Nemhogy nem segít kiszűrni a kátrány egy részét, de kifejezetten növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő – figyelmeztetnek amerikai és brit kutatók, akik a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a cigarettacsikkek műanyagszennyezésben játszott szerepére is rámutatnak.

„A füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének egy formáját, azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy részét" – mondta Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán egyike a dohányipar által kreált mítoszoknak, amelyek a jobb értékesítési mutatókat szolgálják".

A füstszűrő sárgás elszíneződése is állítólag csupán egy fejlesztés, amely megerősíti a dohányosokat abban, hogy a szűrő működik, miközben nem a kátrány felhalmozódása, hanem a pH-változás okozza a jelenséget – írja a nypost.com.

„A füstszűrőt azért teszik a cigarettákra, hogy spóroljanak a dohányon és megtévesszék az embereket. Ezek semmit nem szűrnek" – mondta Robert Proctor, a Stanford Egyetem munkatársa, aki a dohányipar történetét kutatja.

A szakemberek mostanra azt is megállapították, hogy a füstszűrő nem csupán egy marketingfogás, hanem kifejezetten ártalmas az egészségre. Az amerikai tisztifőorvos honlapja szerint „bizonyítékok sugallják, hogy a füstszűrők a tüdőrák fokozottabb kockázatához járulhatnak hozzá azáltal, hogy erőteljesebb szívásra késztetik a dohányzókat, aminek nyomán a cigarettafüstben lévő rákokozó anyagok mélyebbre bejutnak a tüdőszövetben".

A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSTHM), valamint a San Diegó-i Állami Egyetem kutatói szerint továbbá a cigarettacsikkek jelentik a globális műanyagszennyezés egyik legfőbb forrását, és egyszersmind a legnagyobb darabszámban előforduló hulladékot világszerte.

A füstszűrők egy rendkívül lassan lebomló műanyagtípusból, cellulóz-acetátból készülnek. Évente 4,5 ezer milliárd cigarettacsikk termelődik világszerte, és tíz évbe telik a lebomlásuk. Környezetvédők szerint a csikkekre ugyanúgy kellene tekinteni, mint az olyan eldobható termékekre, mint a műanyag szívószálak. Mostani tanulmányukban a kutatók az ilyen termékekre vonatkozó európai uniós szabályozás kiterjesztését szorgalmazzák.