A magyar népmese az ősöktől érkező üzenet, ami munkára sarkallja a restet, tettre készteti a szegényt, irgalmasságra bátorítja a gazdagot – osztotta meg velünk gondolatait a magyar népmese napján Soós Emőke erdélyi származású mesemondó, bábszínész. Tapasztalatai azt mutatják, a népmesék emlékeztetik és figyelmeztetik hallgatóikat arra, hogy mi viheti előbbre a közösséget, közben megerősítik és nemesítik tanításaikkal az embert, és iránytűként mutatják, merre található a nagybetűs boldogság.

Soós Emőke mesemondóként biztos abban, hogy a magyar népmesék mindegyike üzenet, amelyen keresztül az előttünk járók segítséget nyújtanak, irányt mutatnak, hogy a zűrzavarral teli világban eligazodhasson a huszonegyedik század embere. Mivel manapság rengeteg tényező gátolja az elcsendesedést, a népmeséket receptre kellene felírni a társadalomnak, minden személynek egyénre szabottan.

Ezáltal ki-ki saját gondjaihoz mérten kóstolhatna bele a népmesei világba: a bátortalanok a bátorságról, a betegek a gyógyulásról, a restek a szorgalomról tanulhatnának, és közben észrevétlenül illannának el nehézségeik – hiszen bizonyított tény, hogy a mese gyógyítja a lelket, a gyógyult lélek pedig erősíti a megtört testet, vélekedett Soós Emőke.

Bár a népmese mindenkié, és kezdetekben a felnőttekhez szólt, mostanság a gyermekek világában éli fénykorát. Mindez azért, mert a kicsik még ösztönösen megértik a titokzatos szimbólumokat, hisznek a láthatatlan, de létező csodákban. Azáltal, hogy a csemeték gyakorlatba ültetik a mese tanításait, megmenthetik a világot: újrataníthatják a felnőtteknek is a pozitív világlátás, a dolgok mögé látás képességét – magyarázta a mesemondó, aki minden egyes népmese kiválasztásakor megpróbálja megfejteni annak titkát, üzenetét. Igyekszik olyan mesét vinni a hallgatóság elé, amely épp akkor és ott „működésbe léphet”, mert, ha a képzelet gazdag és a lélek kellő bánásmódban részesül, a világ teljessé válhat.

Egy kerek világban pedig nincs szükség tudatmódosító szerekre: elegendő a mesék helyszínein végigvándorolni, szereplőivel kéz a kézben leküzdeni az akadályokat, megélni a különböző élethelyzeteket. Hiszen a népmesék történései gyakorta hasonlítanak a ma emberének tapasztalataihoz: megpróbáltatások, harcok, furfangos megoldások, jutalom, fejlődés, egymásra találás, hazaérkezés köré szerveződnek, ahogyan az élet is.

Többek között ezért fontos, hogy rendezett, tisztességes, ingergazdag világot teremtsenek maguk köré az emberek, mert ezáltal ismerősebbé, könnyebben átélhetővé válik a mesék világa, illetve maga az élet, és nem kényszerülnek arra a terheiket nehezen cipelők, hogy különböző szerekkel teremtsenek maguk köré „varázsvilágot”.

Soós Emőke tapasztalatai azt bizonyítják, a felnőtteknek nagy szükségük van arra, hogy visszataláljanak a népmesékhez: a mesék segítségével királyfiként, királykisasszonyként, bölcs királyként, megbecsült szolgaként élhetnének egymás mellett egy olyan világban, ahol jókedvvel keresnek a gondokra megoldást. Megérhetnék ugyanis, hogy az igazság győzedelmeskedik a hamisság fölött, a jó a rossz fölött, a világosság a sötétség fölött. A lélek örökös küzdelmei ezek, ám a magyar népmese remek segítő az egyensúly helyreállításában.

Szeptember 30-án hallgassa erdélyi származású mesemondók meséit

A Tekergő Meseösvény Egyesület YouTube-csatornája roskadozik a járványidőszak alatt megörökített mesevideóktól.

Csernik-Pál Szende székely mesemondó, lábbábos így ír a magyar népmese napjáról Facebook-oldalán: „Bugyoláljátok be a meséket, mint egy kicsi bubacskát, ringassátok, dajkálgassátok, lelki pólyába csomagoljátok, a lelketekbe! S erősen szeressétek a meséket, mert a mese es erősen szeret titeket, annyira szeressétek, hogy amikor nagyra nőttök ti is tudjátok elmesélni a ti gyermekeiteknek, a kincset, a mesét, az élő szót, a nagymamákét és a nagytatákét! Egészségetekre legyen a mese! Isten áldjon benneteket!”

Timár Karina néprajzkutató moldvai népmesékkel gazdagítja YouTube-csatornáját. Többek között a pusztinai Lajos Katalin élettörténeteit örökíti meg, hiszen a közösség értékteremtő asszonya, amikor csak ideje engedi, meséivel, ízes beszédével szórakoztatja a pusztinai nagy hegy alatt éldegélőket.

A Hagyományok Háza a 85 évesen elhunyt gyergyói Hazug Pista (Köllő István) nagyotmondásával köszönti a magyar népmese napját.