Rövid mesét is hallhattunk a vasionról dr. Zsigmond Andrea-Rebeka, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszékének előadójától, aki szerdán a Györkös Mányi Albert Emlékházban az Ember és Természet Kollégium rendezvényén a nyomelemekről értekezett. Az est elején megemlékeztek az aznap elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatóról.

Kós Katalin, az intézmény vezetője, illetve dr. Farkas György, az estek házigazdája köszöntötte a hallgatóságot, majd dr. Zsigmond Andrea megkezdte érdekes előadását. A vegyészek kincsesládájából, a periódusos rendszerből indult ki, majd rátért a nyomelemekre. Ezek az elemek testtömegünknek legfeljebb 0,1 százalékát teszik ki, mégis elengedhetetlenek szervezetünk megfelelő működéséhez. Pont olyanok, akár a só az ételben.

A nyomelemek fő feladatai közé tartozik, hogy biztosítsák testünk biokémiai folyamatainak és reakcióinak lefolyását, illetve szükségesek az enzimek 30 százalékának megfelelő működéséhez. Négy típusú nyomelemet különböztethetünk meg: esszenciális nyomelemeket (elengedhetetlenek az élethez, például: kalcium, vas, cink), jótékony hatású elemeket (például az arany), valószínűleg jótékony hatású nyomelemeket (lítium), illetve toxikus elemeket (higany).  Az előadó külön kitért azokra a kritériumokra, amelyek miatt esszenciális nyomelemekről beszélhetünk (például bizonyítottan szerepük van egy életfolyamatban), illetve arra, milyen folyamatokban vesznek ezek részt (többek között létfontosságú molekulák összetevői).

Néhány fontosabb nyomelem

Dr. Zsigmond Andrea a nyomelemek felszívódása kapcsán egy mesét is elmondott, hogy jobban megértesse a vasion felszívódásának folyamatát. Ebben a mesében a szegény vasion nem tudott átjutni a beleken lévő ajtókon, pszichológusa megállapítása szerint azért, mert túl pozitív volt. Megfogadva a tanácsot a három vegyértékű elem két vegyértékűvé vált, így bejutott az ajtókon. A felszívódás kapcsán a hatékonyságra is kitért az előadó, hiszen hiába viszünk be szervezetünkbe nyomelemeket, ha azok nem képesek csak bizonyos százalékban felszívódni.   

A rendezvény meghívottja néhány fontos nyomelemre, funkcióira, illetve a hiányuk/többletük esetén jelentkező betegségekre is külön kitért, így a hallgatóság nemcsak tudományos ismeretekkel, hanem táplálkozási tanácsokkal is gazdagodott.  Ha nincs vas, nincs élet – mondta dr. Zsigmond Andrea, hiszen a vasnak szerepe van az oxigén szállításában, a sejtek növekedésében és szaporodásában. A nem megfelelő vasbevitel betegségeket okozhat, míg hiánya vérszegénységhez, addig a vastöbblet oxidatív stresszhez vezet. Emiatt fontos odafigyelni táplálkozásunkra, illetve a C-vitamin bevitelre is, hiszen ez elősegíti a vas felszívódását. Vashiány esetén fogyasszunk vörös húsokat, szóját, lencsét, étcsokoládét, többlet esetén pedig igyunk sok fekete, illetve zöld teát.

A cink mint esszenciális nyomelem elősegíti például a prosztata működését, védi a bőrt a leégéstől, segít a tanulásban. Cinkhiány esetében fogyasszunk például osztrigát, rákot, kesudiót. A cinktöbblet nem okoz betegséget, viszont ilyenkor réz- vagy vashiány léphet fel szervezetünkben, ami már vérszegénységhez vezethet.

Az előadás ezen pontján tért ki röviden a meghívott a rejtett éhezés fogalmára (ami abban az esetben fordul elő, ha a szervezet nem jut elég mikrotápanyaghoz), illetve az ezzel összefüggő vas- és cinkhiány globális szinten való kezelésére.

További nyomelemekről mint a jód, szelén, króm, arzén és lítiumról is megtudhattunk érdekességeket. Jó tudni például, hogy a fokhagymában, vargányafélékben megtalálható szelén hangulat- és memóriajavító. A lítium hangulatjavító tulajdonsága is ismert, korábbi kutatásokban például összekapcsolták a víz lítiumtartalmát az öngyilkosságok számával és meglepő eredmények születtek. Dr. Zsigmond Andrea a tanszékükön zajló kutatásra is felhívta a figyelmet, ebben székelyföldi borvizek mintáit lítiumtartalmuk szempontjából elemezték. Kiderült, hogy ennek alapján tusnádi és bibarcfalvi  borvizet érdemes fogyasztani. Hallgatói kérdésre válaszolva az előadó elmondta, a kolozsvári ivóvíz nyomelemekben szegény.  Az is kiderül, hogy a jódhiány nem jellemző azokra az országokra, ahol a sóhoz kötelező jódot adni (ilyen például Románia), szemben azokkal az országokkal (például Magyarország) ahol a vásárló választhat a jódmentes vagy a jódozott só közül.

Fontos a változatos étkezés

Dr. Zsigmond Andrea előadása végén néhány jótanáccsal is ellátta a hallgatóságot, például nyomelemeket nem igazán ajánlott tabletták formájában szedni, jobb előbb megbizonyosodni arról, miben szenved hiányt szervezetünk. Ehelyett szedjünk inkább immunerősítő készítményeket, a legfontosabb jó tanács pedig, hogy étkezzünk változatosan.  Ehhez „példaképeket” is javasolt, úgy mint a spenótot evő Popeye-t és a filmekben babot fogyasztó Bud Spencert és Terence Hillt.