A légszennyezés és éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja az emberi egészséget, a mindennapi jólétet és hozzájárul a krónikus légzőszervi megbetegedések, esetünkben az allergiás rhinitisz és asztmás megbetegedések kialakulásához vagy súlyosbodásához. A légszennyezés ráadásul – amint cikkünkből is kiderül – Kolozsvárt is komolyan érinti. 

A „nyugatiasodó” országokban egyértelműen megfigyelhető, hogy az emberek egyre több időt töltenek az egyre tökéletesebb technikával leszigetelt házukon belül. Az a tény, hogy időnk nagy részét a ház falain belül töltjük maga után vonja, hogy sokkal jobban ki vagyunk téve a belső térben található allergénekkel való érintkezésnek (házipor-atkák, háziállatok, penészgombák), illetve légzőrendszerünk egészségére kihat a dohányfüst és más beltéri szennyezőanyagok.

Ezekhez a negatív hatásokhoz hozzájárul a közúti forgalomból és más emberi tevékenységekből eredő kültéri levegőszennyezés, aminek akaratlanul is ki vagyunk téve nap mint nap. Sok szó esik a levegőszennyezés és globális felmelegedés közötti direkt kapcsolatról, de kevesebbet beszélünk a kibocsájtott káros anyagok egészségi állapotunkra kifejtett közvetlen vagy közvetett hatásáról. Ezek a tényezők direkt módon károsíthatják a légzőszerveink (orr, légcsövek, tüdő) nyálkahártyáját vagy fokozva egyes növények vagy penészgombák allergiás erejét indirekt módon okoznak problémát. A globális felmelegedésnek köszönhetően módosul egyes növények élettere, olyan helyeken is felbukkannak, ahol eddig nem voltak honosak, illetve a szélsőségesebb időjárási körülmények súlyosbíthatják a már kialakult, meglévő légúti allergiás betegségekben szenvedők tüneteit.

Hogyan is kezdődött?

Az ipari forradalom kezdete óta a nyugati országokban robbanásszerű urbanizáció indult be, ami jelentősen befolyásolta a környezeti expozíciónkat. Követve a trendeket, jelenleg több közepes jövedelmű, fejlődőben levő ország megy keresztül a fent említett folyamatokon. Ezen tények egyenes következménye, hogy a föld lakosságának közel 90 százaléka olyan helyen él, ahol a WHO (World Health Organisation) szerint nem megfelelő a levegő minősége. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg a levegőszennyezés a világon az egyik vezető ok a korai elhalálozás tekintetében.

Az allergiás rhinitisz (szénanátha) és az asztma tulajdonképpen egyazon légzőszervünknek a megbetegedései, fennállhatnak egymástól függetlenül is, de sokkal gyakoribb, hogy az allergiás szénanátha talaján, annak következtében alakul ki az allergiás asztma. Ezen betegségek egyre növekvő előfordulása tükrözi az árat, amit a nyugatiasodó életmód magával hoz, gyakorlatilag az egészségünkkel fizetünk a (városi) kényelemért. A légszennyezés, környezeti ártalmak első szűrője az orrunk és folytatásában a légutak.

Az említett szervek dolga, hogy megállítsák és eltávolítsák a szervezetükbe jutó káros anyagokat, de mivel hosszasan, naponta vannak kitéve a szennyeződéseknek, nagy mennyiségben, hosszútávon az őket borító védő nyálkahártyák túlterheltté válnak és képtelenek lesznek teljes mértékben ellátni a szűrő feladataikat, megjelennek, majd súlyosbodnak a betegségek. Olyan egyének esetében, ahol örökletes hajlam van légzőszervi megbetegedések kialakulására (asztma, allergia a közvetlen családtagoknál) vagy nagy mennyiségben vannak kitéve naponta a káros környezeti tényezőknek (munkahely, nagyváros) a folyamat kifejezettebb lehet. A levegőszennyezésből származó betegségek kialakulásának és hatásainak visszaszorításában fontos szerepet játszanak a politikai intézkedések, szabályozások, pl. máris hatékonynak bizonyultak a dohányzást visszaszorító/tiltó rendeletek hatása.

