Mi is az az orrpolip? Az orr nyálkahártyáján kinövő, polipszerű kitüremkedés, mely méretétől függően zavarja a levegő szabad áramlását az orrüregben, melléküregekben. Statisztikai adatok szerint a népesség 5 százalékát érinti.

A polipra hasonlító burjánzó szövet különféle panaszokat okozhat, melyek közül az alábbiak a leggyakoribbak:

• állandóan dugult orr: orrhang, dunnyogás, szimmogás;
• nyitott szájjal való alvás: szájlégzés, éjjeli horkolás, légzéskimaradás, gyermekeknél kihatással lehet a rossz fogak kialakulására;
• visszatérő arcüreggyulladás, melyet a rosszul szellőző, eldugult orrmelléküregekben levő polip okoz;
• megfázás során könnyen kialakuló fülgyulladás, melyet a nem megfelelően szellőző fülkürt és a pangó váladék felhalmozódása okoz;
• szaglásromlás, ízlelésromlás, melyet a garat felé belógó polipok okoznak.

Az orrpolip egyaránt érinthet felnőtteket és gyermekeket, gyermekkorban a nyitott szájjal alvás egyik fő oka, kialakulásában elősegítő tényező a a szájpadlás deformitásához vezető cumizás vagy ujjszopás.

Hogyan kerül az orrunkba?

Az orrpolipok kialakulásának okai nem teljesen tisztázottak. Mindenképpen az orr nyálkahártyáját érintő krónikus, hosszú ideje fennálló gyulladásos folyamat áll a kialakulás hátterében. Ezen gyulladási folyamat kiváltó okai közt kiemelt helyen szerepel az allergiás rhiniszt (szénanátha) vagy fennálló asztma, okozója lehet orrsövényferdülés, felnőtteknél krónikus ismeretlen eredetű orrnyálkahártya-probléma vagy genetikai betegségek.

Mi a teendő, ha magunkra (családtagunkra) ismertünk?

Az orrpolip jelenlétét fül-orr-gégész szakorvos (ORL) igazolja a megfelelő képalkotó eljárások segítségével. Mérettől függően gyógyszeres tüneti kezelést vagy műtéti úton történő eltávolítást javasolhat.

Miért nő vissza a műtét után az orrpolip?

Mert általában nem a kiváltó okot szüntetik meg, hanem a tünetet. Az orrpolip kialakulásában vezető szerepe van az allergiás folyamatoknak. Keresni kell(ene) a kiváltó okot, mert ha azt megszüntetjük, nagy valószínűséggel nem újul ki a probléma. Javasolnám gyógyszeres kezelésnek makacsul ellenálló vagy műtött betegnél visszatérő polipos gondok esetén az allergológiai szakkonzultációt. Az allergiás rhinitiszt speciális tesztek alapján diagnosztizálja az allergológus szakorvos, a diagnózis felállításához nem elégséges egy orrnyálkahártya-vizsgálat.

Mit lát az allergológus a mindennapi gyakorlatban? 

Rengeteg orrpolip műtéten átesett gyermeket, akiknek utólag légzőszervi panaszaik vannak. Legyakoribb allergiás szenszibilizáció ezen gyermekeknél a poratka és a pázsitfüvek pollenje, a gyermekek egy része szénanáthás, nagyobb részük sajnos már asztmás vagy volt legalább egy ziháló (wheezing) epizódjuk. Harmadik harmadjuk rekurrens wheezingelő, megfelelő kezelés nélkül. Előzményeiket tekintve, nagyrészük sosem volt allergológiai szempontból kivizsgálva.

Mit lehet tenni? 

Elsősorban kizárni vagy megerősíteni az allergiás kiváltó okot. Amennyiben mechanikai a probléma, korrigálható. Ha bebizonyosodik az allergia, azt kell kezelni, mert ha megszabadulunk a kiváltó októl, a tünet többé nem tér vissza. Allergiás szénanátha talaján képződő polip műtéti eltávolítási sikerének hatásfoka olyan, mint mikor a kertünkben levő vakondtúrást úgy próbáljuk megoldani, hogy ellapátoljuk az állat által feltúrt földet, ne nem foglalkozunk a vakond kiírtásával.

Az allergiás szenszibilizáció allergén specifikus immunoterápia segítségével teljes mértékben gyógyítható, az általa okozott szénanátha és allergiás asztma orrtünetei megszűnnek. Ezáltan elkerülhetővé válik a polip kiújulása, folyamatos újra műtése, illetve a szénanátha nem alakul át asztmává.