Erdélyből Tibetbe, Kőrösi Csoma Sándor nyomában: 186. nap – március 4.


-A A+

Valószínűleg ritka az olyan hely a világban, ahol a vallásgyakorlás annyira a mindennapok része lenne, olyan mértékben a nyilvános térben, mindenki szeme láttára folyna, mint Ladakban.

A Kőrösi Csoma Sándor iránt érdeklődők számára ez amiatt is érdekes lehet, mivel az erdélyi tudós maga is jó ismerője volt a tibeti buddhizmusnak, éveken át élt abban a vallási közegben, mely alig változott az azóta eltelt közel két évszázad alatt. Kőrösi írt is egy Buddha életrajzot, ami életművének valószínűleg egyetlen olyan darabja, ami napjaink átlagembere számára is érdekes lehet, megjelent a Kriterion kiadónál, s az internetről is letölthető.

Szállásom közelében, mesterséges dombocska tetején méretes Buddha-szobor áll. Már a kora reggeli órákban megelevenedik a környéke, pár hívő a keresztény rózsafüzérre hasonlító, 108 szemből álló maláját morzsolva, mantrát mormolva járja körül, egy asszony azzal fejezi ki az odaadását, hogy újra és újra leborul az irányában. Ez utóbbi alapvető meditációs gyakorlatnak számít a tibeti buddhizmusban, amiből egy élet alatt illik minimum 111 ezret elvégeznie annak, aki komoly gyakorlónak tartja magát. A déli órákban már ötven-hatvan ember népesíti be a szobor környékét, férfiak és nők vegyesen, utóbbiak azért többségben vannak, pár gyereket is látni, utánozzák a felnőtteket, leborulást, meditálást játszanak.

A köztéri imamalmok, sztupák sem dekorációs tárgyak, sok járókelő megforgatja, illetve körbejárja őket, aztán mennek tovább a dolgukra. Leh egyik fő ékessége, a városon kívül, egy magas dombon álló Shanti sztupa, melyhez 500 lépcsőfokot megmászva lehet felkapaszkodni. A hófehér, hosszú csúcsban végződő, kupolaszerű építmény, háttérben a hóborította hegycsúcsokkal, azok számára is lenyűgőző látvány lehet, akikben nem teng túl a vallásos érzület.

A buddhizmusról lehet olyat olvasni, hogy többistenhit, létezik ugyanis egy istenségek és istennők százait számláló tibeti buddhista panteon. Mindezek a nem evilági lények azonban csak szimbólumok, amelyek az emberi tudat különböző pozitív minőségeit, együttérzés, bölcsesség, félelemnélküliség, stb. testesítik meg. A buddhizmusban nem létezik teremtő, irányító és ítélkező mindenható fennvaló, a vallásgyakorlás célja pedig a tudatos erőfeszítés révén elérhető megvilágosodás, ami a minden emberben benne rejlő teljes potencialitás kibontakoztatását jelenti.

Zanglába nem jutok el, elmegyek Dardzsilingbe

Azóta, hogy elindultam Nagyenyedről, 5 143 762 lépést, 4062,63 kilométert tettem meg gyalogosan. Úticélként Zanglát tűztem ki, oda azonban nem tudok eljutni. Zangla egy távoli völgyben fekszik, az oda vezető út, a nagy hó miatt, május közepéig járhatatlan, annyi pénzem pedig nincs, hogy addig maradjak. Télen a Zanszkár folyó jegén szoktak gyalogtúrákat szervezni a völgye, azonban a melegedő idő miatt a hatóságok február 12-i hatállyal megtiltották ezeket, a baleseteket megelőzendő.

 

Zanglába nem jutok el tehát, a körülmények nem teszik lehetővé. Mivel azonban haza csak a hónap végén utazom, addig elmegyek Dardzsilingbe, Csoma végső nyughelyére, illetve a Kanum/Kinnaur nevő településre. Ez utóbbi szintén a Himalájában van, de ebben az időszakban is megközelíthető. Csoma hosszabb időt töltött el ott, tanulással, írással. Ezen helyekre kizárólag járművel utazom majd, a gyalogutam véget ért. (A korábbi blogbejegyzések itt olvashatók.)








EZT OLVASTA MÁR?

X