Beltéri szennyeződések

A tény, hogy a fejlett országokban az emberek az idejük 80 százalékát házon belül töltik, rávilágít a beltéri levegő minőségének fontosságára. Ennek összetételét befolyásoló főbb tényezők – külső környezeti tényezők, a belső szellőztetés mennyisége és minősége és a házon belül zajló aktivitások (főzés, dohányzás, fűtési módok).

Passzív dohányzás (second hand tobacco smoke) – a légútjaink a gyomor-bél traktushoz hasonlóan egymással egyensúlyban levő, ártalmatlan baktériumok, vírusok és gombák lakhelye. A passzív dohányzás hatására ezek egyensúlya megbomlik és hibás működést eredményez. Ez a gyermekek vagy felnőttek esetében gyakoribb asztma előfordulást vagy nehezebben kezelhető asztmás rohamokat okozhat. Ugyanígy károsító hatással lehet a légutakra a beltérben gázzal való fűtés, főzés során felszabaduló NO2, CO egyéb volatilis anyagok (tisztítószerek, légfrissítők, kozmetikai szerek).

Házon belül található allergének (házipor atka, penészgombák, csótányallergén, állati eredetű allergének) szintén befolyásolják a beltéri levegő minőségét. A poratka-allergia a leggyakoribb előfordulású, az asztmában szenvedők több mint 50 százalékát érinti, sajnos keveseknél diagnosztizált s még kevesebb páciens esetében kezelt. Gyermekek esetében a fennálló poratka-allergia statisztikai adatok szerint növeli, visszatérővé teszi a wheezinges (ziháló) epizódokat. A népesség 15 százalékát érintő állati epitélsejtek okozta allergiák is fontos tényezők a beltéri levegő minőségében. A lakásokban levő nedvesség szintén okozhat gondokat– a háztartások 10-15 százalékában van jelen és teret ad a penészgombák, csótányok, poratkák szaporodásának, az allergiás következményeikkel együtt. Jó tudni, hogy a beltéri allergének sokkal súlyosabb légúti allergiás megbetegedések kialakulásáért felelősek, a kültéri pollenekhez viszonyítva.

Ugyanez a jelenség figyelhető meg az iskolák, óvodák esetében is, az Európai Parlament 23 országban vizsgálta ezen beltéri egységek levegőjét és határérték felettinek találta több ízben az allergének (főként penészgomba, poratka) jelenlétet, a fűtésből származó széndioxid és formaldehid koncentráció nagyban hozzájárulhat a gyermekek krónikus légúti problémáinak a kialakulásához. A tanulmány arra is rávilágított, hogy a forgalmas utak mentén lévő tanintézmények beltéri levegőminősége rosszabb a kevésbé poluált helyen lévőkéhez viszonyítva.

Kültéri szennyeződések

A légszennyezés hosszútávon negatív hatással van a légzőszerveinkre. Forrásaikat tekintve a közlekedés és ipar okozta légszennyezés a vezető ok az iskoláskorú gyermekek asztmás problémáinak kialakulásában, felnőttek estében az asztma rosszabbodását eredményezi. Tanulmányok sora igazolja, hogy a kipufogógázban levő dízel részecskék levegőbe kerülve módosítják, agresszívebbé teszik a levegőben lévő polleneket, nagyobb pollentermelésre sarkallják a növényt, így elmondhatjuk, hogy a környezetszennyezés közvetlenül és közvetett módon is negatívan befolyásolja az allergiás szénanátha kialakulását, illetve annak súlyosbodását.

A kipufogógáz által megtámadott pollenmolekula agresszívebb hatást vált ki az orrunkban, tüdőnkben, hörgőinkben. Az állattenyésztés során levegőbe kerülő szerves porok, toxinok, mikroorganizmusok, felszabaduló metángázok és ammónia szintén negatív hatással bírnak a már kialakult légzőszervi problémákra.

