbbiakban szó volt az önkorlátozó hiedelmekről is, amelyek gyakran akadályozhatnak az elindulásban.

Vállaljuk fel magunkat

El kell fogadni, hogy nem tudunk megkapni vagy megadni mindent. Keretezésre van szükség a valóság tekintetében és megérteni a boldogság alakulását. Szükségünk van arra, hogy megálljunk és előlről kezdjünk mindent, ha kell. Ha el tudtuk fogadni, hogy változtatásokra van szükség, hiszen ahogy változik a világ, úgy változnak az elvárások is. Segít, ha leírjuk az önmagunkkal szembeni elvárásokat és hogy a társadalom miképpen befolyásolja döntéseinket. Jogunkban áll választani aközött, hogy mit szeretnénk és mit nem. Írjuk le mikor és hogyan képzeljük el, de ami a legfontosabb: hinnünk kell benne, hogy elég jók vagyunk.

Családunkban az együtt töltött idő minősége és mennyisége számit, egy jó kapcsolat, a törődés mindig megtérül és jótékony hatással van az egészségünkre is. „Jó, ha időt adunk magunknak a pihenésre, szünetre. Le is írhatjuk a terveinket, hetekre lebontva. Eszközöljük a kérdések megfogalmazását, a heti célok kitűzését, rangsorolását” – zárta előadását a vezető coach. Kiemelte az őszinte döntések fontosságát, az értékelés és az ünneplés hatékony módszerét. Ugyanezt kell tennünk a visszajelzésekkel is, így idővel, kisérletezéssel és kitartással megtaláljuk azt az egyensúlyt, ami a mienk és amelyet felhasználhatunk az élet más területein is.