A férfiak szexualitásáról, vágyaik természetéről legalább olyan sztereotip módon gondolkodik a társadalom, ahogyan a nőkéről. Míg a közvélekedés szerint a nők romantikusak, és a szexuális együttlétre csupán másodlagos, esetenként harmadlagos elemként gondolnak, addig a férfiakról az az általános kép, hogy fittyet hánynak a finom érzelmekre és  szemeik előtt csakis a szex lebeg –  hívta fel a figyelmet a divany.hu portál az előítéletes személyek tévhiteire.

Van valóságalapjuk ezeknek a sztereotípiáknak? A magyarországi portál a Healthline cikke alapján gyűjtötte össze, melyek azok az alapvető félreértések, amelyek megakadályozzák, hogy a társadalom jobban érthesse a férfiak vágyait, és mi az a néhány apróság, amit viszont mindenkinek kötelessége tudni a férfiak vágyainak és libidójának működéséről. 

„A férfiak egész nap a szexre gondolnak”

Közismert legenda, hogy egy „átlagos” férfi minden hetedik másodpercben a szexre gondol. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy semmi másra nem tudnak figyelni, mert szinte mindig az aktusról fantáziálgatnak. Szerencsére ma már a tudomány is próbálja megcáfolni ezt az alaptalan elgondolást, hiszen a kutatóknak is feltűnt az ellentétesség: a hét másodpercenkénti szexi gondolat napi szinten óriási adag; ha csak 16 órán át van ébren az átlag férfi, máris 8000 fülledt gondolata támad, tartózkodjon a munkahelyén, baráti találkozókon vagy meccsen. 

A legendát megcáfoló kutatásban 200 főt (nőket és férfiakat vegyesen) kérdeztek arról, hogy naponta hány alkalommal gondolnak a szexre, és már első körben is elfogadhatóbb adat jött ki. A kutatás szerint a nők napi 10 alkalommal, a férfiak szűk kétszer gyakrabban, azaz napi 19 alkalommal gondolnak a szexre. Ha pedig hozzávesszük, hogy a nők sokszor kevésbé komfortosak, amikor a szexualitásukról kell beszélniük, és velük kapcsolatban a társadalomnak sem elvárása, hogy folyamatosan a szexen törjék a fejüket, az önbevalláson alapuló vizsgálat számai tovább árnyalódnak. Tehát egyáltalán nincs is olyan nagy különbség a két nem között. 

„A férfiak sokkal többet maszturbálnak, mint a nők”

Mindkét nem tagjai közt vannak olyanok, akik alkalomszerűen vagy rendszeresen maszturbálnak, mint ahogy olyanok is, akik soha, vagy épp túlságosan gyakran nyúlnak magukhoz. A közvélekedés mégis az, hogy míg a férfiak esetében az önkielégítés a napi rutin része, egyfajta alapvető rekreációs tevékenység, a nők közül csak a szexuálisan túlfűtött karakterek élnek rendszeresen az örömszerzésnek ezzel a formájával. 

A kutatások itt is mást mondanak. Egy hatszáz fő bevonásával végzett vizsgálatban eleve nem volt óriási a különbség a két nem között: a férfiak 68,7 és a nők 48,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szokott maszturbálni. Az adatokat kicsit mélyebben elemző kutatók pedig azt feltételezik, hogy még ennél is kisebb lehet az eltérés. A felmérés másik tanúsága szerint ugyanis a nők nagyobb arányban vélekednek negatívan a maszturbálásról, mint a férfiak.  

„A férfiak pikk-pakk elélveznek”

A férfiak villámörömével kapcsolatban is sok tévhit kering: több helyen olvasni arról, hogy nekik átlag 2-7 percre van szükségük ahhoz, hogy elélvezzenek. A szexkutatók azonban kiemelik, hogy nőknél és férfiaknál is hasonló lépéseken megy át az emberi test az izgalomtól a kielégülésig, valamint azt is, hogy az egyes szakaszokban eltöltött idő csaknem annyiféle változatosságot mutat, ahány ember van. Ráadásul nagyon nehéz meghatározni, hogy mikor kezdődik a legelső, izgalmi fázis. Ha valakit délelőtt ért egy erős vizuális inger, lehet, hogy egész nap ezt forgatja a fejében, és amikor otthon arra kerül a sor, hogy partnerével kezdjen neki a dolognak, már eleve pár lépéssel előrébb jár az orgazmus felé vezető úton. Szóval lehet, hogy 2 vagy 7 perc, de az is, hogy egyáltalán nem jó helyről számoljuk.

„A férfiak nyitottabbak az egyéjszakás kapcsolatokra”

A legtöbben azt feltételezik, a nők kisebb valószínűséggel mennek bele egyéjszakás kapcsolatba, mint a férfiak. Frissebb felmérések viszont arra utalnak, hogy ez nem biztos, hogy így van, vagy ha így is lenne, egyáltalán nem biztos, hogy azért, amiért korábban gondoltuk: nem a férfiak nagyobb libidója az ok, hanem az, hogy a nőknek nagyobb biztonságérzetre van szükségük ahhoz, hogy egyáltalán eljátsszanak a gondolattal. Nem a szextől ódzkodnak, hanem az a helyzet ijesztő számukra, hogy egy idegen férfival maradjanak kettesben. 

Egy 2015-ös vizsgálatban egy egyetemi kampuszon szimulálták az ismerkedést. Férfiakat és nőket kértek meg arra, hogy az egyetemváros területén leszólított embereket próbálják befűzni egy röpke kalandra. Ebben a  kísérletben a kalandra ráállók között szignifikánsan magasabb volt a férfiak aránya, mint a nőké. Amikor azonban egy másik kísérleti helyzetben arról kérdezték az embereket egy-egy fényképet mutatva, hogy mekkora eséllyel mennének bele egyéjszakás kalandba a fotón látható illetővel, az arány már csaknem kiegyenlítődött. Egy olyan helyzetben, amikor nem volt ott a közvetlen eshetősége az idegennel való kettesben maradásnak, a nők sokkal kevésbé kifogásolták a kalandot. Vagyis megint csak nem arról van szó, hogy a férfiaknak sokkal könnyebben megy érzelmek nélkül, hanem  arról, hogy férfiként kevésbé tűnik kockázatosnak egy ilyen helyzet. 

„A férfiak kevésbé romantikusak, mint a nők”

Ez is jellemző, sőt általános vélekedés, de egyre több hozzáértő figyelmeztet, milyen káros az ilyen jellegű általánosítás. Egyrészt azért, mert téves, hiszen két pólust állít szembe egymással, holott a romantikusság is nagyon széles skálán mozog. Másrészt az ilyen jellegű előítéletek káros elvárásokká is nőnek. A férfiak jelentős része olyan, a férfiasságával kapcsolatos vélt elvárásoknak akar megfelelni, amelyek hosszú távon egészségkárosító hatásúak lehetnek.