Globális felmelegedés, klímaváltozás

Földünk folyamatos felmelegedésének következményei a szélsőségesebb időjárási viszonyok, hőhullámok. A melegebb átlaghőmérsékletek miatt jobban kitolódnak a virágzási periódusok, a növények hosszabb ideig és nagyobb mennyiségű pollent termelnek. Olyan helyeken jelennek meg növények, ahol addig nem volt jellemző, pl. a parlagfű számára a múltban nem bizonyult kedvező élettérnek a székelyföldi régió, de az egyre melegebb nyarak következtében ott is szaporodásnak indult. Ezáltal új allergiás szenszibilizációk jelennek meg, nő az allergiás szénanáthában szenvedők száma.

A hőhullámokat hirtelen esőzések, viharok követik, amik felkavarva a pollent asztmás kríziseket okoznak az allergiásoknak. A viharok idején a semmiből kialakuló asztmás rohamok zivatar asztma néven ismeretesek. A nedvesség, árvizek okozta beázások a penészgombák elszaporodását eredményezhetik.

Összefoglalásként hangsúlyoznám, hogy az éghajlatváltozás és környezetszennyezés negatív hatással van mind a gyermekek mind a felnőttek egészségi állapotára, bizonyítottan hozzájárulnak légzőszervi megbetegedések kialakulásához vagy azok súlyosbodásához. Megfelelő intézkedésekkel viszont ezek a hatások mérsékelhetőek vagy megelőzhetőek lennének. Az idő múlása nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

Mit tehetünk?

A környezeti tényezők lehetőség szerinti kiküszöbölése mellett (passzív vagy aktív dohányzás csökkentése, megfelelő szellőztetés, penészes gócok felszámolása, poratka prevenció stb) ajánlott a már meglévő allergiás szénanátha vagy asztma megfelelő, szakember általi kezelése.

Fontos:

• ne hanyagoljuk el allergiás szénanáthánk vagy asztmás megbetegedésünk időszakos kontrollját!
• ne csak akkor szedjük a gyógyszereinket, amíg nagyon betegnek érezzük magunkat, hanem amíg kezelőorvosunk javasolta!
• szakembertől kérjünk segítséget, ne a saját fejünktől kezeljük magunkat!

A szénanátha allergológus szakorvos vezette specifikus immunoterápiával gyógyítható!

Hogyan vizsgálják ki az allergiás szénanáthát és asztmát? 

Allergia kimutatása a tüneteket kiváltó ok azonosítására. Ez történhet bőrteszteléssel (prick teszt), az eredmény gyors és fájdalommentes, feltétele, hogy a beteg ne szedjen előtte antiallergiás kezelést. Amennyiben a bőrteszt nem kivitelezhető, vérből, allergiás ellentestek kimutatása révén azonosítjuk az allergiás szénanátha kiváltó okát.

Légzőszervek vizsgálata – mivel az allergiás szénanátha asztma kialakulásának rizikófaktora és ez a nyálkahártyák allergiás gyulladásos megbetegedése, amennyiben légzőszervi panaszok állnak fent a pácienseket kivizsgáljuk ebbe az irányba is:

• Légutak gyulladási fokának vizsgálata – FeNO - légutakból kilélegzett NO mérése: egyszerű, fájdalommentes és perceken belüli eredményt ad. A kilélegzett NO emelkedett értéke légúti gyulladásra utal, indirekt markere a leggyakoribb krónikus légúti gyulladásnak, az asztmának.
• Spirometriás próba, légzésfunkciós próba, mely a légutak szűkületéről illetve annak gyógyszeres javíthatóságáról szolgáltat információt.

A teljes mértékű kivizsgálás ajánlott, mert így tudunk érdemben foglalkozni az allergiás szénanáthával, annak következményeivel és optimalizált, a páciensnek megfelelő kezelést kiválasztani.